pkd

dit​het fo​gom kér​ni, ha​nem Mr. Frimb​le-t. A tit​kár​nő ek​kor majd biz​tos azt fog​ja mon​da​ni, hogy: „Uram,
Mr. Frimb​le épp nincs benn. Be​szél​ne he​lyet​te Mr. Hul​lá​val?” És így to​vább.
Ha tud​nám, mi az a hal​lu​ci​ná​ció, ak​kor tud​nám, mi az a va​ló​ság. Elég be​ha​tó​an fog​lal​koz​tam a té​má​val,
és ál​lí​tom, hogy le​he​tet​len hal​lu​ci​nál​ni; ez el​lent​mond min​den​fé​le ér​te​lem​nek és a jó​zan pa​rasz​ti ész​nek.
Akik azt ál​lít​ják, hogy volt ben​ne ré​szük, va​ló​szí​nű​leg ha​zud​nak. (Ne​kem amúgy pár​szor volt ben​ne ré​szem.)
Időn​ként va​la​me​lyik szom​szé​dom, aki elég gaz​dag ah​hoz, hogy sa​ját sö​vé​nye le​gyen és min​dig szor​go​san
nyír​ja is azt, meg szok​ta kér​dez​ni, mi​ért írok sci-fit. Sose tu​dok vá​la​szol​ni. Van még pár kér​dés, amik
szin​tén nép​sze​rű​ek, de vá​laszt ugyan​csak nem tu​dok adni rá​juk. Pél​dá​ul:
1. Hon​nan szár​maz​nak a cse​lek​mény​öt​le​tei?
2. Be​le​ír​ja az is​me​rő​se​it a tör​té​ne​tek​be?
3. Mi​ért nem pub​li​kál a Play​boyban? Min​den​ki más szo​kott. Úgy hal​lom, ba​ro​mi jól fi​zet​nek.
4. A sci​en​ce fic​ti​on alap​ve​tő​en nem gye​re​kek​nek való?
Hadd mu​tas​sam be, mit ér​tek az alatt, ami​kor azt mon​dom, hogy nem tu​dok vá​laszt adni ezek​re a kér​dé​sek​re;
az aláb​bi​ak​ban úgy re​a​gá​lok a fen​ti​ek​re, ahogy ál​ta​lá​ban szok​tam.
Vá​lasz az 1. kér​dés​re: Na igen, a cse​lek​mény. Nos, ezek az öt​le​tek bár​hon​nét jö​het​nek. Már​mint ren​ge​teg
kü​lön​bö​ző cse​lek​mény el​kép​zel​he​tő. Már az is, hogy be​szél​ge​tek va​la​ki​vel, ad​hat
egy öt​le​tet. Van, mond​juk, egy ilyen hu​ma​no​id, az em​ber​nél fej​let​tebb mu​táns, aki​nek el
kell buj​do​kol​nia, mert a köz​vé​le​mény nem ké​pes meg​ér​te​ni sem őt, sem a ma​ga​sabb
ren​dű cél​ja​it... stb.
Vá​lasz a 2.-ra: Nem.
Vá​lasz a 3.-ra: Nem tu​dom. Én már csak ilyen ba​lek va​gyok. Mi​lyen más vá​lasz ad​ha​tó erre? Egyéb​ként
meg sze​mét volt a kér​dés.
Vá​lasz a 4.-re: Nem, az SF nem gye​re​kek​nek való. Vagy ta​lán még​is; nem tu​dom, kik ol​vas​sák. Dur​ván
150 000 em​ber al​kot​ja az ol​va​só​kö​zön​sé​get, és ez nem túl nagy szám. Amúgy meg,
ha tet​szik is a gye​re​kek​nek, ak​kor mi van?
Eb​ből is lát​szik, mi​lyen kar​csú​ak ezek a vá​la​szok. És volt már ti​zen​öt évem, hogy ki​ta​lál​jak job​ba​kat.
Vagy​is ez nyil​ván soha nem si​ke​rül.
A té​vé​be​mon​dó a ma esti mű​sor​ban el​mond​ta, hogy egy ki​lenc​ven​egy éves fér​fi el​vett egy ki​lenc​ven​két
éves nőt. Ez ön​ma​gá​ban is elég ah​hoz, hogy sír​jon az em​ber. Va​jon ők mit kap​hat​nak még az élet​től?
Mennyi egy​ál​ta​lán az esély, hogy ha este be​csuk​ják a sze​mü​ket, reg​gel fel is éb​red​nek? Az apró és je​len​ték​te​len,
halk sza​vú lé​nyek ezer​szer töb​bet ér​nek, mint azt Ro​bert Hein​le​in va​la​ha is meg​ért​he​ti.
A ma​gány a leg​na​gyobb átok, ami egy írót sújt​hat. Nem​rég zsi​nór​ban ír​tam ti​zen​két re​gényt, plusz ti​zen​négy
no​vel​lát kü​lön​bö​ző ma​ga​zi​nok​ba. Ma​gá​nyos vol​tam. Ez je​len​tet​te szá​mom​ra a kom​mu​ni​ká​ci​ót. Vé​gül
a ma​gány el​vi​sel​he​tet​len​né nőtt, és ab​ba​hagy​tam az írást; el​hagy​tam az ak​ko​ri fe​le​sé​gem és az ak​ko​ri gye​re​ke​im,
és egy nagy útra in​dul​tam. Ez a nagy út egé​szen a Bay Are​á​ba ve​ze​tett, és egy rö​vid idő​re el​múlt a
ma​gány ér​zé​se. Az​tán egy késő éj​sza​kán vissza​tért. Most már tu​dom, hogy soha nem hagy el tel​je​sen. Ez a
fi​zet​sé​gem a hu​szon​há​rom re​gé​nyért és a száz no​vel​lá​ért. Sen​ki sem te​het róla. Ilyen az élet.