3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár
3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár
3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Kovács Ilma: <strong>Az</strong> <strong>elektronikus</strong> tanulásról a 21. század első éveiben8. <strong>fejezet</strong>Egy e-learninges képzési rendszer összetevői 45Egy képzési rendszer három szükséges – de nem elégséges – összetevője:1. a technológiai összetevő, amely magába integrálja és tömöríti a jó működéshezszükséges eszközöket, legyenek azok fizikai eszközök vagy számítástechnikaiprogramok. Ezeknek az eszközöknek a gazdái, kezelői a technikusok, az informatikamérnökei.2. a szervezeti/szervezési összetevő, amely biztosítja, hogy a technikai rendszer azelfogadott képzési stratégia szellemében működjék, s lehetővé teszi a képzésiszükségleteknek megfelelő tanulási módok megvalósulását (legyen az egyéni vagytömegoktatás, általános vagy szakképzés). <strong>Az</strong> itt tevékenykedők a menedzserek.<strong>3.</strong> a pedagógiai alkotóelem, amely biztosítja: a tartalmakat, a forgatókönyveket, a képzésifolyamatot és az emberi közvetítést, a mediációt. Ezt a réteget az ún. „pedagógiamérnökei”, azaz az oktatástechnológusok képviselik.E három elengedhetetlen összetevő azonban csak állandó egymás közötti kommunikációrévén tudja működtetni a rendszert.Kommunikációs értelemben a jéghegy látható csúcsa az interface. Ez a szó magában foglaljamindazon technikai, szervezeti és pedagógiai eszközöket, amelyek bármelyik szereplőszámára lehetővé teszik – függetlenül attól ki melyik rétegnek a képviselője –, hogy teljesátláthatósággal kommunikáljon a rendszer többi rétegének bármely szereplőjével.Interface szempontjából, ma még csak történelem előtti korban élünk – írják a szakemberek.A jó interface-nek teljességgel átlátszó kellene lennie, és feledtetnie kéne, hogy az ember egygéppel folytat párbeszédet.<strong>Az</strong> összetevők jellemzőiMindegyik összetevőhöz kapcsolódik egy legfontosabb jellemző: technikai interoperabilitás,szervezeti rugalmasság és pedagógiai interaktivitás.A technikai interoperabilitás (egymás közötti műveletek végrehajthatósága) a rendszer„örökkévalóságának” és fejlődésének a garanciája. Egy nagy interoperabilitási képességgelbíró platform egy olyan nyitott rendszert jelent, amely könnyedén fogadja a más – többékevésbéhomogén – rendszerekkel való együttműködést, és a speciális funkciók ellátásátszolgáló eszközök integrálását is.A szervezeti rugalmasság azt garantálja, hogy a rendszer válaszol a szereplők legkülönbözőbbkéréseire, kérdéseire.A pedagógiai interaktivitás egyrészt a képzés és a siker minőségét, másrészt pedig a tanulókmegelégedését kell, hogy biztosítsa.Összességében: egy jó <strong>elektronikus</strong> eszközökkel működtetett rendszernek – feltételezve abeépített optimális oktatástechnológiát – erőteljesen kommunikatívnak kell lennie. A rendszerközéppontjában pedig mindig az egyén található, az, akinek a tanulási tevékenységét kívánjuk„lehetővé tenni”. Így közelítve e modern tanulási-tanítási rendszert – úgy gondolom –, lassankezd érzékelhetővé válni az is, hogy miért mondják egyre gyakrabban azt, hogy nem a45 <strong>Az</strong> e-learning (az <strong>elektronikus</strong> tanulás) fogalmának értelmezéséről bővebben, lásd: a <strong>3.</strong> részt54