10.07.2015 Views

3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár

3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár

3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Kovács Ilma: <strong>Az</strong> <strong>elektronikus</strong> tanulásról a 21. század első éveibenA gyerekekre kiterjesztett oktatás pedig a XIX. században már a teljes népesség bevonásátjelentette.Ma a francia alkotmány így fogalmaz: „A nemzet biztosítja a gyermeknek és a felnőttnek azoktatáshoz, a szakképzéshez és a kultúrához való egyenlő hozzájutást. <strong>Az</strong> állam kötelessége aközoktatás megszervezése, amely minden fokon ingyenes és világi.”Érdekes ugyanakkor, hogy a képzés kérdése sokáig kirekesztődött a gazdaságielméletekből, a politikai és szociális programokból.A továbbképzés problematikája az 1960-as évek elején került előtérbe:• amikor stabilizálódott a gazdasági rekonstrukció,• amikor Franciaországban már a teljes foglalkoztatottság volt a jellemző és• amikor már nem csak körvonalazódtak a jövő Európájának premisszái, hanem• amikor a nagy gazdasági változások is megindultak, azaz• amikor fellendülésnek indult a tercier szektor,• amikor technológiai fejlődésről és modernizációról lehetett beszélni.Franciaországban a Nemzeti Foglalkoztatási Alapról szóló törvényt 196<strong>3.</strong> december 18-ánhozták. Ezzel elkezdődött az a folyamat, amely elvezetett az 1966-os (december 3-ánfoglalták törvénybe, hogy mindenkinek biztosítani kell a jogot, hogy fizetett tanulmányiszabadságban részesüljön) és az 1971-es törvények megalkotásához. 117E törvények – amelyek alapgondolata az, hogy a képzést illetve a továbbképzést és a nemzeticélokat össze kell kapcsolni – alapozták meg a ma is létező szakmai továbbképzés teljesszerkezeti rendszerét.Idézet az 1971-es törvény szövegéből: „A permanens szakképzés nemzetikötelezettség. Magában foglalja az alapképzést és a későbbi képzéseket, amelyeketfelnőttek illetve a már dolgozó fiatalok vagy mások számára szerveznek. Ezen utólagosképzések alkotják a szakmai továbbképzést. a szakmai továbbképzés részét képezi apermanens oktatásnak. Célul tűzi ki, hogy lehetővé tegye a dolgozók számára atechnikai változásokhoz és munkakörülményekhez való alkalmazkodást, hogykedvezően befolyásolja társadalmi előrehaladásukat azáltal, hogy megnyitja számukraaz utat a kultúra különböző szintjeire történő eljutáshoz, a szakmai képzettségelsajátításához, támogatva ezáltal őket abban, hogy hozzájáruljanak a kulturális,gazdasági és szociális fejlődéshez.”<strong>Az</strong>t követően persze a ‘70-es évek gazdasági válságai jórészt elsöpörték a mozgásnak indulóés a modernizációhoz kapcsolódó ambíciókat.A francia társadalomnak a tömeges munkanélküliség irányában történő elbillenése elpalástoltaugyan a munka világában kialakulóban lévő változásokat, később mégis annak mozgatórugóiváltak a továbbképzés igazi megoldó kulcsaivá.117 <strong>Az</strong> 1971. július 16-i törvény (Loi N° 71-575 du juillet 1971). A törvény a permanens oktatás keretébenfolyó szakmai továbbképzésről szól. Lásd: Kovács Ilma: A távoktatás törvényi szabályozásaFranciaországban = Országtanulmányok, A Nemzeti Távoktatási Tanács kiadványai sorozat 7.füzet, Budapest, 1997., II. 1- 35 p.186

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!