pkd

e​tünk meg​ma​rad​ni eb​ben a hit​ben.
A lé​nyeg, hogy ál​ta​lá​ban igyek​szünk ural​munk alatt tud​ni a va​ló​ság ada​go​lá​sát, a sa​ját dön​té​si po​ten​ci​ánk​ban
tar​ta​ni, mint ahogy ar​ról is mi ha​tá​rozunk, hogy csúcs​for​ga​lom ide​jén el​ke​rül​jük a fő​út​vo​na​la​kat,
és a ker​tek alatt oso​nunk el, azo​kon az ut​cács​ká​kon, ami​ket raj​tunk kí​vül sen​ki sem is​mer. Nyil​ván​va​ló,
hogy néha ná​lunk is hiba csusszan a szá​mí​tás​ba; ez leg​gyak​rab​ban úgy hat​van​öt éves ko​runk tá​ján ug​rik be,
ami​kor min​den ed​di​gi va​ló​ság-ve​ze​té​si pro​fiz​mu​sunk da​cá​ra egy​szer csak meg​áll a szí​vünk, be​ka​punk egy
in​fark​tust, és ne​künk is ugyan​úgy kam​pec, mint az örök je​le​né​be ra​gadt ski​zof​rén ha​ver​nak.
De per​sze ez még a jövő ze​né​je, egye​lő​re rend​sze​re​sen já​runk éves kont​roll​ra, vagy ha ép​pen va​la​mi
mi​att ki​hagy​tuk, ak​kor is csak az ob​li​gát, kez​dő​dő gyo​mor​fe​kély​ről ma​rad​tunk le egye​lő​re. Egy ide​ig még
elevic​ké​lünk a va​ló​ság​ról al​ko​tott rész​le​ges tu​dá​sunk​kal. Az okok és oko​za​tok ren​de​sen kö​ve​tik egy​mást,
mi pe​dig höm​pöly​günk elő​re eb​ben a sej​tett biz​ton​ság​ban, jó​ra​va​ló kö​zép​osz​tály​bé​li ame​ri​ka​i​ként fi​zet​jük
a biz​to​sí​tá​sun​kat, ti​tok​ban arra spe​ku​lál​va, hogy majd mi jól meg​tré​fál​juk a ha​lá​lo​zá​si táb​lá​za​tok kal​ku​lu​sa​it.
Vé​gül azon​ban mi is a szink​ro​ni​ci​tás zsák​ut​cá​já​ban vé​gezzük el​ke​rül​he​tet​le​nül: egy ke​vés​sé szép nap
haj​na​lán a szür​kü​let​ben mi is pon​to​san ak​kor haj​tunk be abba a bi​zo​nyos ke​resz​te​ző​dés​be, mint az a má​sik
idi​ó​ta, aki szin​tén ren​de​sen te​le​szív​ta ma​gát sör​rel, és ak​kor együt​te​sen in​dul​ha​tunk egy újabb élet felé,
ami​nek ta​lán ugyan​ilyen pró​zai vége sza​kad majd. Egy szó​val, a szink​ro​ni​ci​tást nem le​het elő​re lát​ni, be​ter​vez​he​tet​len,
ez az egyik sa​já​tos​sá​ga.
Vagy még​is? Kép​zel​jük csak el, mi​cso​da vi​lág is le​het​ne az, ahol jó elő​re szá​mí​tás​ba ve​het​nénk min​den
meg​ha​tá​ro​zó vé​let​len egy​be​esést! Va​jon az ef​faj​ta a pri​o​ri a szó leg​szo​ro​sabb ér​tel​mé​ben nem el​lent​mon​dás?
Hi​szen a vé​let​len egy​be​esés – vagy ahogy Pa​u​li fo​gal​ma​zott: a szink​ro​ni​ci​tás ma​ni​fesz​tá​ci​ó​ja – ter​mé​sze​té​ből
adó​dó​an nem függ a múlt​bé​li ese​mé​nyek​től, ami annyit tesz, hogy nin​cse​nek elő​ze​tes tü​ne​tei,
elő​fu​tá​rai (1. Da​vid Hume írá​sa​it a té​má​ban, kü​lö​nös fi​gye​lem​mel a vo​nat füttyé​ről és a vo​nat​ról szó​ló el​mél​ke​dést).
Ki​je​lent​het​jük te​hát, hogy a ski​zof​rén bol​dog​ta​lan vi​lá​gá​nak sine qua nonja pon​to​san az, hogy
soha nem tud​hat​ja, mi tör​té​nik a kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban, így az​tán nem is tart​hat​ja irá​nyí​tá​sa alatt sa​ját sor​sát;
ki​szol​gál​ta​tott, passzív lénnyé vá​lik (vagy az ma​rad), aki ahe​lyett, hogy cse​le​ked​ne, el​szen​ve​di a vi​lág
tör​té​né​se​it. Vele csak úgy ala​kul a va​ló​ság, meg​tör​té​nik – egy​faj​ta örök ön​bal​eset-lán​co​lat​ban él, ahol
olyan, hogy meg​könnyeb​bü​lés, nem lé​te​zik.
A ski​zof​ré​nek nem ír​nak le​ve​le​ket, nem jár​nak el ott​hon​ról, nem hív​nak fel sen​kit; ők csak meg​kap​ják
dü​hödt hi​te​le​ző​ik fel​szó​lí​tó le​ve​le​it meg az olyan ve​szett ha​tó​sá​gok ér​te​sí​té​se​it, mint a San Fran​cis​có-i
rend​őr​ség, fel​ve​szik a te​le​font, ami​kor kény​sze​re​dett és un​dok ro​ko​nok ke​re​sik őket, hagy​ják, hogy el​rán​gas​sák
őket né​ha​nap​ján fod​rász​hoz, fog​or​vos​hoz, vagy be​dug​ják a sár​ga​ház​ba. Ha va​la​mi​lyen cso​da foly​tán
ta​xit hív​nak, hogy el​ugor​ja​nak or​szá​gos cim​bo​rá​juk​hoz, a pá​pá​hoz, egy ku​kás​au​tó bele fog ro​han​ni a
ta​xi​ba, és ha vég​re el​hagy​hat​ják a kór​há​zat (lásd Ho​race Gold ese​tét né​hány éve), hív​nak egy má​sik ta​xit,
ami​be megint bele fog ro​han​ni egy ku​kás​au​tó. És ők ezt pon​to​san tud​ják. Mert már volt ben​ne ré​szük. Szá​muk​ra
a szink​ro​ni​ci​tás örök mű​sor, csak min​ket ér min​den al​ka​lom​mal vá​rat​la​nul, hogy ilyen vé​let​len egy​be​esé​sek
meg​tör​tén​het​nek.
Mit le​het ten​ni? Egy ski​zof​rén​nek a nagy mód​szer, ami​vel a szink​ro​ni​ci​tást fe​gyel​mez​ni tud​ja, a túl​élés
egyet​len esz​kö​ze le​het; ne​künk se jön​ne rosszul az ese​ten​kén​ti krach​ban, ami​kor akár az éle​tünk is múl​hat
raj​ta... min​den​ki re​me​kül hasz​nál​hat​na egy ilyen cso​da​fegy​vert.
Erre szol​gál im​már há​rom​ezer éve a Ji King. És re​me​kül mű​kö​dik is (oké, Pa​u​li és a ha​son​sző​rű​ek sta​tisz​ti​kai
ada​tai sze​rint bő nyolc​van szá​za​lék​ban). A ze​ne​szer​ző John Cage ez​zel szer​kesz​ti meg a har​mó​ni​á​it.
Fi​zi​ku​sok ez​zel ku​tat​ják az ato​mok​nál ki​sebb ré​szecs​kék vi​sel​ke​dé​sét – és igye​kez​nek va​la​hogy meg​ke​rül​ni
a nyo​mo​rult Hei​sen​berg-el​vet. Én is al​kal​maz​tam már egyes re​gé​nye​im fel​épí​té​sé​ben (ké​re​tik a
vo​nat​ko​zó kri​ti​kai meg​lá​tá​so​kat per pil​la​nat mel​lőz​ni és majd a Yand​róba [15] kül​de​ni). Jung a pá​ci​en​sei
pszi​cho​ló​gi​ai vak​folt​ja​it pró​bál​ta vele át​hi​dal​ni. Leib​niz bi​ná​ris rend​sze​rét ala​poz​ta rá, az 1-ből és 0-ból