3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár
3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár
3. fejezet Az elektronikus tanulás - Országos Széchényi Könyvtár
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Kovács Ilma: <strong>Az</strong> <strong>elektronikus</strong> tanulásról a 21. század első éveibenA gyerekekre kiterjesztett oktatás pedig a XIX. században már a teljes népesség bevonásátjelentette.Ma a francia alkotmány így fogalmaz: „A nemzet biztosítja a gyermeknek és a felnőttnek azoktatáshoz, a szakképzéshez és a kultúrához való egyenlő hozzájutást. <strong>Az</strong> állam kötelessége aközoktatás megszervezése, amely minden fokon ingyenes és világi.”Érdekes ugyanakkor, hogy a képzés kérdése sokáig kirekesztődött a gazdaságielméletekből, a politikai és szociális programokból.A továbbképzés problematikája az 1960-as évek elején került előtérbe:• amikor stabilizálódott a gazdasági rekonstrukció,• amikor Franciaországban már a teljes foglalkoztatottság volt a jellemző és• amikor már nem csak körvonalazódtak a jövő Európájának premisszái, hanem• amikor a nagy gazdasági változások is megindultak, azaz• amikor fellendülésnek indult a tercier szektor,• amikor technológiai fejlődésről és modernizációról lehetett beszélni.Franciaországban a Nemzeti Foglalkoztatási Alapról szóló törvényt 196<strong>3.</strong> december 18-ánhozták. Ezzel elkezdődött az a folyamat, amely elvezetett az 1966-os (december 3-ánfoglalták törvénybe, hogy mindenkinek biztosítani kell a jogot, hogy fizetett tanulmányiszabadságban részesüljön) és az 1971-es törvények megalkotásához. 117E törvények – amelyek alapgondolata az, hogy a képzést illetve a továbbképzést és a nemzeticélokat össze kell kapcsolni – alapozták meg a ma is létező szakmai továbbképzés teljesszerkezeti rendszerét.Idézet az 1971-es törvény szövegéből: „A permanens szakképzés nemzetikötelezettség. Magában foglalja az alapképzést és a későbbi képzéseket, amelyeketfelnőttek illetve a már dolgozó fiatalok vagy mások számára szerveznek. Ezen utólagosképzések alkotják a szakmai továbbképzést. a szakmai továbbképzés részét képezi apermanens oktatásnak. Célul tűzi ki, hogy lehetővé tegye a dolgozók számára atechnikai változásokhoz és munkakörülményekhez való alkalmazkodást, hogykedvezően befolyásolja társadalmi előrehaladásukat azáltal, hogy megnyitja számukraaz utat a kultúra különböző szintjeire történő eljutáshoz, a szakmai képzettségelsajátításához, támogatva ezáltal őket abban, hogy hozzájáruljanak a kulturális,gazdasági és szociális fejlődéshez.”<strong>Az</strong>t követően persze a ‘70-es évek gazdasági válságai jórészt elsöpörték a mozgásnak indulóés a modernizációhoz kapcsolódó ambíciókat.A francia társadalomnak a tömeges munkanélküliség irányában történő elbillenése elpalástoltaugyan a munka világában kialakulóban lévő változásokat, később mégis annak mozgatórugóiváltak a továbbképzés igazi megoldó kulcsaivá.117 <strong>Az</strong> 1971. július 16-i törvény (Loi N° 71-575 du juillet 1971). A törvény a permanens oktatás keretébenfolyó szakmai továbbképzésről szól. Lásd: Kovács Ilma: A távoktatás törvényi szabályozásaFranciaországban = Országtanulmányok, A Nemzeti Távoktatási Tanács kiadványai sorozat 7.füzet, Budapest, 1997., II. 1- 35 p.186