pkd

Duc​hamp ezt írja:
Egy má​sik al​ka​lom​mal, hogy ki​fe​jez​zem a re​ady-made-ek és a mű​vé​szet kö​zöt​ti alap​ve​tő szem​ben​ál​lást,
el​kép​zel​tem egy for​dí​tott re​ady-made-et: va​sa​ló​desz​ká​nak hasz​nál​ni egy Remb​rand​tot!
A re​ady-made má​sik fon​tos jel​lem​ző​je: az egye​di​ség hi​á​nya... egy re​ady-made má​so​la​ta pon​to​san
ugyan​azt az üze​ne​tet hor​doz​za, s va​ló​já​ban a ma lé​te​ző re​ady-made-ek kö​zött alig ta​lá​lunk olyat, amely
a ha​gyo​má​nyos ér​te​lem​ben ere​de​ti vol​na.
Még egy meg​jegy​zés eh​hez az ör​dö​gi kör​höz: Mint​hogy a mű​vész ál​tal hasz​nált fes​té​kek ipa​ri​lag elő​re
gyár​tott, „re​ady-made” ter​mé​kek, le​von​hat​juk a kö​vet​kez​te​tést, hogy a vi​lág va​la​mennyi fest​mé​nye
mó​do​sí​tott re​ady-made. [2]
A „ha​mis után​zat” és a „re​ady-made” (és an​nak per​mu​tá​ci​ói) gyö​ke​rü​ket te​kint​ve ro​kon öt​le​tek, me​lyek
az ere​de​ti és a szi​mu​lák​rum köz​ti vib​rá​ló el​dönt​he​tet​len​sé​get fe​je​zik ki, ami a poszt​in​duszt​ri​á​lis tár​sa​da​lom
vir​tu​á​lis va​ló​sá​gá​nak – mint me​ta​fo​ra és mint tech​no​ló​gia – véd​je​gye. Ezt a fe​szült​sé​get elő​ször Wal​ter
Ben​ja​min fe​jez​te ki nagy ha​tá​sú „A mű​al​ko​tás a tech​ni​kai sok​szo​ro​sít​ha​tó​ság ko​rá​ban” című 1936-os
esszé​jé​ben. Ám az​tán Phi​lip K. Dick volt az, aki szám​ta​lan mű​vé​ben, köz​tük cél​za​to​san a The Si​mu​lac​ra
(„A szi​mu​lák​ru​mok” 1964) re​gény​ben, te​rem​tett elő​ször olyan élet​mű​vet, mely ezt a fe​szült​sé​get hasz​nál​ta.
A „szi​mu​lák​rum” az​óta a poszt​mo​dern kri​ti​ka alap​kö​ve lett – lásd Ba​ud​ril​lard mél​ta​tá​sát, mi​sze​rint Dick
mű​vé​sze​te „to​tá​lis szi​mu​lá​ció, ere​det, múlt vagy jövő nél​kül”.
Né​hány szó a kö​tet írá​sa​i​nak ki​vá​lasz​tá​sá​ról. Az el​sőd​le​ges cél volt Dick pró​zá​já​nak leg​ja​vát össze​szed​ni.
Ugyan​ak​kor íze​lí​tőt adni kü​lön​bö​ző stí​lu​sa​i​ból: ön​élet​raj​zi váz​la​tok; hét​köz​na​pi öt​le​te​lé​sek (SFfan​zi​nok
ké​nyel​mes kö​dé​ben), az SF mű​faj és sa​ját mű​ve​i​nek kri​ti​kai vizs​gá​la​ta; hosszas fi​lo​zó​fi​ai és teo​ló​gi​ai
elem​zé​sek. Sa​ját éle​té​ről írva Dick a bru​tá​lis őszin​te​ség és a szem​te​len ha​zu​dás kö​zött in​ga​do​zott,
és a kö​tet ön​élet​raj​zi írá​sa​i​ban nem pró​bál​tuk ön​ké​nye​sen ki​sze​mez​get​ni az „igaz​sá​got.
Ezen​fe​lül sze​re​pel még (1) két rö​vid rész​let egy ko​rai szép​iro​dal​mi re​gény​ből – Gat​her Your​sel​ves To​get​her
(író​dott 1949) –, ben​ne ön​élet​raj​zi ele​mek​kel ar​ról, Dick ho​gyan élte meg a va​ló​sá​got; és (2) Az
em​ber a Fel​leg​vár​ban ter​ve​zett foly​ta​tá​sá​nak két el​ké​szült fe​je​ze​te, mely meg​ér​de​mel​te a meg​je​len​te​tést,
rá​adá​sul ér​de​kes mel​lé el​ol​vas​ni a „Ná​ciz​mus és a Fel​leg​vár​ban” és az „Élet​raj​zi anyag Abend​sen
Hawt​horne-ról” írá​so​kat.
A cí​mek mel​lett sze​rep​lő év​szám az első meg​je​le​nés éve, vagy ha a szö​veg nem je​lent meg, a meg​írás
éve (az Exegé​zis ese​té​ben az év​szá​mok né​mely eset​ben az én becs​lé​se​im a szö​veg​ben ta​lál​ha​tó uta​lá​sok
alap​ján); vagy ha az írás jó​val ké​sőbb je​lent meg, mint író​dott, ak​kor a meg​írás évét kö​ve​ti a meg​je​le​nés
dá​tu​ma is.
Leg​jobb pil​la​na​ta​i​ban, mint azt fik​ci​ó​ja és re​me​kebb me​ta​fi​zi​kai el​mél​ke​dé​sei bi​zo​nyít​ják, Dick​nek he​lye
van a hu​sza​dik szá​zad olyan nagy pa​ra​bo​la- és pa​ra​dox​gyár​tói kö​zött, mint G. K. Ches​ter​ton, Franz
Kaf​ka, René Da​um​al, Jor​ge Luis Bor​ges, Sa​mu​el Bec​kett, Flann O’Bri​en vagy Ita​lo Cal​vi​no.
Pék Zol​tán for​dí​tá​sa