10.07.2015 Views

3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár

3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár

3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Kovács Ilma: <strong>Az</strong> <strong>elektronikus</strong> tanulásról a 21. század első éveiben• Egyesek tervezték, hogy személyes találkozókat szerveznek a beiratkozottak számára,mondván, hogy az on-line tudásátvitel nem tekinthető univerzális csodaszernek. Afejlődésnek ezen iránya – a kivitelezés során – még ma is nagyon problematikus.• <strong>Az</strong> intézményi partneri kapcsolatok néha gigantikus méreteket öltöttek (miközben gyengeeredményeket tudtak felmutatni).Végül 2000 körül fordulat állt beaz e-learning-es szakemberek hozzáállásában:Maguk a szervezők,nevezetesen az amerikai szakemberekaz ezredfordulón jutottak el arra a megállapításra, hogyaz e-learning-nek ki kell egészülniea jelenléttel járó kapcsolattartási formákkal,a csoportos és/vagy egyéni megbeszélésekkel, vitákkal stb.<strong>Az</strong> e-learning a legjobb úton van affelé, hogy „blended learninggé” váljon,ami magyarulkombinált tanulásnak fordítható(francia megfelelője: apprentissage hybride)Ezek a formák nem egyebek, mint az Európában az 1990-es években szokásossá váltszemélyes tanár-diák és diák-diák találkozókkal kombinált, és már a hagyományostávoktatásban is jól bevált fizikai jelenlétet feltételező, gyakorlati foglalkozások. Tekintettelaz új rendszer informatizált voltára – és azon belül a tanítás-tanulás új rendszerbelisajátosságaira – az „új” oktatási formát új módszertannal kell megtölteni.De ez már egy újabb <strong>fejezet</strong>... 68Így történt meg a címben jelzett „kapcsolódás” a hagyományos távoktatás és az <strong>elektronikus</strong>tanulás között 2000 körül. Erre az általam „kapcsolódásnak” nevezett „eseményre” főleg azEgyesült Államokban volt szükség, ahol a kereskedelmi célok „ötödik sebességre kapcsolva”hajszolták a kizárólagos és új virtuális forma érvényesülését. Mindazonáltal – merem remélni–, mivel részletesen leírtam a két oldal közeledésének jellemzőit, senki nem keres szervezetijellegű, azaz gyakorlati összefonódást ennek az elméleti síkon ismertetett „kapcsolódásnak” atörténetében.Mifelénk – 1990 és 2000 között, amikor a fentiek lejátszódtak - még a hagyományostávoktatás elterjedésén munkálkodtunk. Magyarországon létrehozták a Nemzeti TávoktatásiTanácsot és a mellette működő Szakértői Testületet, majd regionális távoktatási központokszülettek és haltak el. A megmaradottak és a ma is működők életében az <strong>elektronikus</strong>eszközök készítése természetszerűen simul be a távoktatási eszközök modernizációjába. Anappali, hagyományos, azaz jelenléti képzés – felsőoktatási szinten – szintén érdeklődésselfordul az <strong>elektronikus</strong> eszközök készítése irányába. Ez a sajátos fejlődési vonal magyarázzarészben – számomra – az <strong>elektronikus</strong> tanulás, azaz e-learning magyar értelmezése körülitisztázatlanságot. <strong>Az</strong> oktatáspolitika nagy lendülettel és óriási anyagi támogatások68 Lásd: 6.rész <strong>3.</strong> és 4. <strong>fejezet</strong>102

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!