A kognitív fejlődés tekintetében a legnagyobb jelentőséggel az iskolával és a tanulássalkapcsolatos beállítódások, attitűdök kialakulása bír ebben az életkorban. A 6−10 évesgyerekek nagyon szeretnek beszélni, többségük sokat jelentkezik az órákon, és életükneklegapróbb mozzanatait is szívesen megosztják pedagógusaikkal. Gyakran árulkodnakegymásra. A kisiskolás gyerekek egyre inkább képesek figyelembe venni a sajátjuktól eltérőnézőpontokat is, amikor egyes eseményeket értelmeznek. Figyelmük terjedelme és időtartamaegyre jobban alkalmazkodik az iskolai feladatokhoz és elvárásokhoz. Rövid és hosszú távúemlékezetük rohamosan fejlődik: egyre több ismeretet és egyre hatékonyabban képesekraktározni, az emlékezetüket segítő módszereket próbálnak alkalmazni vagy kialakítani. A 7–8 éveseknek már az emlékezés folyamatáról, saját emlékezeti kapacitásuk határairól is vannakelképzeléseik (Vajda, 1999; Cole − Cole, 1998; Tóth, 2000).1.2.2.2. SerdülőkorA prepubertás leglátványosabb jele, hogy előbb a lányok, majd a fiúk is hirtelennövekedésnek indulnak, és testük egyre jobban kezd hasonlítani a felnőttekéhez. Mindkétnemnél megindul, illetve fokozódik bizonyos, elsősorban nemi hormonok termelése, és ezzelegyütt a kíváncsiság a másik nem tagjai iránt. A nemi érésben mutatkozó egyéni különbségekazonban gátlásokat is okozhatnak a kamaszokban: kiben amiatt, hogy nagyobb, fejlettebb,mint társai, kiben meg éppen azért, mert ő még mindig olyan gyerekesen néz ki.A társas kapcsolatok előnyben részesítése ekkorra teljesen egyértelművé válik, és aszülőkről való fokozatos leválás egyre intenzívebb. A serdülőnek viselkedése, teljesítménye,jövőképe megítélésében sokkal fontosabb társai véleménye, mint a felnőtteké. Akortárscsoportok fontosabbá válásával párhuzamosan erősödik a csoportok önszerveződése;határozott csoportnormákkal rendelkező klikkek, bandák alakulnak ki a fiúk és a lányokcsoportjain belül. Társas érzékenységük fokozódásával a kamaszok számára egyrevilágosabbakká válnak mások viselkedésének okai, és megértik, hogy az emberekcselekedetei és gondolataik, véleményeik között nem mindig van szoros összefüggés. Ebbenaz életkorban a csoportos tanulási formákban is szívesebben és hatékonyabban tudnak résztvenni, mint kisiskoláskorban, ezért a pedagógusnak érdemes minél több csoportos,kooperativitást igénylő tanulási helyzetet teremteni a serdülők számára (a csoportmunkáról ésa kooperatív tevékenységi formákról ld. részletesebben a Kooperatív tanulás című fejezetet).A csoporthoz való tartozás érzése nagyon fontos a serdülők számára, önértékelésüknek isez az egyik legjelentősebb komponense. Sok kamasz a „viharzás” időszakát éli át, szélsőségesérzelmi megnyilvánulásaikat esetenként kortársaik és/vagy családjuk is nehezen kezeli.Előfordulhat (különösen a serdülőkor kezdetén), hogy a gyermek „magányos sziklaszirtként”határolódik el társaitól vagy a nagyobb csoportoktól, és saját fantáziavilágában merül el. Aserdülők sokat foglalkoznak saját személyiségükkel, egyéniségükkel, és rendkívül fontosszámukra, miként vélekednek róluk mások.A serdülők kognitív fejlődésében az elvont gondolkodás egyre gyakoribb alkalmazásajelent újabb állomást. Képesek alternatív megoldásokat és azok jövőbeli következményeit ismérlegelni döntéseiknél. Egy-egy probléma megoldása során hipotéziseket alkotnak, ésazokat módszeresen ellenőrzik, értékelik. Komolyan kezdik foglalkoztatni őket a társadalmiés erkölcsi kérdések. Gondolkodásukról, tanulási képességeikről, azok hatékonyságáról isegyre többet tudnak és gondolkodnak.A korszak új fejleménye a metakogníció rohamos fejlődése. A metakogníció a sajátértelmi működésünkre vonatkozó tudást, és az annak irányítására való képességet jelenti, smint ilyen, jelentősen befolyásolja a tanulás folyamatát és eredményességét. A legtöbbserdülő ezért már egyre tudatosabban irányítja tanulási folyamatát, határozottan elköteleződik29
egyes tanulási módszerek, technikák mellett, és komplex, egyedi tanulási stratégiákat alakít ki(Vajda, 1999; Cole − Cole, 1998; Tóth, 2000).1.2.2.3. Ifjúkor és felnőttkorA serdülőkor végére, 18−20 éves kor körül a tanulás kognitív és metakognitív feltételeimegteremtődnek, de fejlődésük nem áll le. Amennyiben a serdülőkort a háta mögött hagyófiatal érettségi után is tovább tanul, a korábban tapasztalt általános- és középiskolaielvárásoktól gyökeresen eltérő követelményekkel találja magát szemben. Gondoljunk csakarra, hogy a tanulási tevékenység időbeosztása hogyan alakul át a felsőoktatásban! A 3−4hónapig tartó szorgalmi időszakban a hallgató egyfajta készenléti állapotban van, és arra vankésztetve, hogy többé-kevésbé rendszeresen készüljön az órákra, az ezt követő 5−6 hetesvizsgaidőszak pedig a nagyon intenzív tanulás időszaka. Ez az időbeli átstrukturálódás, azolyan új tanulási formák, mint például a szeminárium vagy a portfóliókészítés (ld. a Portfólióés tanulás című fejezet), az ellenőrzéseknek, értékeléseknek a korábbiaktól eltérő módszereimind fejlettebb tanulásirányítási képességeket igényelnek, illetve azok fejlesztésére ösztönzika hallgatót.Manapság a felnőttkori tanulás divattá és a társadalom által támasztott új elvárásokraadott, többé-kevésbé önfejlesztésre irányuló reakcióvá vált; erről szól az „élethosszig tartótanulás” és „az élet minden területére kiterjedő tanulás” szlogenje. Fontos tudnunk, hogy atanuláshoz szükséges kognitív és metakognitív képességek és készségek nem romlanak azéletkor előrehaladtával, ugyanis egészen az időskorig egyforma mértékben fejleszthetők,illetve tarthatók szinten. Ez jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a felnőttekmunkaképes koruk végéig képesek maradnak az önfejlesztésre és a tanulásra.Bár a fentiekben életkori szakaszokat elemeztünk, feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogynincsenek merev életkori határok egyetlen sajátosság tekintetében sem, tehát nemmondhatjuk, hogy a hatévesek mindegyike ilyen vagy olyan. Az áttekintett életkorisajátosságok meglehetősen viszonylagosak (függenek például a kontextustól és aszemélyiségtől), és két vagy több ugyanolyan életkorú tanuló között jelentős eltéréseklehetnek. Pedagógiai szempontból azért fontos az adott életkori csoport többségére érvényessajátosságokat ismernünk, mert ezek alapján választhatjuk ki a megfelelő tanulási helyzeteketés feladatokat. Ami pedig a tanulók közötti egyéni eltéréseket illeti, a pedagógus feladata,hogy azokhoz minél jobban alkalmazkodjon a feladatok megválasztásánál; ezt nevezzük apedagógiában differenciálásnak.1.2.3. A hatékony és eredményes tanulás külső-belső feltételeiEbben az alfejezetben a hatékony és eredményes tanulás szempontjából fontos külső és belsőtényezők szerepével fogunk megismerkedni. Miért fontos mindez? Mert a tanuló egyén csakakkor képes tanulásának hatékony és eredményes irányítására (tehát az önszabályozotttanulásra), ha ismeri saját adottságait, képességeit, és ezeket tudatosan képes fejleszteni annakérdekében, hogy az egyes tanulási helyzetekben sikeresen tudja alkalmazni azokat (ld. 4.tétel).1.2.3.1. Az optimális külső feltételek megteremtéseA tanulás fizikai környezete alapvető fontosságú a tanulás egész folyamatára nézve. Azideális külső feltételek megteremtése nélkül ugyanis hiába a sok egyénileg bevált módszer,azok hatékonyságát a nem megfelelő környezet jelentősen ronthatja. Gondoljunk csak arra,hogyan tudnánk úgy tanulni, ha közben az ablakunk alatt útfelbontást végeznének, és a fúrók30
- Page 1: A gyakorlati pedagógia néhány al
- Page 5 and 6: kiegészítésekkel, interaktív me
- Page 7: TartalomjegyzékElőszó a kötethe
- Page 11 and 12: elsajátítsák a közoktatásban m
- Page 13 and 14: közös pontjait, majd a tanulást
- Page 15 and 16: Mint nagyon sok esetben az emberi j
- Page 17 and 18: és a pedagógiai gyakorlatot. A pe
- Page 19 and 20: kell állnunk egy kicsit. Mit mondh
- Page 22: (2006. április). Angolul olvasók
- Page 25 and 26: 1.2. A tanulás pszichológiai ért
- Page 27 and 28: válasza (pl. menekülés) kapcsola
- Page 29: 1.2.1.3. A tanulás pedagógiai és
- Page 32 and 33: lehet a szervezés, amelynek során
- Page 36 and 37: által keltett rémes lárma mellet
- Page 38 and 39: nincs az a siker, amivel megeléged
- Page 40 and 41: erről a tanulás információfeldo
- Page 42 and 43: gyermek sokat tud mondani gondolkod
- Page 44 and 45: 4. feladatVálasszon ki egy tantár
- Page 46 and 47: 2. Hogyan tanuljunk?2.1. A tanulás
- Page 48 and 49: ítélik meg, s arra törekednek, h
- Page 50 and 51: vagy rossz, viszont bíznak abban,
- Page 52 and 53: Amikor a tanulás szabályozásána
- Page 54 and 55: stratégiáról és a mechanikus é
- Page 56 and 57: A tanulók tanulási és teljesít
- Page 58 and 59: hétköznapi elképzelésekkel teh
- Page 60 and 61: TANULÁSI MINTÁZAT/STÍLUSÖSSZETE
- Page 62 and 63: A tanulási mintázat változása k
- Page 64 and 65: mit és hogyan tanuljanak; a kurzus
- Page 66 and 67: „fejleszteni” a tanulásról al
- Page 68 and 69: 9. feladatGyűjtsön olyan tudomán
- Page 70 and 71: A tanulásról alkotott nézetek, a
- Page 72 and 73: Spinath, B. − Stiensmeier-Pelster
- Page 74 and 75: tudásához. Ebből a széles, lén
- Page 76 and 77: Ennek a fejezetnek a témája a tan
- Page 78 and 79: A konkrét-aktív pontokkal és a t
- Page 80 and 81: A kérdőív adatainak elemzése: A
- Page 82 and 83: A mechanikus tanulás, a fejezet c
- Page 84 and 85:
Feladatok1. feladatGondolja végig
- Page 86 and 87:
2.3. Kooperatív tanulás (Petriné
- Page 88 and 89:
színvonalon a tudásává váljon.
- Page 90 and 91:
1. konfliktusmentes, (az együttmű
- Page 92 and 93:
2.3.4.2. Brainstorming - ötletbör
- Page 94 and 95:
Egy problémaközpontú csoportmunk
- Page 96 and 97:
IrodalomBábosik István - Nádasi
- Page 98 and 99:
2.4. Tanulási tevékenységtípuso
- Page 100 and 101:
egyszerre problémamegoldás és el
- Page 102 and 103:
„lélektelenül gyakorolni” a l
- Page 104 and 105:
2.4.2.5. ElméletalkotásKissé tal
- Page 106 and 107:
megbízható, alapos, jól mozgós
- Page 108 and 109:
miatt. Motivációs erő a gyakorla
- Page 110 and 111:
- Az új tudásnak gyümölcsözőn
- Page 112 and 113:
Feladatok1. feladatA feladat egyén
- Page 114 and 115:
pedagógiai, pszichológiai képzé
- Page 116 and 117:
3. Hogyan értékeljük a tanulást
- Page 118 and 119:
sajnos tévedni fog, és ráadásul
- Page 120 and 121:
• Törekedjünk arra, hogy a vizs
- Page 122 and 123:
IrodalomM. Nádasi Mária (1997): V
- Page 124 and 125:
mesterség tanulásához szüksége
- Page 126 and 127:
• A hallgató az általa kiválas
- Page 128 and 129:
• évfolyamtársak kritikai észr
- Page 130 and 131:
A mesterfokú képzésben tovább
- Page 132 and 133:
ZárszóKötetünkben kísérletet
- Page 134 and 135:
FogalmakAlaklélektan (Gestalt-pszi
- Page 136 and 137:
Intrinzik motivációk: olyan kész
- Page 138 and 139:
ismeretek elsajátításában, hogy
- Page 140 and 141:
Mellékletek1. sz. melléklet - A t
- Page 142 and 143:
2. sz. melléklet - A tanulásról
- Page 144 and 145:
TulajdonságskálaKarikázza be azt
- Page 146 and 147:
többi fogalom, illetve az egyes fo
- Page 149 and 150:
5. sz. melléklet A tanulásról é
- Page 151 and 152:
2. táblázat: Egyetemi és főisko
- Page 153 and 154:
6. táblázat: Az új belépő hall
- Page 155 and 156:
„Azt hiszem, a tanulás legfontos
- Page 157 and 158:
F1) A tanulásnak az elvont, intell
- Page 159 and 160:
9. sz. melléklet - A Tanulási str
- Page 161 and 162:
24. Általábana) ha figyelmesen é
- Page 163 and 164:
10. sz. melléklet - A Tanulási st
- Page 165 and 166:
Lehetséges variációként• a ta
- Page 167 and 168:
• Bátorítsuk diákjainkat helyv
- Page 169 and 170:
A vitához kapcsolódó tudás ért
- Page 171 and 172:
Olvassa el a javasolt módszereket
- Page 173 and 174:
Tartalma, lényegeOlyan, a tanóra
- Page 175 and 176:
SzerepkörIdézetkeresőNyomozóNyo
- Page 177 and 178:
• Alternatív stratégiák és el
- Page 179 and 180:
7. Kimutatod-e, hogy figyelsz társ
- Page 181 and 182:
„Én jobban szeretem, és nagyon
- Page 183 and 184:
15. sz. melléklet - A Portfólió
- Page 185 and 186:
180Kommunikációs képesség
- Page 187 and 188:
182Mentális egészség
- Page 189 and 190:
Farkas Károly (2004): Gyorsolvasá