3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár

Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveibenAjánlataik között szerepelt a munkaadók számára ajánlott képzésszükségleti diagnosztikákelkészítése, amelyek a kompetencia- és szervezetfejlesztési tervekhez igazodtak, és amelyekún. mérték utáni jelleget öltöttek.Módszereik között szerepelt a megbeszélés, a megfigyelés, a rendszerelemzés stb. Emódszerek révén konkrét válaszokat tudtak adni bármely különleges vállalati szituációra.Ezek a folyamatok – ha globálisan szemléljük – lehetővé tették, hogy:• tisztán lehessen látni a munkavállalók fejlődési kapacitását,• csökkenteni lehessen a néha csodaszernek minősített képzéseket,• új, hasznos megoldásokat vezessenek be, akár olyanokat is, amelyek időnként aszervezeti szokásokat is megbolygatták.Az információs és kommunikációs technológiákHasonlóképpen pozitív jelenség az információs és kommunikációs technológiák megjelenése,amely megteremtette az oktatási és kulturális beruházások feltételrendszerének kiszélesítését.Ezek a feltételek csökkentik a felhasználók technológiai kompetenciája kiépítésének alkalmait– miközben megnövelik annak hatékonyságát.Ez a dinamikus mozgás jelentősen módosította a szakmai kategóriák korábban kialakultegyensúlyát. Az elmúlt 30 év alatt „robbanás” következett be az ún. közbülső szakmaikategóriák (magasan képzett szakmunkások, technikusok, középvezetők stb.) soraiban, hiszengazdagodott a munkások és alkalmazottak tevékenységének tartalma is.Az a szélsőséges munkamegosztás,amely fenntartotta a specializációt és a know howkölcsönös hasznon alapuló elvének gyenge támogatottságát,lassan átengedi a terepet egy újfajta munkaszervezésnek,amely kedvez a többvegyértékűségnekés a szakértelem (know how) kölcsönös hasznon alapuló elve támogatottságának.Példák a munka jellegének megváltozásáraAz olyan jelentős funkciók, mint például a karbantartás, jelentős módosulást mutatnak. Egyretöbben ismerkednek meg a karbantartási funkciókkal a gyártásban dolgozók közül is,legalábbis a legfontosabb feladatokkal. Ez felveti a gyakorlati ismeretek tananyagformábatörténő öntését és az ipari „szellemiség”-be (elméleti tudásba) történő átmentését, valamint aberuházás kérdését is mind a karbantartás, mind más területek esetében.Előbb vagy utóbb ugyanis dokumentálni kell ezeket az ismereteket, amelyek aztán már nemcsak a munkafolyamatok leírását, hanem a gépek és a rendszerek ismertetését is tartalmazzák.Mindez természetesen a karbantartás belső és külső fejlődésének az eredménye is. Adokumentáció elkészítését követi az ismeretek tényleges átadása.Átmeneti korszak ez tehát, ahol a karbantartók „pedagógiai”, azaz oktatói funkciót isbetöltenek.Sok más területen is szükség van erre. Kinek ne lettek volna nehézségei az informatikusok,számítástechnikusok csapatával, akik bizonyára elsajátították a szakmájukhoz szükségestudást, de nehezükre esik megosztani azt a számítógépet használó munkatársakkal. Gyakori190