3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár

Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveiben3. fejezetAz elektronikus tanulásA távoktatás mellett az elektronikus tanulás, azaz az e-learning is létezik az 1990-es évek elejeóta az Egyesült Államokban, hozzávetőlegesen 1994/95 óta pedig Európában és szintemindenütt a világon. Az Egyesült Államokban történő kialakulása nagyjából egybe esik azinternet „működőképes” állapotával.Az oktatási eszközök fejlesztése szempontjából, ha nem is számítanak alapvetőknek, de nemis tekinthetők elhanyagolhatónak az 1990-es évek felsőoktatásában mutatkozó kapacitási ésmodernizálási gondok. Köztudott, hogy a felsőoktatás mindig is erőteljesen támaszkodott ahallgatók önálló tanulási képességére, ami a távoktatásban alapkérdés. Nem véletlen atávoktatás fejlődésének történetében sem, hogy először és többnyire távoktatási egyetemekjöttek létre, élen az 1969-ben alapított angliai Open Universityvel.A ‘90-es évek egyetemfejlesztési gyakorlata leginkább Amerikát jellemezte. A felsőoktatásegyrészt minden eszközt felhasznált (és felhasznál ma is) arra, hogy kiaknázza a hallgatóiönállóságot, ezért gyorsan alkalmazni kezdte a frissen kifejlesztett internetes eszközrendszertis. Másrészt mindent megtett annak érdekében, hogy a hagyományos – oktató-diák, diákoktatószemélyes interakciót kielégíteni nem tudó – egyetemi rendszerén változtasson, amire agyógyír szintén az interakciót biztosító világháló lett.Ez a jelenség, amit a távoktatás és a felsőoktatás „összemosásának” – elegánsabb kifejezéssela kettő „konvergenciájának” – is nevezhetünk, újfajta oktatási szerveződéshez vezetett, amitvirtuális egyetemnek neveztek el Amerikában és sokfelé a világban. Sokan tartották a virtuálisegyetemet a hagyományos egyetemi gyakorlat egyfajta meghosszabbításának a posztmodernvilág virtuális terében.A virtuális egyetemA virtuális egyetem olyan oktatási szerveződés, amelyhez nem tartozik hagyományosértelemben vett oktatást végző intézmény, mert kizárólag virtuális közegben létezik.Az újfajta tanulási lehetőség híre hozzánk a virtuális egyetem elnevezéssel együtt érkezett,úgy néhány évvel később, Nyíri Kristóf professzor és csapata – a Magyar TudományosAkadémia Filozófiai Kutatóintézete munkatársainak – jóvoltából. Ők szervezték meg az elsőmagyar virtuális egyetemet, UNIWORLD-projekt néven, 1997-ben.A virtuális egyetem elnevezés és maga a – jelenléti kapcsolatok nélküli! – képzés világhálónmegvalósított változata annyira újszerű volt, módszereiben annyira eltért a hagyományostávoktatás magyarországi változataitól, hogy sokan önálló képzési kategóriaként kezelték.Didaktikailag természetesen ez akkor sem volt számomra elfogadható. Többünk – akkori –megítélése szerint a szorosan vett virtuális egyetem kategóriája is a tágabb értelműtávoktatáshoz tartozott.A fő gondot persze nem csak maga az elnevezés okozta, hanem a tanár-diák, diák-tanárfizikai jelenléttel járó kapcsolatok teljes kizárása. Ez később, 2000 körül került a helyére.Sokan még ma is így képzelik a modern távoktatást is! Sajnos!E téves nézet elterjedésében jelentős szerepet játszott Magyarországon is a virtuális egyetemakkori – tanár-diák fizikai jelenléttel járó kapcsolatának teljes kizárását feltételező –fogalmának elterjedése. Megítélésem szerint már ekkor is lehetett volna például elektronikus89