3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár

Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveibene szervezetek működését, a továbbiakban is a fejlődés úttörői (és haszonélvezői)lehessenek?• stb.Én magam, mint láthatta, Tisztelt Olvasó, a régi pedagógiai és andragógiai elméletekből,távoktatási gyakorlati és elméleti tapasztalatokból kiindulva igyekeztem a problematikát, azaza tanulás-tanítás elektronikus eszközökkel történő megvalósítását megközelíteni éslehetőségeim szerint feltárni.Tanulmányom zárásaként – ami egy elméleti munka kapcsán eléggé szokatlan – egy teljesenszemélyes, gyakorlati megfigyelésből eredő jelenségre mint tendenciára szeretném afigyelmet irányítani. Kutatóként nem szokásom – úgymond – „jó”-nak, vagy „rossz”-nakminősíteni kutatásaim tárgyát. Ezt soha nem is műveltem. Sokkal inkább a rendszerezést, azösszefüggések feltárását, az elemzést tartom oktatással kapcsolatos kutatói feladatnak. Lévénszó esetünkben oktatásról/képzésről, most sem erre vállalkozom. Úgy gondolom, hogy atananyagokat például értékeljék, minősítsék az akkreditációs bizottságok és mindenek fölöttazok, akik e tananyagokból tanulnak, tehát a tanulók. Szokásomtól eltérően – most mégis –szeretnék megosztani Önnel, Tisztelt Olvasó, néhány észrevételt.Az elmúlt években számos e-learninggel foglalkozó konferencián, szemináriumon, vitán éstananyag-bemutatón volt szerencsém résztvenni, olykor saját előadással, máskor pedigmeghívottként. Magyarországon rengeteg e-learninges tananyagot fejlesztenek kisebb ésnagyobb csapatok, kisebb és nagyobb vállalkozások keretében. Az önállóan, szétszórtandolgozó több szász ( ?) csapat bemutatása, a tapasztalatcserék lebonyolítása részbenkötelessége, részben önkéntes vállalása a konferenciák, szemináriumok, viták – tiszteletreméltó – szervezőinek. Észrevételeim leírása előtt fontosnak tartom annak hangsúlyozását,hogy minden elismerésem ezen úttörő munkára vállalkozó teamek tagjainak és vezetőiknek!Az ilyen alkalmakon azonban rengeteg mindent tapasztalhat az ember.Ha sommásan akarok fogalmazni, az e-learninges tananyagok fejlesztésére specializáltcsapatok nagyszerű szakembereket foglalkoztatnak. Mára már nálunk is kinevelődött egy, azinformációtechnikát és -technológiát kiválóan ismerő és kezelő – főleg fiatalokból álló –szakmai réteg. Közös nyelvet beszélnek, szókincsük és tudásuk naprakész, követi a világinformációtechnikai és -technológiai fejlődését, és kitermelték a saját „fejlesztési éstechnológiai módszertanukat”, illetve módszertanaikat. Találkozni lehetett már azismeretátadás három dimenziós animációval kiegészített programjával is, ami ma mégrettentően energia- és pénzigényes munka, és valóban csodával határos jövőt jelez az oktatásminden részt vevője számára.Ezen szakemberek oktatással kapcsolatos megközelítési iránya azonban teljesen más mint azenyém és talán még néhány oktatáselmélettel foglalkozó szakemberé. Ezért is írokészrevételeimről.Mi a tanulási-tanítási folyamatot egységes egészként közelítjük, és a tanulási szükségletekkielégítésére koncentrálva beszélünk új tanulási környezet megteremtéséről az információstársadalomban, az információs és kommunikációs technológiák felhasználása kapcsán is. Nemfeledkezünk meg mi sem az önálló tanulás önképzési formáiról sem, de ott is rendszerbenlátjuk a tananyag elsajátítási lehetőségét.Vannak ún. általam profinak tartott intézmények és munkatársak, akiknek mind a gyakorlati,mind az elméleti hozzáállása mondhatnám példamutató. Tőlük lehetne tanulni. Ezekről a –főleg a felsőoktatásban működő elméletet és gyakorlatot egyaránt művelő, munkáikrólrendszeresen publikáló – intézményekről és néhány külföldi cégről, csak az elismerés hangjánlehet nyilatkozni.199