pkd

Egy elgyötört sci-fi szerző gondolatai késő éjjel
(1968, 1972)
Itt ál​lok kö​zel negy​ven​éve​sen. Ti​zen​hét év​vel ez​előtt ad​tam el éle​tem első no​vel​lá​ját, át​ütő pil​la​nat​ként
él​tem meg, soha úgy nem fo​gok érez​ni már. 1954-re jegy​zett no​vel​lis​tá​vá avan​zsál​tam; 1953 jú​ni​u​sá​ban
egy​szer​re hét kü​lön​bö​ző ma​ga​zin​ban, töb​bek közt az Ana​logban, a Ga​laxyben és az F&SF-ben je​lent meg
va​la​mi​lyen írá​som. Ja, per​sze, 1954. Ak​kor tet​tem le az asz​tal​ra az első re​génye​met, a So​lar Lot​teryt, el
is kelt be​lő​le vagy 150 000 pél​dány, hogy az​tán se​hol se le​hes​sen rá​lel​ni, majd pár éve ki​jöt​tek vég​re az
utó​nyo​más​sal. A kri​ti​ka jól fo​gad​ta, a Ga​laxy toll​no​kát nem szá​mít​va, de Tony Bou​cher​nek be​jött, és Da​mon
Knight​nak is. Csak azt nem ér​tem az​óta sem, hogy egy​ál​ta​lán mi​ért ír​tam – ahogy az utá​na kö​vet​ke​ző
hu​szon​né​gyet sem ér​tem. Sze​re​lem​ből, gon​do​lom; imá​dom a sci​en​ce fic​ti​ont, ol​vas​ni és írni egy​aránt. Kár,
hogy nem fi​zet​nek meg érte ben​nün​ket, így az​tán az SF-írók egy​más után hagy​ják el a pá​lyát vagy hal​nak
bele a fo​lya​ma​tos küz​dés​be... ez a vé​res va​ló​ság. So​kan kény​te​le​nek fel​ad​ni, és va​la​mi egé​szen más​ba
kez​de​ni, eset​leg pár​hu​za​mo​san pró​bál​koz​ni a két élet​tel, mint Frank Her​bert, aki a nor​mál új​ság​írói ál​lá​sa
mel​lett a sza​bad​ide​jé​ben ír Hugo-dí​jas re​gé​nye​ket. Bár én is meg tud​nám csi​nál​ni: reg​gel el​men​ni ál​lás​ba,
az​tán este, va​cso​ra után le​ül​ni az író​asz​tal​hoz és al​kot​ni. Eset​leg haj​nal​ban, mun​ka előtt. Ak​kor leg​alább
nem kel​le​ne foly​vást az anya​gi​ak mi​att őr​lőd​nöm. Mert nem olyan egy​sze​rű ám ez így: egy re​gé​nyért át​la​go​san
1500-2000 dol​lárt ka​pok, ha te​hát két re​gényt ké​pes va​gyok össze​hoz​ni egy év​ben, van 3000-4000
dol​csim. Ami kábé a nagy sem​mi. Össze​szo​rí​tom hát a fo​gam, és ki​nyö​gök há​rom re​gényt meg jó pár rö​vi​debb
tör​té​ne​tet, így, ha jó évem van, össze​jön 6000. De ebbe már meg​zöl​dü​lök. Az ed​di​gi leg​jobb évem
12000 dol​lárt ho​zott, en​nél vi​szont ál​ta​lá​ban jó​val sze​ré​nyebb a zá​rás. Ar​ról nem is szól​va, hogy a sok
meg​fe​szí​tett mun​ka pad​ló​ra tesz, és a mun​kás pe​ri​ó​du​so​kat akár két évre is rúgó szá​raz sza​kasz kö​ve​ti,
ami​kor egy szót se tu​dok ki​pré​sel​ni ma​gam​ból. Ilyen​kor az ún. ma​rad​vány​pén​zek​re ha​gyat​ko​zom, vagy​is a
kül​föl​di el​adá​sok jog​dí​já​ra, a pa​pír-kö​té​ses új​ra​nyo​má​so​ké​ra, a fo​lyó​ira​tok​ban meg​je​le​nő után​nyo​má​so​ké​ra,
té​vés és rá​di​ós jog​dí​jak​ra stb., ami mind meg​le​he​tő​sen bi​zony​ta​lan. Az egyik hé​ten jön egy le​vél az
ügy​nök​től 1, 64 dol​lár jog​díj​ról. Rá egy hét​re ka​pok egy má​si​kat a ten​ge​ren túl​ról, ben​ne csekk 4,50-ről.
Per​sze azért nem adom fel, ahogy egy cso​mó kol​lé​gám sem, aki​nek az éle​te a sci-fi. Mon​dom, imád​juk ezt
a té​mát.
De mi az ör​dög ilyen von​zó ben​ne? Mi ejt ra​bul a sci-fi​ben? Mert ga​ran​tál​tan rá​csa​va​rod​nak az ol​va​sók,
a ki​adók és a szer​zők is. Köz​ben meg sen​ki​nek se hoz sem​mit a kony​há​ra. Ezek a gon​do​la​tok va​la​hogy
min​dig Hen​ry Kutt​ner Fa​iry Chess​manjé​nek in​dí​tó be​kez​dé​sét jut​tat​ják eszem​be, ahogy a ki​lincs rá​ka​csint
a fő​hős​re. De ugyan​az​zal a len​dü​let​tel a fe​jem is for​dul, im​már nem be​fe​lé, ha​nem az író​asz​ta​lom
mel​lett áll​do​gá​ló fél​má​zsás tűz​biz​tos irat​szek​rény felé, ami​ben a kin​cset érő, Unk​nown és Unk​nown
Worlds meg Ast​oun​ding ma​ga​zi​nok tel​jes so​ro​za​ta​it őr​zöm, egé​szen az 1933-as év ok​tó​be​ri szá​ma​i​tól
kezd​ve. A kül​vi​lág​tól és az élet​től zár​tam el őket, mert így nem eszi őket a por és a pe​nész, a ször​nyű pa​pír​ron​cso​ló
kár​te​vők. Meg az idő. 390 dol​lá​rom​ba ke​rült ez a monst​rum, de még akár en​nél is töb​bet meg​ér,
mert a fe​le​sé​gem és a lá​nyom után ezek a régi új​sá​gok a leg​fon​to​sab​bak ne​kem.
A va​rázs​lat la​kik eb​ben az irat​szek​rény​ben, úgy ám. Fog​lyul ej​tet​tem, le​gyen az bár​mi.
A sa​ját mű​ve​i​met il​le​tő​en mit mond​hat​nék? Új​ra​ol​va​sá​suk to​tá​li​san hi​de​gen hagy, nem is fog​lal​ko​zom
olyan gon​do​la​tok​kal, hogy ak​kor ez most jó vagy sem, mi si​ke​rült ben​ne és mi nem (ahogy, Ted Stur​ge​on
sza​va​i​val, a mo​so​ga​tó be​sze​re​lé​sét se le​het a Pal​mer El​drit​ch há​rom stig​má​jához ha​son​lí​ta​ni). Ne​kem
csak​is az írás szá​mít, az a fo​lya​mat, aho​gyan lét​re​ho​zok egy re​gényt, még​pe​dig azért, mert köz​ben én ma​gam
is ab​ban a vi​lág​ban élek, ahol a cse​lek​mé​nyem ját​szó​dik. Az a va​ló​sá​gos vi​lá​gom, leg​alább​is ak​kor.