3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár

Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveibenFontos pillanat volt, amikor „1977-ben az első munkáltatói egyezmény leszögezte, hogy aziskolát befejező fiatalok folyamatos oktatásban részesüljenek.” 118A tömegessé váló munkanélküliség és az abból való kiút keresése vezetett oda, hogy atovábbképzés mégis a foglalkoztatási politika eszközévé vált. Pontszerűen ugyan és csakegyedi esetekben tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a munkanélküliek visszatérhessenek amunkájukhoz, de nem volt képes arra, hogy megváltoztassa a rendelkezésre állófoglalkoztatottak volumenét. Nem erre hivatott, így nem is vezetett teljes sikerre.A felnőttképzésre vonatkozó francia törvényeket folyamatosan módosították, kiegészítették.Az 1980-as években hozott törvények (1983. január, 1989. május 29., 1990 június 4.) azttükrözik, hogy szükséges az oktatási rendszer megváltoztatása és modernizálása, hiszen amagas minőségű oktatás a nemzeti politika része.„A felnőttoktatás irányai: A nemzeti politika két fő gondolat köré csoportosul. Egyik,hogy az oktatás járuljon hozzá a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, és főlegsegítse a fiatalok, a munkanélküliek és a kisebbségek társadalmi beilleszkedését. Amásik, hogy az oktatásnak esélyt kell nyújtania a francia gazdaság számára,figyelembe véve az Egységes Európai Piac létrejöttét....Az oktatási és gazdaságiszférát hatékonyan kell összehangolni. A szakmai oktatók mára már benne vannak avállalatok menedzsmentjében, elsajátították a technológia és a szervezés nyelvét, így avállalatok a felnőttoktatásban akadálytalanul részt vehetnek. Így alakult ki az „OktatóVállalat” fogalma.” 119Maga a továbbképzés gyakorlata a kezdeti továbbképzési formák irányából (pl. népoktatásiegyesületek vagy állami képzési szolgáltatások) egyre inkább a szociálpolitika szolgálatairányába tolódott el, azaz fokozatosan – és paradox módon – eltávolodott a létezését teljesmértékben indokoló gazdaságtól.A fentiekkel párhuzamosan alakult ki a mérnököket, a vezetőket és a technikusokattovábbképző szektor, hiszen meg kellett felelniük annak a szükségszerűségnek, hogyfolyamatosan újítsák meg szakmai ismereteiket és kompetenciájukat.Végül, a születésekor a szociális és gazdasági szektor konvergenciáját szolgáló eszköz, azaz atovábbképzés, más szóval a folyamatos szakmai képzés két egymástól nagyon elkülönülőblokk kialakulásához vezetett:• az egyik blokkba tartoznak a legsérülékenyebbek, azaz a munkát keresők (amunkanélküliek),• a másikba a legképzettebb szakemberek és a vezetők.A munka átalakítása és a továbbképzésA munka átalakításának természete – részben – utal arra a módra, ahogyan a képzéstalkalmazzák.Ott, ahol a termelékenység és az intenzív rugalmasság fedőneve alatt tartósan fennmaradnak arégi taylori sémák, a továbbképzést kiiktatják, vagy a minimumra csökkentik.118 Lásd: Franciaország felnőttoktatása = Felnőttoktatási és -képzési Lexikon, Magyar PedagógiaiTársaság, OKI Kiadó, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002. 568 p. 221.p. A címszó szerzőjePierre CASPAR119 Lásd: Franciaország felnőttoktatása = Felnőttoktatási és -képzési Lexikon, Magyar Pedagógiai Társaság,OKI Kiadó, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002. 568 p. 221.p. A címszó szerzője PierreCASPAR187