pkd

szá​za​di tár​sa​dal​mat, ami​ről mi, sci-fi írók el​mél​ke​dünk. Az​tán, akár egy Berg​man-film​ben, át​úsz​ta​tunk –
mire is? Most kö​zü​lünk bá​mul va​la​ki – de mit?
Kör​for​gás – és vissza​for​ga​tás. Mo​dern vi​lá​gunk pi​età​ja: ron​da, köz​he​lyes és min​de​nütt je​len van. Nem
a ha​lott Krisz​tus az ő gyá​szo​ló, örök édes​any​já​nak kar​ja​i​ban, ha​nem egy ha​lom​nyi alu​mí​ni​um Bud​wei​ser
sö​rös​do​boz, hu​szon​öt mé​ter ma​gas, több ezer da​rab, amint épp za​jo​san fel​mar​kol​ják őket, zö​rög​nek és kiki​hull​nak
és össze​koc​can​nak és zu​hog​nak le​fe​lé, ahogy egy ha​tal​mas au​to​ma​ta, szá​mí​tó​gép ve​zé​rel​te, ho​meo​szta​ti​kus
Bud​wei​ser sör​gyár – egy köz​term, ahogy egy​szer egy no​vel​lám​ban [„Köz​term”] el​ne​vez​tem
– vissza​öle​li ma​gá​ba a ki​do​bott üres do​bo​zo​kat, hogy újra meg újra éle​tet, új, ele​ven tar​tal​mat adva ne​kik
vissza​for​gas​sa azo​kat. Pon​to​san úgy, mint előt​te is... vagy, ha a Bud​wei​ser-la​bo​ra​tó​ri​um ve​gyé​szei tel​je​sí​tik
az Úr​nak az örö​kös ha​la​dást meg​kí​vá​nó, is​te​ni ter​vét, a ko​ráb​bi​nál jobb sör​rel.
„Mert most tü​kör ál​tal ho​má​lyo​san lá​tunk” – mond​ja Pál a ko​rin​tho​szi​ak​hoz írott első le​ve​lé​ben – va​jon
egy​szer úgy fog​juk új​ra​ír​ni ezt, hogy: „Mert most passzív inf​ra​vö​rös ka​me​ra ál​tal ho​má​lyo​san lá​tunk”?
Egy olyan ka​me​ra ál​tal, mint ami​lyen Or​well 1984-ében fi​gyel min​ket szün​te​le​nül? A te​le​ví​zi​ónk kép​csö​ve
min​ket néz majd, mi​köz​ben mi a té​vét nézzük, és épp​oly él​ve​zet​tel vagy unot​tan, vagy bár​mi​képp
szó​ra​ko​zik azon, amit mi te​szünk, mint amennyi​re mi szó​ra​kozunk azon, amit az ő ki​en​gesz​tel​he​tet​len ar​cán
lá​tunk?
Mind​ez szá​mom​ra túl​sá​go​san bo​rú​lá​tó, túl​sá​go​san pa​ra​no​i​ás. Úgy hi​szem, a ko​rin​tho​szi​ak​hoz írt első
le​ve​let így ír​ják majd újra: „A passzív inf​ra​vö​rös ka​me​ra ho​má​lyo​san be​lénk lát” – vagy​is ah​hoz nem
elég jól, hogy meg​ért​hes​sen min​ket. Nem mint​ha mi ma​gunk meg​ért​het​nénk egy​mást vagy akár sa​ját ma​gun​kat.
Ami ta​lán megint csak jobb is így; azt je​len​ti, hogy ér​het​nek még min​ket vá​rat​lan meg​le​pe​té​sek, és
a ha​tó​sá​gok​kal szem​ben, akik nem ked​ve​lik az ilyes​mit, úgy ta​lál​hat​juk, hogy e vé​let​len ese​mé​nyek szá​munk​ra
hasz​no​sak, ne​künk ked​vez​nek.
A hir​te​len meg​le​pe​té​sek mel​lé​ke​sen – és e gon​do​lat maga is meg​le​pe​tés​ként ér​he​ti önö​ket – a pa​ra​no​ia
el​len​sze​ré​ül szol​gál​nak... vagy​is, hogy pon​to​sab​ban fo​gal​maz​zak, oly mó​don élni, hogy gya​kor​ta vagy csu​pán
el​vét​ve vá​rat​lan meg​le​pe​té​sek ér​hes​se​nek min​ket, an​nak jele, hogy nem va​gyunk pa​ra​no​i​á​sok, mi​vel a
pa​ra​no​i​ás szá​má​ra sem​mi sem meg​le​pe​tés; min​den pon​to​san úgy tör​té​nik, ahogy szá​mí​tott rá, sőt néha még
pon​to​sab​ban is. Min​den be​le​il​lik a rend​sze​ré​be. Szá​munk​ra azon​ban nem lé​tez​het rend​szer; ta​lán min​den
rend​szer – azaz bár​mely el​mé​le​ti, ver​bá​lis, szim​bo​li​kus, sze​man​ti​kai stb. meg​fo​gal​ma​zás, amely a vi​lág​min​den​ség
ér​tel​mé​nek min​dent át​fo​gó, min​den​re ma​gya​rá​za​tot adó hi​po​té​zi​se​ként pró​bál​ja fel​tün​tet​ni ma​gát
– a pa​ra​no​ia egy-egy meg​nyil​vá​nu​lá​sa. El kel​le​ne fo​gad​nunk a ti​tok​za​tos, az ér​tel​met​len, az el​lent​mon​dá​sos,
az el​len​sé​ges, és min​de​nek​előtt a meg​ma​gya​ráz​ha​tat​la​nul me​len​ge​tő és ada​ko​zó tel​jes úgy​ne​ve​zett
élet​te​len kör​nye​ze​tet, ha​son​ló​an egy sze​mély​hez, ha​son​ló​an ah​hoz a vi​sel​ke​dés​hez, ahogy az egyik bo​nyo​lult,
ne​he​zen meg​ért​he​tő, fé​lig fá​tyol​tól fe​dett, mély, össze​za​va​ró és ret​te​ne​te​sen sze​re​ten​dő em​ber a má​sok​hoz
vi​szo​nyul. Ami néha kis​sé fé​lel​me​tes. És foly​to​no​san fél​re​ér​tett. Ami​ről nem tud​ha​tunk sem​mit, és
ami​ben biz​to​sak sem le​he​tünk; és ki​zá​ró​lag meg​bíz​ha​tunk ben​ne és ta​lál​gat​ha​tunk fe​lő​le. Nem ak​ként, ami​nek
gon​dol​juk, nem olyan​ként, ami kor​rek​tül bá​nik ve​lünk, nem igaz​sá​gos​ként, ha​nem ami pil​la​nat​nyi sze​szély​ből
tart fenn, az​tán ma​gunk​ra hagy, leg​alább​is ne​künk úgy tű​nik. Hogy va​ló​já​ban mi a cél​ja, so​sem
tud​hat​juk meg. De az leg​alább jobb, ugye, mint a pa​ra​no​i​á​sok ön​meg​sem​mi​sí​tő, élet​meg​sem​mi​sí​tő vi​tat​ha​tó
bi​zo​nyos​sá​gá​val bír​ni – amit az egyik ba​rá​tom, azt hi​szem, hu​mo​ro​san, így fo​gal​ma​zott meg: „Dok​tor
úr, va​la​ki va​la​mit az éte​lem​be rak, hogy pa​ra​no​i​ás le​gyek.” Az or​vos​nak meg kel​lett vol​na kér​dez​nie,
hogy in​gyen te​szi-e bele, vagy fel​szá​mol érte va​la​mit.
Hogy még egy​szer, utol​já​ra vissza​utal​jak egy ko​rai sci-fi műre, mely mind​annyi​unk szá​má​ra is​me​rős,
vagy​is a Bib​li​á​ra: mű​fa​junk​ban szá​mos olyan tör​té​net szü​le​tett, mely​ben egy szá​mí​tó​gép e ma​gasz​tos
könyv rész​le​te​it nyom​tat​ja ki. Ezen​nel ja​vas​lat​tal ál​lok elő a jövő tár​sa​dal​ma szá​má​ra; a szá​mí​tó​gép egy
em​bert nyom​tas​son ki.