3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár

Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveiben1. fejezetEgy felmérés eredményei a francia felsőoktatásban 111Az információs és kommunikációs technológiák a felsőoktatásban: az oktatók szükségletei ésgyakorlata című felmérés tanúsága szerint az információs és kommunikációs technológiákalkalmazása a francia felsőoktatásban nagyon sokat fejlődött 1990-től.Ez a fejlődés mindenekelőtt mennyiségi jellemzőkkel bír, hiszen jelentősen emelkedett azonoktatók száma, akik oktatómunkájuk során a gyakorlatban alkalmazzák az új eszközöket. Afejlődés mindazonáltal minőségi jellegű is, hiszen egyre ismertebbé és elismertebbé válik azoktatók körében az eszközök használatával járó ún. kognitív és pedagógiai haszon.A mentalitások területén jelentkező előrehaladást az is magyarázza, hogy az intézményekszámára az új technológiák a ‘90-es években már nem jelentettek újat, tehát módosult azintézményi hozzáállás is. Mégis, ha az oktatók kevesebb ellenállásba ütköznek az intézményoldaláról, sokfelé tapasztalható, hogy tartósan fennmaradnak a technikai és a logisztikaiproblémák. Az ilyen jellegű gondok miatt tartja magát még mindig távol az új technológiaieszközök használatától az oktatók egy harmada, akik viszont készen állnak arra, hogyképezzék őket.Az 1990-es években kimutatható fejlődés természetesen az illetékes minisztériumoktámogatásának a következménye, legyen az bármely tudományágat összekötő nagy országosprojekt, vagy az intézmény által – például az illetékes, azaz a gazdasági érdekei miatt erősenmotivált közigazgatási régióval – aláírt egyezmény. Tény, hogy az intézmények igyekeznekfelszerelni magukat az új eszközökkel, és egyre komolyabb humán erőforrást is biztosítanak atechnikai és logisztikai bázis működtetésére.A fejlődés – tehát – az egyedi ambíciók irányából, az egyes oktatók által készített izoláltkurzusok gyakorlata felől – ami már a ‘80-as évek Franciaországát is jellemezte – halad azintézményesített, „mérték utáni” diplomás képzések és a modern távoktatás irányába.Az összességében ugyan fejlődést mutató jelenség ellenére az egyes oktatók helyzete ma mégnem egyszerű! A nagy projekteken kívül tevékenykedők ugyanis még mindig és gyakranizoláltan dolgoznak. Sok materiális feladatot kell vállalniuk ahhoz, hogy jól végezhessékmunkájukat – azaz, hogy értelmesen és hatékonyan alkalmazhassák az új technológiákatgyakorlati oktatómunkájuk során.Egy érintőlegesnek mondható – de nem az! – probléma ugyanis továbbra is fennállFranciaországban: hiányzik az ilyen jellegű oktatói tevékenységek elismerése, mind az adottszolgálati helyen, mind pedig a karrier során, ahol még mindig a publikációk száma és akutatási eredmények számítanak.111 Forrás: Les technologies de l’information et de la communication dans l’enseignement supérieur:pratiques et besoins des enseignants /Az információs és kommunikációs technológiák afelsőoktatásban: az oktatók szükségletei és gyakorlata/= Enquête réalisée pour la Fédération ITEM-Sup par la société I+C, Analyse et synthèse: BrigitteALBERO et Bernard DUMONT, mai, 2002, p. 67. Ministère de l’Education et de la Recherche)(ITEM-Sup = Fédération de l’Intégration des Technologies Modernes dans l’EnseignementSupérieur, Modern Felsőoktatási Technológiák Integrációjának Szövetsége. 1992-ben jött létre azegyetemektől és minisztériumoktól független intézmény, amely azon egyesületek és személyekszóvivőjének tekinti magát, amelyek a felsőoktatásba kívánják integrálni az új információs éskommunikációs eszközöket.) (www.educnet.education.fr/chrgt/item-sup.pdf)180