pkd

tos​sá​gu​kat, élet​ere​jü​ket il​le​ti, sze​rin​tem hi​te​les​nek ne​vez​he​tő a re​gény. Mert eb​ben a vo​nat​ko​zás​ban nem
bo​csát​koz​tam jós​la​tok​ba; csak ar​ról ír​tam, amit ma​gam kö​rül ta​pasz​tal​tam, a fér​fi​ak​ról és a nők​ről, a gye​re​kek​ről
és az ál​la​tok​ról, az élet​ről a boly​gón​kon, ami​lyen ed​dig volt, ami​lyen most, és ami​lyen min​dig is
lesz, füg​get​le​nül a kö​rül​mé​nyek​től.
Büsz​ke va​gyok a re​gény​be​li em​be​rek​re, és ahogy már em​lí​tet​tem, ma​ga​mat is kö​zé​jük so​ro​lom. Söp​rö​get​tem
én is a berke​leyi Shat​tuck Ave​nue-n, át​él​tem a jól​eső se​rény​ség örö​mét, amit Stu​art érez, az iz​ga​tott​sá​got,
a jövő utá​ni vá​gya​ko​zás él​mé​nyét.
A re​gény ál​tal le​írt jö​vő​kép pe​dig a há​bo​rú el​le​né​re – ami a va​ló​ság​ban vé​gül is nem kö​vet​ke​zett be –
po​zi​tív. Ma​gam is szí​ve​sen él​tem vol​na a könyv​be​li em​be​rek kö​zött a kis mik​ro​koz​mo​szuk​ban, a há​bo​rú
utá​ni nyu​gat-ma​ri​ni vi​lág​ban.