pkd

vár​tam azt a bi​zo​nyos ko​po​gást az aj​tón. Vé​gül egy​szer szól​tak, hogy „men​jünk a bel​vá​ros​ba” (ők így
mond​ták min​dig), és a rend​őr​ség órá​kon át val​la​tott. Még a Lé​gi​erő is be​hí​vott ki​hall​ga​tás​ra; az ot​ta​ni​ak
vizs​gál​ták a Ma​rin me​gyé​ben ta​pasz​tal​ha​tó ter​ro​ris​ta te​vé​keny​sé​get, amit ez​út​tal nem a ha​ta​lom kép​vi​se​lő​i​nek,
ha​nem a San Qu​en​tin​ből szö​kött fe​ke​te fe​gyen​cek​nek tu​laj​do​ní​tot​tak. Ki​de​rült, hogy az enyém mö​göt​ti
ház az egyik cso​port​juk​hoz tar​to​zott. A rend​őr​ség azt fel​té​te​lez​te, hogy a szö​vet​sé​ge​sük va​gyok; az or​rom
alá dug​dos​tak egy cso​mó ké​pet fe​ke​te fic​kók​ról, és kér​dez​get​ték, hogy fel​is​me​rem-e va​la​me​lyi​ket.
Kép​te​len vol​tam vá​la​szol​ni. Ki​csi Phil az​nap elég​gé be volt re​zel​ve.
Szó​val, aki azt gon​dol​ta, hogy min​den író asz​tal​hoz kö​tött, ese​mény​te​len éle​tet él, té​ved; rám leg​alább​is
ez nem igaz. Pár éven át még az ut​cán is dol​goz​tam, a káb​szer​biz​nisz​ben. Eh​hez kö​tőd​nek vic​ces, cso​dá​la​tos
és el​bor​zasz​tó em​lé​kek is. A Ka​me​ra ál​tal ho​má​lyo​san-ban elég so​kat ír​tam er​ről, úgy​hogy itt most
nem fo​gok. Min​den​eset​re azért volt jó ez az ut​cai élet, mert az ot​ta​ni​ak nem tud​ták, hogy hí​res SF-író va​gyok,
vagy ha igen, ak​kor se ér​de​kel​te őket. Csak azt akar​ták tud​ni, mit tud​nak tő​lem sze​rez​ni, amit to​vább​passzol​hat​nak.
Egy két​éves idő​szak vé​gé​re min​den tu​laj​do​nom oda​lett – szó sze​rint, még a há​zam is.
Ka​na​dá​ba re​pül​tem mint a van​cou​ve​ri SF-ta​lál​ko​zó meg​hí​vott ven​dé​ge, elő​adást tar​tot​tam a Uni​ver​sity of
Bri​tish Co​lum​bi​án, és úgy dön​töt​tem, ott ma​ra​dok. A franc​ba a nar​kó​val, gon​dol​tam. Ek​ko​ri​ban ide​ig​le​ne​sen
le​áll​tam az írás​sal; rossz idő​szak volt ez. Be​le​sze​ret​tem jó pár gát​lás​ta​lan ut​cai lány​ba, egy régi,
négy​hen​ge​res, kar​bu​rá​to​ros Pon​ti​a​cot ve​zet​tem, ami​nek nyit​ha​tó te​te​je és szé​les ke​re​kei vol​tak, féke vi​szont
nem, és a töb​bi​ek​kel foly​ton csak baj​ba ke​rül​tünk, soha nem volt nyug​tunk. Csak ak​kor tud​tam össze​szed​ni
ma​gam, ami​kor el​re​pül​tem Ka​na​dá​ból ide, Orange me​gyé​be; itt si​ke​rült új​ra​kez​de​ni az írást. Ta​lál​koz​tam
egy na​gyon ren​des lánnyal, akit fe​le​sé​gül is vet​tem; szü​le​tett egy Chris​to​pher nevű kis​fi​unk. Most
öt​éves. Pár éve mind​ket​ten el​hagy​tak, így megy ez, hogy Von​ne​g​utot idéz​zem. Mit le​het erre mon​da​ni? Ez
olyan, mint a va​ló​ság maga: vagy ne​vetsz raj​ta, vagy be​dobsz min​dent, és meg​halsz.
Rá​jöt​tem, hogy az írá​sa​im új​ra​ol​va​sá​sa nagy örö​met nyújt, fő​leg a ko​rai no​vel​lá​ké és re​gé​nye​ké. Men​tá​lis
idő​uta​zás​ra in​dí​ta​nak, aho​gyan néha a rá​di​ó​ban hal​lott da​lok (ami​kor pél​dá​ul fel​csen​dül Don Mc​Le​an
„Vin​cent”-je, egy Lin​da nevű, mi​ni​szok​nyás lány je​le​nik meg előt​tem, ahogy a sár​ga Ca​ma​ró​ját kor​má​nyoz​za;
egy drá​ga ét​te​rem​be tar​tunk, és azon stres​sze​lek, hogy va​jon ki tu​dom-e fi​zet​ni a szám​lát, mi​köz​ben
Lin​da köz​ben ar​ról be​szél, hogy be​le​sze​re​tett egy idő​sebb SF-író​ba, ne​kem meg az jut eszem​be – mi​cso​da
os​to​ba​ság! –, hogy ez ta​lán én va​gyok, de az​tán ki​de​rül, hogy Nor​man Spin​rad​ra cé​loz, aki​nek
egyéb​ként én mu​tat​tam be); va​la​hogy újra át​élem az adott múlt​be​li él​ményt; ilyes​mi, gon​do​lom, min​den​ki​vel
elő​for​dult már. Az em​be​rek azt mond​ják, hogy az éle​tem min​den egyes sze​le​te, a pszi​chém, az él​mé​nye​im,
az ál​ma​im és a fé​lel​me​im könnyen ki​ol​vas​ha​tó​ak az írá​sa​im​ból; hogy az élet​mű​vem​ből tö​ké​le​te​sen,
pon​to​san ki​ele​mez​he​tő va​gyok. Ez igaz is. Úgy​hogy ami​kor új​ra​ol​va​som az írá​sa​i​mat, mint ahogy most is,
lé​nye​gé​ben a sa​ját tu​da​tom​ban és az éle​tem​ben uta​zok; egész pon​to​san tu​da​tom és éle​tem egy ko​ráb​bi ál​lo​má​sá​ra.
Ahogy a pszi​chi​á​te​rek mond​ják: le​re​a​gá​lok. Meg le​het ta​lál​ni a nar​kós él​mé​nye​i​met. Vagy akár
a fi​lo​zo​fi​ku​sa​kat; gon​do​lok itt fő​leg a ko​moly episz​te​mo​ló​gi​ai két​sé​ge​im​re, amik ak​kor kezd​tek gyö​tör​ni,
ami​kor meg​kez​dő​dött rö​vid pá​lya​fu​tá​som a berke​leyi Uni​ver​sity of Ca​li​for​ni​án. A már nem élő ba​rá​ta​im
is meg​ta​lál​ha​tó​ak a tör​té​ne​tek​ben. Meg az ut​ca​ne​vek! Az egyik írá​som​ban még az ügy​nö​köm címe is ben​ne
van, va​la​me​lyik sze​rep​lő​höz tár​sí​tot​tam. (Har​lan a te​le​fon​szá​mát írta bele az egyik tör​té​ne​té​be, és ezt ké​sőbb
meg is bán​ta.) És per​sze ott van a tör​té​ne​tek​ben ál​lan​dó​an je​len lévő zene; nem ti​tok, hogy sze​re​tem,
imá​dom a mu​zsi​kát. A zene az egyet​len do​log, ami ko​he​ren​ci​át te​remt az éle​tem​ben.
Ha nem író​nak me​gyek, biz​tos, hogy a zene te​rü​le​tén he​lyez​ke​dem el, majd​nem száz szá​za​lék, hogy a le​mez​biz​nisz​ben.
Em​lék​szem, ami​kor a hat​va​nas évek kö​ze​pén elő​ször hal​lot​tam Lin​da Rons​tad​tot; a Glen
Camp​bell-té​véshow ven​dé​ge volt, és ak​kor még sen​ki nem is​mer​te a ne​vét. Már at​tól be​pö​rög​tem, hogy
néz​tem és hall​gat​tam. Ak​ko​ri​ban rend​sze​res lá​to​ga​tó​ja vol​tam a kis​ker​üz​le​tek​nek, és volt egy​szer egy
olyan me​lóm, hogy fel kel​lett ku​tat​nom az új, ígé​re​tes te​het​sé​ge​ket, és amint meg​lát​tam-hal​lot​tam Rons​tad​-