pkd

Kritika a The Cybernetic Imagination in Science Fiction [10] című
könyvről
(1980)
Ez az MIT Press első kí​sér​le​te arra, hogy meg​bir​kóz​zon a sci​en​ce fic​ti​on va​ló​sá​gá​val. Bár 300 ol​dal​nál
is vé​ko​nyabb, a kö​tet há​rom​ne​gyed kiló, míg Ted Stur​ge​on klasszi​kus Több mint em​be​rijé​nek Bal​lan​tine
Bo​oks-féle ki​adá​sa egy​nyol​cad kiló. War​rick köny​ve ezek sze​rint hat​szor olyan fon​tos, mint Stur​ge​o​né.
War​rick ku​ta​tá​sa, ahogy az író​nő meg​oszt​ja ve​lünk, „225 da​rab 1930 és 1977 kö​zött írt no​vel​lán és re​gé​nyen
alap​szik”. Már a be​ve​ze​tő​ben el​árul​ja a vég​kö​vet​kez​te​tést: „Ez a könyv be​mu​tat​ja, hogy a má​so​dik
vi​lág​há​bo​rú óta szü​le​tett (sci-fi) iro​da​lom hoz​zá​ál​lá​sa ref​lex​ív, ami a szá​mí​tó​gé​pe​ket és a mes​ter​sé​ges in​tel​li​gen​ci​át
il​le​ti. Gyak​ran té​ves ada​tai van​nak az in​for​má​ció-el​mé​let​tel és a szá​mí​tó​gé​pes tech​no​ló​gi​á​val
kap​cso​lat​ban, és a je​len ered​mé​nyei mö​gött kul​log ahe​lyett, hogy elő​re je​lez​né a jö​vőt.” A szer​ző ez​u​tán
egy tö​ké​le​te​sen ki​mun​kált esz​té​ti​kai rend​szer alap​ján íté​li meg a sci-fit (itt meg​le​he​tő​sen szép mun​kát vé​gez).
A há​rom SF-író, aki​vel a leg​töb​bet fog​lal​ko​zik, Asi​mov, Lem és jó​ma​gam. Az a be​nyo​má​som, hogy
min​ket hár​mun​kat fon​tos​nak tart, és itt vi​tá​ba is száll​nék vele. Ami en​gem il​let, a „fon​tos” jel​ző hasz​nál​ha​tat​lan
az SF meg​íté​lé​sé​hez. De kri​ti​zál​hat​nám a könyv pon​gyo​la stí​lu​sát is. (Pél​dá​ul „...a ha​mis il​lú​zi​ók
bör​tö​ne” nem egy​sze​rű​en ket​tős ta​ga​dás, de még da​gá​lyos is, vagy ott van az a mon​dat, hogy: „Bi​zarr me​ta​fo​rák
hul​lá​ma csap ki Dick kép​ze​le​té​ből, amint az em​ber és a mes​ter​sé​ges szer​ke​ze​tek kö​zöt​ti fej​lő​dő és
köl​csö​nös vi​szony le​he​tő​sé​ge​in ro​bog át.” De ve​het​ném azt a meg​ál​la​pí​tást is, hogy a „Sö​tét jö​vő​ké​pé​be
fák​lya​ként vet né​hány le​he​tő​sé​get, hogy ez​ál​tal fel​vil​lant​sa a túl​élés esé​lyét.” S a töb​bi. Az ilyen mon​da​tok
unal​ma​sak, ha​tás​va​dá​szok, és pa​za​rol​ják az ol​va​sók ide​jét.) Ezek he​lyett azon​ban in​kább a könyv cél​já​val
száll​nék vi​tá​ba, kezd​ve az​zal, hogy sze​rin​tem nincs is neki ilyen.
Ká​ros do​log ez, és már maga a lé​te​zé​se is azt jel​zi, hogy az SF mint mű​faj hal​dok​lik, mert csak egy
rom​ló ál​la​po​tú, gyen​gü​lő en​ti​tás kelt​he​ti fel ilyen aka​dé​mi​kus segg​fe​jek kí​ván​csi​sá​gát. Ahogy Jé​zus mond​ja:
„Ahol a hul​la van, oda gyűl​nek a ke​se​lyűk.” (Máté evan​gé​li​u​ma 24:28)
War​rick fő prob​lé​má​ja, me​lyet a könyv​ben több he​lyen is meg​fo​gal​maz, nem más, mint hogy az SF haj​la​mos
vész​ma​dár​kod​ni a tech​no​ló​gia ve​szé​lye​i​vel kap​cso​lat​ban, amik az egyes em​be​re​ket és ál​ta​lá​ban a
tár​sa​dal​mat is fe​nye​ge​tik. Na ja, le​het utál​ni, de et​től még tény: a sci​en​ce fic​ti​on szer​zők va​ló​ban fog​lal​koz​nak
bi​zo​nyos ten​den​ci​ák​kal, tény​leg ag​gód​nak, hogy a je​len​ből nagy eséllyel ilyen-olyan disz​tó​pi​ák
fej​lőd​nek ki, és ez a mű​faj egyik fon​tos ér​té​ke. Tud​juk, volt idő, ami​kor fel​té​te​lez​ték, hogy a tu​do​mány és
a ha​la​dás azo​nos. Ha most ag​gó​dunk, arra jó okunk van. Nem azért van ez, mert fi​gyel​men kí​vül hagy​juk a
vi​lág ál​la​po​tát meg a tu​do​má​nyos át​tö​ré​se​ket. War​rick kü​lön fe​je​ze​tet szen​tel azok​nak a tör​té​ne​te​im​nek,
ame​lyek ro​bo​tok​ról szól​nak, és – kor​rek​tül – idéz is en​gem: „Nap​ja​ink egyik leg​na​gyobb, az egész vi​lá​got
érin​tő vál​to​zá​sa az élő​lé​nyek egy​re erő​sö​dő tár​gyi​a​sí​tá​sa, egy idő​ben az​zal, hogy meg​kez​dő​dik a gé​pek
ál​tal ve​zé​relt élet​re kel​tés.” Ta​lán nem fél​he​tek et​től? Ki mond​ja meg, hogy az SF-írók mi​ről ír​hat​nak, és
mi​vel kap​cso​lat​ban ag​gód​hat​nak? Ez a könyv di​csér, fon​tos​nak ne​ve​zi a mun​ká​i​mat, köz​ben azon​ban jo​got
for​mál arra, hogy dön​tő​bí​ró le​gyen né​ző​pont​ja​in​kat és ag​go​dal​ma​ink tár​gyát il​le​tő​en. A né​ző​pont és az ag​go​da​lom
a sci-fi​ben amo​lyan kom​mu​ni​ká​ci​ós ka​pocs szer​ző, szer​kesz​tő és ol​va​só kö​zött, en​nek pe​dig a
kri​ti​kus csak a meg​fi​gye​lő​je. Ha az ol​va​só​nak tet​szik, amit ír​tam, ak​kor rend​ben is vol​nánk. Ha vi​szont
nem tet​szik neki, ak​kor nin​csen sem​mink. A „fon​tos” jel​ző egy egész más te​rü​let​re tar​to​zik, ami vi​szont en​gem
nem ér​de​kel. An​nak, hogy ol​vas​ni és az​tán írni kezd​tem a sci-fit, sem​mi köze nem volt a fon​tos​ság​hoz.
Ami​kor a kö​zép​is​ko​lá​ban a geo​met​ria​órán ül​tem, és ti​tok​ban az Ast​oun​ding ma​ga​zint ol​vas​tam a pad
alatt, nem a fon​tos kér​dé​sek ér​de​kel​tek. Va​ló​szí​nű​leg in​tel​lek​tu​á​lis ka​lan​dot ke​res​tem. Men​tá​lis sti​mu​lá​-