3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár

Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveibenMegjegyzés:1973-tól a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont (FPK) távoktatásitémacsoportjának a külső majd belső munkatársa, 1975-től 1979-ig pedig e távoktatásiteam vezetője is voltam. Akkoriban nem állt rendelkezésünkre a maihoz hasonlóteamszakirodalom. A kutatóközpont vezetői (Dr. Zibolen Endre és Dr. Jáki László)válogatták össze az induló csapat tagjait, később magam kerestem a megfelelőmunkatársakat a gyakran változó létszámú és összetételű (3-4-5 fős) kutatói teammunkájához. 1973 és 1980 között ugyanis kísérleti oktatás keretében az FPKtávoktatási teamjének irányítása mellett nagyszabású távoktatás folyt a PécsiTanárképző Főiskola levelező tagozatán. Kb. 50 főiskolai oktató és 3 x 300 = 900főnyi levelező főiskolás hallgató vett részt önkéntesen a munkában. Három kísérletiévfolyam teljes négyéves képzését támogattuk az egyéni, önálló tanulást segítőkorabeli eszközökkel és módszerekkel. Nevezetesen: írásos tanulási útmutatókkal(akkoriban mi tantárgymódszertani útmutatónak neveztük saját FPK nyomdánkbanmegjelentetett kiadványainkat, amelyek a levelező tagozaton kötelező egységesjegyzetek kiegészítésén túlmenően biztosították a tanulás távirányítását; ezek átlagosan80-100 oldalas A/4-es füzetek voltak, amelyek az oktatói magyarázatokon,eligazításokon, kérdéseken és tanácsokon stb. kívül tartalmazták az ellenőrzésértékelelésrendszeréhez elengedhetetlen önellenőrzéses feladatokat és megoldásaikat,valamint a főiskolára a félévenként 1-2 alkalommal ellenőrzésre-értékelésrebeküldendő feladatokat is), munkafüzetekkel, egyéb nyomtatott segédletekkel példáulalbumokkal, továbbá hangszalagokkal, diasorokkal, kísérleti eszközökkel stb.Évfolyamonként közel 50 tantárgyat sikerült ilyen módon, azaz korabeli távirányításraalkalmas eszközökkel kiegészítenünk. A kísérleti távoktatásban részt vevő oktatókvállalkoztak a levelezés tényleges feladatának és a tantárgyaik távoktatását közvetlenülérintő változások megfigyelésére és leírására is. A hagyományos postai levelezésegyetlen lehetőségét kihasználva, élhettünk – mai szóval élve – az aszinkróninteraktivitás lehetőségével is. A pécsi oktatók által készített új taneszközök, illetve azeszközök hallgatók által történő felhasználása képezték kutatási dokumentumaink egyrészét. A felhasználás módszerei között jelentős szerepet kapott a pszichológusokkalvégeztetett interjú. Ezt egészítették ki az oktatók közvetlen tapasztalatainak leírásai ésmás egyetemek és főiskolák oktatóinak (mintegy további 50 fő) teamünk kéréséreelkészített szakértői elemzései, értékelései. Az elemzések szempontjait mi budapestikutatók, a team tagjai dolgoztuk ki. Az összes beérkezett dokumentációt szintén mielemeztük tovább. Az elemzések elméleti eredményét a gyakorlati képzésben azonnalki is próbáltattuk. Erre az adott lehetőséget, hogy három kísérleti évfolyammaldolgozhattunk. 1978-ban, a levelező oktatás hatékonysága javítása érdekébenszervezett pécsi kísérleti távoktatásról és a főiskolán belüli, helyi távoktatás-elméletikutatásokról, a pécsi Kollégák munkája további segítése és népszerűsítése céljából,kiadványt szerkesztettem. 100Több mint egy évtizeddel később, 1992-ben korabeli tanulmányok válogatására ésvisszaemlékező kötet összeállítására és szerkesztésére kaptam felkérést a ProfesszorokHáza illetékeseitől. 101100 Lásd: Távoktatás a Pécsi Tanárképző Főiskolán /1973-1977/ Szerk.: Kovács Ilma, FPK., Bp., 1978.203 p.101 Lásd: Távoktatás Magyarországon 1970-1980, Tanulmánykötet, Válogatta és szerkesztette: KovácsIlma, az OKKFT T/s-4 Programiroda, A felsőoktatás fejlesztését szolgáló kutatások c. sorozat,Sorozatszerkesztő: Végvári Imre, Budapest, 1992., 225 p.153