pkd

1976 körül
Krisz​tus​nak (a Vi​lág​egye​tem urá​nak) győ​zel​me az aszt​rá​lis de​ter​mi​niz​mus fö​lött ta​lán így fo​gal​maz​ha​tó
meg a leg​job​ban szá​munk​ra, mai em​be​rek szá​má​ra: „Ez (a győ​ze​lem) egy olyan gon​dol​ko​dó koz​mosz lét​re​jöt​te,
amely fel​vált​ja a sors vagy vak vég​zet de​ter​mi​nis​ta, ka​u​zá​lis, min​den gon​do​lat​tal hí​ján lévő me​cha​niz​mu​sát.
Így ami​kor va​la​me​lyi​künk en​nek az új „test​nek” vagy szer​ve​zet​nek a tu​laj​don​sá​ga​it vizs​gál​ja,
olyan, mint​ha egy koz​mi​kus mé​re​tű, böl​cses​sé​gű, ki​ter​je​dé​sű és ere​jű élő​lényt vizs​gál​na, amely be​le​szi​vá​rog
a ter​mé​szet ter​mé​sze​tes (értsd: de​ter​mi​nis​ta) rend​jé​be. Így ami​kor meg​lát​tam Va​list vagy Zeb​rát, pon​to​san
ezt lát​tam. Eb​ből pe​dig nyil​ván​va​ló, hogy a de​ter​mi​nis​ta, „aszt​rá​lis” me​cha​niz​mus élő​lénnyé ala​ku​lá​sa
már igen elő​re​ha​la​dott fá​zis​ban van. Amit te​hát ak​kor lát​tam, nem volt más, mint a koz​mi​kus Krisz​tus.
Bár kí​vül​ről néz​ve ezek a ter​mé​sze​tes (azaz az ok-oko​za​ti össze​füg​gés​nek en​ge​del​mes​ke​dő) fo​lya​ma​tok
nem vál​toz​tak meg, bi​zo​nyos – még​pe​dig meg​ha​tá​ro​zó! – mér​ték​ben cél​lal bí​rók, ér​tel​me​sek és jó​in​du​la​tú​ak
let​tek, és úgy van​nak ren​dez​ve, hogy egy cél felé tart​sa​nak. Ez a kéz​zel​fog​ha​tó ki​nyi​lat​koz​ta​tás a leg​fon​to​sabb
ki​nyi​lat​koz​ta​tás. Az bi​zo​nyos, hogy 1974 már​ci​u​sá​ban igen nagy és fon​tos mér​ték​ben be​fo​lyá​sol​ta
az em​be​ri tör​té​nel​met. Ami te​hát még hát​ra​van, az a fel​tá​ma​dás után tör​té​nik meg, ami​kor le​hull a fá​tyol,
Is​ten böl​cses​sé​ge nyíl​tan meg​mu​tat​ko​zik itt, és min​den​ki tu​da​to​san meg​ért​he​ti és el​fo​gad​hat​ja. Le​het,
hogy amit lát​tam, egy​faj​ta elő​ze​tes volt, és vé​gül min​den​ki azt lát​ja, amit én, és úgy, ahogy én lát​tam 1974
már​ci​u​sá​ban.
Nem egy​sze​rű​en ural​ja majd a vi​lág​egye​te​met – ő maga lesz a vi​lág​egye​tem.
Amit ak​kor lát​tam, a lát​ha​tat​lan Pa​rou​sia [40] apo​ka​lip​szi​se (meg​nyi​lat​ko​zá​sa) volt: íme Ő van itt je​len.
En​nél a pont​nál azon​ban ugyan​úgy szük​sé​günk van még a vi​lág​vé​gé​re, mert a Pa​rou​sia még lát​ha​tat​lan.
Az egész CP, szov​jet do​log sze​re​pe az éle​tem​ben az volt, hogy meg​mu​tas​sa ne​kem azt, ho​gyan töri meg
Krisz​tus köz​be​lé​pé​se a de​ter​mi​nisz​ti​kus erő „aszt​rá​lis” meg​nyil​vá​nu​lá​sát.
Va​jon fo​gal​maz​ha​tunk-e úgy, hogy 1974 már​ci​u​sá​ban Krisz​tus be​avat​ko​zott az én ge​ne​ti​kus kó​dom​ba,
amely sze​rint meg kel​lett vol​na hal​nom ab​ban az idő​pont​ban? Mond​hat​juk-e, hogy a „ge​ne​ti​kus kód” egy
mo​dern ki​fe​je​zés az aszt​rá​lis de​ter​mi​niz​mus egyik meg​nyil​vá​nu​lá​sá​ra? A gén​kész​le​tem (DNS-em) ál​tal
meg​ha​tá​ro​zott hosszú távú me​mó​ri​ám va​la​mi​lyen mó​don hely​re​állt, eb​ben biz​tos va​gyok, mint ahogy ab​ban
is, hogy e kód prog​ram​ja sze​rint meg kel​lett vol​na hal​nom (szív- és ér​rend​sze​ri prob​lé​mák​ban). Le​het​tek
per​sze ezen​kí​vül más olyan kül​ső de​ter​mi​nisz​ti​kus ha​lált oko​zó té​nye​zők is, ame​lyek​be Krisz​tus be​avat​ko​zott.
Ez a mo​dern mo​dell​je an​nak, amit az ősök „hold alat​ti”, „e föl​di”, vagy „aszt​rá​lis” be​fo​lyás​nak
hív​tak. Ez meg​ma​gya​ráz​ná, mi​ért nyer​tem vissza a gén​kész​le​tem ál​tal meg​ha​tá​ro​zott hosszú távú me​mó​ri​á​mat:
vagy ma​gá​tól állt hely​re a rend​szer, vagy hely​re​ál​lí​tot​ták. Az az ér​zé​sem, amely sze​rint a fény​má​solt
kül​de​mény [41] már ko​ráb​ban meg​tör​tént, mu​tat​ja az ilyen ge​ne​ti​kai prog​ra​mo​zás kar​ma​sze​rű jel​le​gét.
A teo​ló​gia szak​ki​fe​je​zé​se erre: Is​ten ke​gyel​me. De ah​hoz, hogy Is​ten ke​gyel​mét ér​té​kel​ni tud​juk, az
egész de​ter​mi​nisz​ti​kus rend​szert ala​po​san meg kell ér​te​nünk, át kell érez​nünk, mennyi​re ha​tal​mas, és mek​ko​ra
ha​tal​ma van fe​let​tünk. Ez egy óri​á​si, szin​te min​dent ma​gá​ba öle​lő rend​szer, amely alól na​gyon ke​ve​sen
tud​ják ki​von​ni ma​gu​kat éle​tük​ben.
Két olyan össze​te​vő​je is van az 1974. már​ci​us 18-án meg​élt él​mé​nye​im​nek, ame​lyek pon​to​san mu​tat​ják,
hogy Krisz​tus avat​ko​zott köz​be, nem pe​dig Is​ten vagy a Szent​lé​lek. Az egyik az, hogy az eset a ta​va​szi
nap​éj​egyen​lő​ség ide​jén tör​tént, a má​sik – fon​to​sabb – pe​dig, hogy „hús​vé​ti” vagy má​gi​kus ha​ran​go​kat hal​lot​tam,
ame​lye​ket ki​fe​je​zet​ten Krisz​tus​sal azo​no​sí​ta​nak.
A Szent​lé​lek idéz​te elő, és Is​ten ki​rály​sá​gát mu​tat​ta meg Is​ten je​len​lé​té​ben. De az a je​len​lét​től át​ita​tott
test, amely​ben ma​ga​mat ta​lál​tam, a Cor​pus Chris​ti volt, a misz​ti​kus test, amely​nek Krisz​tus a feje, és mi, a
gyü​le​ke​zet va​gyunk a tag​jai. Ez egy​ben az Aja Szó​fia és a Ki​rály (aki azért jön, hogy ural​kod​jék). En​nél​-