3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár

Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveibenSzerintem ma már ez a fogalom leszűkítését jelenti, hiszen többről van szó. Az e-learning ennél sokkal tágabb fogalom, a felhasználás – már napjainkban is egyrejobban kivehető – lehetőségeiről nem is beszélve. 21Mindazonáltal jó tudnunk, hogy Nyugaton, ott, ahol a vállalati szakképzés márkorábban nagy lendületet vett, kezdetben szintén ezt a változatot alkalmazták nagyonsokan.Köztudott, hogy az információs és kommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségeknaponta megújuló termelési technológiákat gerjesztenek. A gazdaságilag fejlettországokban már jó 20-30 éve ismert volt az a jó szakmunkás, aki úgy 40 éves korakörül 5-6 szakma birtokosának mondhatta magát. Az utóbbi 10-15 év technológiaifejlődése ott is új – sőt még újabb! – követelményeket támasztott mind amunkavezetőkkel, mind a szakmunkásokkal szemben. Miről van szó? Arról, hogy atermelés versenyképessége naprakész tudást igényel mindenkitől. A humánerőforrásfejlesztőknem véletlenül „csaptak le” az e-learning eme első megjelenési formájára,erre a fentiekben általam is említett ún. letisztított formára. Alkalmasnak találták arra,hogy 1-2-3 napos, munka közben (!), vagy munka helyett (!) elvégezhetőtanfolyamokon – helyi hálózati megoldással, nevezetesen intranet segítségével –képezzék át dolgozóikat, biztosítva számukra az újabb és újabb kompetenciákkiépítését.A vállalati stratégiaként megjelenő e-learninges képzés felelősei ugyanakkor hamarrájöttek arra is, hogy:• az e-learning-es tananyag hatékony pedagógia nélkül fölösleges pénzkidobás,• a dolgozó meglévő tapasztalatára kell építeni, és• nem minden helyzetben elegendő az ún. „letisztított” elektronikus tanulási forma,tehát• alkalmazni kell a kevert, azaz a tutorálással kibővített elektronikus tanulási formát.22Bizonyára sok hasonló ajánlatot fogunk találni a felnőttképzés és az idősek tanulásiprogramjai között a jövőben mifelénk is. A felhasználás ezen területeit persze nem lehetreceptszerűen megadni. Úgy gondolom, hogy a piaci haszonszerzés – beláthatatlan –területeiről senki nem adhat előrejelzést.Mindazonáltal nem könnyű a helyzete az eddigi hagyományos képzést ismerőknek, azaz atanulónak és a tanítóknak. Egyrészt meg kell tanulniuk az új tanulási környezetben újstratégiával és új módszerekkel tanulni, másrészt „lehetővé tenni a tanulást” egy másik emberszámára, ha úgy hozza a sors.A fejlettebb nyugati országokban, így Európában is, felnőtt már egy olyan fiatal felnőttekbőlálló társadalmi réteg, amely munkavállalóként is új viselkedési formákat mondhat magáénak.Igényes, hozzáértő a családi multimédia használatban, munkahelyén pedig tudatosan szeretnétovábbfejleszteni saját kompetenciáit.Nálunk most alakul ki ez a fiatal felnőtt réteg, amely már legalább a szórakoztatóelektronikában jártas. Segíti őket ez az ismeret az új technológiákkal történő tanulásban? –21 Lásd: 3. rész 1. és 2. fejezet22 Lásd: 4. rész22