2.4.2.5. ElméletalkotásKissé talán furcsa lehet ennek a tevékenységnek a felvétele a tanulás különböző formái közé,hiszen az elméleteket a tanulás során tanulni szoktuk és nem alkotni. De ez nemszükségszerűen van így, sőt, az elméletalkotás nagyszerű tanulási tevékenységtípus lehet.Természetesen a pedagógiai folyamatok irányítása során is használható; például a pedagóguskérheti tanítványait arra, hogy egy-egy bemutatott jelenséggel, ismert vagy megszemléltfolyamattal kapcsolatban vagy tények magyarázata érdekében alkossanak a hallgatók, atanulók különböző elméleteket, elméleti magyarázatokat. Ugyanígy alkalmazható ez az eljárásegyénileg, párban vagy csoportban zajló tanulási folyamatok szervezésére is.Érdekes tapasztalat, hogy vannak olyan tanulócsoportok, amelyekben szinte megütközéstkelt egy először alkalmazott ilyen megoldás. Ezek a tanulócsoportok korábban nem szoktakhozzá, hogy önállóan gondolkodva próbáljanak meg tanulni, nem tapasztalhatták meg, hogy atudás létrejötte valójában aktív, konstrukciós folyamat, s jobban hisznek abban, hogymegmondják számukra, mi a tanulnivaló, s azt ők tisztességgel meg is tanulják, bevésik. Azígy vélekedő tanulók, a belőlük alkotott csoportok még inkább „felháborítónak” tartják azt, haráadásul nem egy, hanem többféle magyarázat megadására ösztönzik őket. A jelenségértelmezése szempontjából jól használható mindaz, amit egy korábbi fejezetből mármegismerhettek (ld. A tanulásról és magunkról mint tanulóról alkotott elképzelések címűfejezetet), hiszen itt pontosan arról van szó, hogy a tanulók olyan tanuláselképzelésthordoznak magukban, amelynek nem szerves része az aktív tanulás, a tudás konstrukciója, azértelmezés, a megküzdés az összefüggések, a fogalmak megértésével.Az elméletalkotás tanulási tevékenységtípus esetében tehát elmélet alkotására kérik atanulókat, a hallgatókat, vagy ők maguk tűzik ki ezt a feladatot a maguk számára. Afizikaórán a tanár bemutat egy kísérletet, s arra kéri a gyerekeket, hogy csoportmunkakeretében alkossanak legalább két magyarázatot, nyugodtan mondhatjuk: elméletet a jelenségleírására. Ezek között lehet hibás is, de meg kell tudni magyarázni, hogy miért hibás, illetvelehet alkotni humoros, nem reális, de valamilyen szempontból érdekes magyarázatokat is.Egy-egy idegen szó vagy érdekes anyanyelvi kifejezés etimológiájával kapcsolatban kérhetjüka tanulókat lehetséges elképzelések megfogalmazására. Pedagógia szakosokat vagypedagógusjelölteket kérhetünk arra (vagy maguk tűzhetik ki saját maguk számára a feladatot),hogy magyarázzák meg, miért jellemezhetők a gyerekek iskolával kapcsolatos attitűdjeinegatívan, legalábbis sokkal negatívabban, mint az kívánatos volna. Talán a példákból islátható, jó néhány esetben nehéz megkülönböztetni az elméletalkotást a problémamegoldástól.Egy-egy elmélet megalkotása valójában egy probléma megoldása is lehet számtalan esetben.Az elméletek következményeit hipotézisekké fogalmazhatjuk, és megvizsgálhatjuk, vajonvalóban érvényesülnek-e. Ha jól írja le a gyerekek hőmérséklettel kapcsolatos elképzeléseinekfejlődését az az elmélet, hogy minél kisebbek a gyerekek, annál hajlamosabbak arra, hogy ahőmérsékletet összeadódó mennyiségnek tartsák, akkor a feladatot, hogy két pohárból a 30°Cosvíz összeöntése után mekkora lesz a hőmérséklet, kisebb gyerekek nagyobb aránybanfogják megoldani úgy, hogy ez a hőmérséklet 60°C. De ez az állítás egy nem is túl bonyolultvizsgálattal, egy kis kutatással ellenőrizhető.Ez a tevékenységtípus is több alapelvünk érvényesülésében játszhat szerepet. A tanulásértelmes jellegéhez való hozzájárulása nyilvánvaló. Elméleteket gyártani csak az tud, akimélyen megértett bizonyos összefüggéseket, fogalmakat. Az önszabályozott tanulásmegtanulását segíti annak megtapasztalása, hogy amiről tanulok, legyen az akár nagyonelvont elmélet, azt magam konstruálom meg. Elméleteket alkotni valószínűleg másokkalegyüttműködve, diskurzus keretében lehet a legjobban, a kooperatív tanulás kiemelt szerepejól érvényesülhet e típus alkalmazása során. Szinte már le sem kellene írni, a metakognitívtudás fejlesztése közelebbről a tanuláselképzelések formálását jelenti ebben az esetben. (A99
most tárgyalt tanulási tevékenységtípus megismeréséhez nyújthat segítséget a fejezet végéneléhelyezett 5. feladat megoldása.)2.4.2.6. Többféle megközelítésA tanulás folyamatában komoly jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a tanulnivalót többfélemegközelítésben is láthassák a tanulók. Fontos ez azért, mert kooperatív tanulás esetén akülönböző tanulók más és más előzetes tudással rendelkezve különböző irányokbólmegközelítve érthetik meg a leginkább az összefüggéseket, fogalmakat. De fontos lehet azértis, mert egyetlen tanulóban járulhat hozzá a többféle megközelítés a tanulnivaló erőslehorgonyzásához. Kifejező a lehorgonyzás metafora, hiszen ha egy hajót több pontonlehorgonyoznak, akkor biztosabb lesz a rögzítése (más kérdés, hogy a hajókat nem szoktákegynél több ponton lehorgonyozni).Könnyű elképzelni, hogy középiskolában a reneszánsz korát lehet úgy tanítani, hogycsoportmunka keretében a gyerekek a tudománytörténeti, a politikatörténeti, a művészeti, azegyháztörténeti stb. témákon keresztül jutnak el a korszak általános jellemzéséhez, mindenkiválaszthatja a számára optimális utat. A csillagászat tanítását minimum két formában lehetelképzelni, a tanulók egy része számára az asztronómia tudománya felől közelítjük meg atémát, míg más tanulók esetében egy történeti tárgyalás lehet megfelelő. De lehet, hogy e kétmegközelítést – vagy még továbbiakat is – egyszerre alkalmazzuk, s például a csoportmunkáksorán a kiscsoportok feladataiban mindegyik érvényesül. A pedagógiai értékelésmegismerésében választhatjuk egy kritikus elemzés, a problémák feltárásánakkiindulópontját. Választhatunk ugyanakkor a jelenségvilág leírására, az értékelés típusainakazonosítására épülő megközelítést. Erősen elméleti, pszichológiai alapra is építkezhetünk,vagy megközelíthetjük a kérdéskört praktikus oldalról, a gyakorlati tapasztalatokatösszegyűjtve és elemezve, illetve mindezeket egyszerre is érvényesíthetjük, megfelelőösszhangot biztosítva.A többféle megközelítés tanulási tevékenységtípus alkalmazását viszonylag nehézelképzelni egyéni tanulási folyamatban. Csoportmunkában már elképzelhető, a csoport afolyamat megtervezésekor elhatározhatja, hogy a feldolgozásra szánt témát a csoport tagjaimás és más irányból megközelítve dolgozzák fel, majd „egyesítik tudásukat” (a mozaik egyikváltozata). Pedagógus által irányított vagy a pedagógus részvételével zajló tanulásifolyamatban a legkönnyebb elképzelni e típus érvényesülését, itt kiemelt szerepet kaphat apedagógus segítő, szakértő típusú tevékenysége.A többféle megközelítés az értelmes tanulás egyik eszköze lehet, ezt érzékeltettük már alehorgonyzással kapcsolatos eszmefuttatással is. A tanuláselképzelések formálásához ishozzájárulhat, amennyiben a tanulók, a hallgatók e tevékenységtípus alkalmazásával jobbanmegérthetik, milyen folyamatok játszódhatnak le az emberi elmében a tanuláskor. Akooperatív tanulás is érvényesül a többféle megközelítés alkalmazása során, hiszen nehéz iselképzelni e nélkül. (A most tárgyalt tanulási tevékenységtípus megismeréséhez nyújthatsegítséget a fejezet végén eléhelyezett 6. feladat megoldása.)2.4.2.7. A tanítás mint tanulásSokaknak lehetett már elementáris élményük, hogy tanítva a legjobb tanulni. Korrepetálásnál,másoknak való tanulási segítségnyújtás esetén, egy-egy kiselőadásra való felkészüléskor vagytanulócsoportok tanításakor élhették át már Önök is, hogy a tanítás igencsak próbára teszi atudást, a „sima tanuláshoz” képest sokkal intenzívebb megértést, lényegesen alaposabbfelkészülést igényel. Valójában nincs ebben semmi meglepő. Jól belátható, hogy ahhoz, hogyvalaki mással sajátíttassak el valamit, hogy őt juttassam el a tudáshoz, magamnak rendkívül100
- Page 1:
A gyakorlati pedagógia néhány al
- Page 5 and 6:
kiegészítésekkel, interaktív me
- Page 7:
TartalomjegyzékElőszó a kötethe
- Page 11 and 12:
elsajátítsák a közoktatásban m
- Page 13 and 14:
közös pontjait, majd a tanulást
- Page 15 and 16:
Mint nagyon sok esetben az emberi j
- Page 17 and 18:
és a pedagógiai gyakorlatot. A pe
- Page 19 and 20:
kell állnunk egy kicsit. Mit mondh
- Page 22:
(2006. április). Angolul olvasók
- Page 25 and 26:
1.2. A tanulás pszichológiai ért
- Page 27 and 28:
válasza (pl. menekülés) kapcsola
- Page 29:
1.2.1.3. A tanulás pedagógiai és
- Page 32 and 33:
lehet a szervezés, amelynek során
- Page 34 and 35:
A kognitív fejlődés tekintetébe
- Page 36 and 37:
által keltett rémes lárma mellet
- Page 38 and 39:
nincs az a siker, amivel megeléged
- Page 40 and 41:
erről a tanulás információfeldo
- Page 42 and 43:
gyermek sokat tud mondani gondolkod
- Page 44 and 45:
4. feladatVálasszon ki egy tantár
- Page 46 and 47:
2. Hogyan tanuljunk?2.1. A tanulás
- Page 48 and 49:
ítélik meg, s arra törekednek, h
- Page 50 and 51:
vagy rossz, viszont bíznak abban,
- Page 52 and 53:
Amikor a tanulás szabályozásána
- Page 54 and 55: stratégiáról és a mechanikus é
- Page 56 and 57: A tanulók tanulási és teljesít
- Page 58 and 59: hétköznapi elképzelésekkel teh
- Page 60 and 61: TANULÁSI MINTÁZAT/STÍLUSÖSSZETE
- Page 62 and 63: A tanulási mintázat változása k
- Page 64 and 65: mit és hogyan tanuljanak; a kurzus
- Page 66 and 67: „fejleszteni” a tanulásról al
- Page 68 and 69: 9. feladatGyűjtsön olyan tudomán
- Page 70 and 71: A tanulásról alkotott nézetek, a
- Page 72 and 73: Spinath, B. − Stiensmeier-Pelster
- Page 74 and 75: tudásához. Ebből a széles, lén
- Page 76 and 77: Ennek a fejezetnek a témája a tan
- Page 78 and 79: A konkrét-aktív pontokkal és a t
- Page 80 and 81: A kérdőív adatainak elemzése: A
- Page 82 and 83: A mechanikus tanulás, a fejezet c
- Page 84 and 85: Feladatok1. feladatGondolja végig
- Page 86 and 87: 2.3. Kooperatív tanulás (Petriné
- Page 88 and 89: színvonalon a tudásává váljon.
- Page 90 and 91: 1. konfliktusmentes, (az együttmű
- Page 92 and 93: 2.3.4.2. Brainstorming - ötletbör
- Page 94 and 95: Egy problémaközpontú csoportmunk
- Page 96 and 97: IrodalomBábosik István - Nádasi
- Page 98 and 99: 2.4. Tanulási tevékenységtípuso
- Page 100 and 101: egyszerre problémamegoldás és el
- Page 102 and 103: „lélektelenül gyakorolni” a l
- Page 106 and 107: megbízható, alapos, jól mozgós
- Page 108 and 109: miatt. Motivációs erő a gyakorla
- Page 110 and 111: - Az új tudásnak gyümölcsözőn
- Page 112 and 113: Feladatok1. feladatA feladat egyén
- Page 114 and 115: pedagógiai, pszichológiai képzé
- Page 116 and 117: 3. Hogyan értékeljük a tanulást
- Page 118 and 119: sajnos tévedni fog, és ráadásul
- Page 120 and 121: • Törekedjünk arra, hogy a vizs
- Page 122 and 123: IrodalomM. Nádasi Mária (1997): V
- Page 124 and 125: mesterség tanulásához szüksége
- Page 126 and 127: • A hallgató az általa kiválas
- Page 128 and 129: • évfolyamtársak kritikai észr
- Page 130 and 131: A mesterfokú képzésben tovább
- Page 132 and 133: ZárszóKötetünkben kísérletet
- Page 134 and 135: FogalmakAlaklélektan (Gestalt-pszi
- Page 136 and 137: Intrinzik motivációk: olyan kész
- Page 138 and 139: ismeretek elsajátításában, hogy
- Page 140 and 141: Mellékletek1. sz. melléklet - A t
- Page 142 and 143: 2. sz. melléklet - A tanulásról
- Page 144 and 145: TulajdonságskálaKarikázza be azt
- Page 146 and 147: többi fogalom, illetve az egyes fo
- Page 149 and 150: 5. sz. melléklet A tanulásról é
- Page 151 and 152: 2. táblázat: Egyetemi és főisko
- Page 153 and 154: 6. táblázat: Az új belépő hall
- Page 155 and 156:
„Azt hiszem, a tanulás legfontos
- Page 157 and 158:
F1) A tanulásnak az elvont, intell
- Page 159 and 160:
9. sz. melléklet - A Tanulási str
- Page 161 and 162:
24. Általábana) ha figyelmesen é
- Page 163 and 164:
10. sz. melléklet - A Tanulási st
- Page 165 and 166:
Lehetséges variációként• a ta
- Page 167 and 168:
• Bátorítsuk diákjainkat helyv
- Page 169 and 170:
A vitához kapcsolódó tudás ért
- Page 171 and 172:
Olvassa el a javasolt módszereket
- Page 173 and 174:
Tartalma, lényegeOlyan, a tanóra
- Page 175 and 176:
SzerepkörIdézetkeresőNyomozóNyo
- Page 177 and 178:
• Alternatív stratégiák és el
- Page 179 and 180:
7. Kimutatod-e, hogy figyelsz társ
- Page 181 and 182:
„Én jobban szeretem, és nagyon
- Page 183 and 184:
15. sz. melléklet - A Portfólió
- Page 185 and 186:
180Kommunikációs képesség
- Page 187 and 188:
182Mentális egészség
- Page 189 and 190:
Farkas Károly (2004): Gyorsolvasá