A konkrét-aktív pontokkal és a tengelyek metszéspontjával közrezárt háromszögalkalmazkodó jellegű tudást takar. Az ilyen tudás nyitott, könnyen bővíthető, „szívesen építmagába” újabb és újabb elemeket. Fontos jellemzője a cselekvés.A konkrét-reflektív pontokkal meghatározott háromszög divergens jellegű tudást takar. Azilyen tudás nem egyetlen jó választ tartalmaz a kérdésekre, hanem a képzelet és aproblémamegoldás segítségével elképzelhető válaszok egész sorát hozza létre. Fontosjellemzője a tapasztalatokra építés, az érzékelés.Az aktív-absztrakt pontokkal meghatározott háromszög konvergens jellegű tudást takar.Az ilyen tudás a problémák megoldásának menetére összpontosít, végiggondolja és végre ishajtja azt.Az absztrakt-reflektív pontokkal meghatározott háromszög asszimiláló jellegű tudásttakar. Az ilyen tudás kidolgozott gondolkodási rendszerrel, koncepcióval rendelkezik, és ebbea koncepcióba építi be, ehhez hasonítja az újabb tartalmakat.A most elemzett kérdőívet és az adatok feldolgozásának ezt a menetét David Kolbamerikai kutató állította össze (Kolb, 1984). Kolb abból indult ki, hogy akár öröklötten, akártanulási tapasztalatok hatására, de minden emberben kialakulnak olyan tanulási jellemzők,amelyek nemcsak a tanulásra hatnak, befolyásuk az emberre ennél jóval teljesebb. Még azt iseldönthetik, hogy ki milyen foglalkozást választ. Kolb egyetemi hallgatóknál figyelte meg,hogy a teljesítmények romlásához vezethet, ha a hallgató szakjának tanulási elvárásai nemegyeznek saját korábban már jól bevált tanulási jellemzőivel. Ha pedig ez az egyezés fennáll,eredményesebb lesz a tanulás.Kutatási eredményei a nemek között is mutattak némi eltérést. A megvizsgált mintában aférfiak 48%-a tartozott az asszimiláló csoportba, míg ez az arány a nőknél csak 20 % volt. Anők válaszai általában egyenletesebben oszlottak meg a négy kategóriában.Vizsgálataiban sajátos egybeesést talált a négyféle feltárt tanulási stílus és a különbözőszakterületek között.KONKRÉTalkalmazkodótársadalmi érzékenységűfoglalkozások(pl. oktatás)divergenstársadalomtudományokkalfoglalkozók(pl. történész)konvergensasszimilálóABSZTRAKTreáliákkal a gyakorlatbanfoglalkozó(pl. mérnök)természettudományokkalfoglalkozó(pl. kémikus)AKTÍVREFLEKTÍV4. ábra: Tanulási stílusok és kompetenciák összefüggéseiKolb modellje továbbmegy a stílusok feltárásán és leírásán. Mindezek alapján kísérletet teszarra, hogy bemutassa azt a tanulást, amely egy olyan gyerekcsoportban folyik, amelyben atanulók különböző stílus-típusokhoz tartoznak. Olyan „tanulási ciklust” (más néven: „Kolbciklust”) ír le, amely sorra veszi mind a négy kategória igényeit, így biztosak lehetünk benne,73
hogy minden tanulási stílust érint. A Kolb-ciklus alapján megtervezett tanulás menetét akövetkező kérdések alkotják: Miért tanuljuk az adott tananyagot? Melyek a kulcspontjai atémának? Hogyan használhatjuk fel a témában megszerzett tudást? Milyen, másösszefüggésben is érvényes következtetéseket vonhatunk le ezekből a tartalmakból? A Kolbciklus így segítséget nyújthat a tanárnak a tanulást segítő tanítás megtervezéséhez, de segíthetia tanulót is. Az önálló tanulás hatékony stratégiája lehet, ha a tanuló a tananyag feldolgozásasorán az imént felsorolt kérdésekre keresi a választ (Howard, Carver és Lane, 1996).2.2.2.2. Tanulási stílusok feltárása II.Folytassa a tanulási stílussal való ismerkedést! Töltse ki a Felder-féle kérdőívet (ld. 9. sz.mellékletet)!Miután felelt mind a negyvennégy kérdésre, ideje megismerkedni az imént kitöltöttkérdőív céljával, szerkezetével. Csak ezeknek az ismereteknek a birtokában tud majdkövetkeztetéseket levonni az adatokból.A kérdőívet Felder és Silverman kutatásai alapján Richard Felder és Barbara Solomanállította össze (Felder és Silverman, 1988). Tanulási stílus elgondolásukban átvették, és sajátrendszerükbe illesztették Kolb információfelvételre és információfeldolgozásra vonatkozó kétdimenzióját, bár a konkrét és az absztrakt kifejezések helyett más szavakat használtak. Akonkrét helyett a szenzitívet, utalva ezzel arra, hogy a konkrét információfelvétel nagyfokúérzékenységet igényel. Az absztrakt helyett az intuitívat, ezzel is kifejezve azt, hogyráérezhetünk a lényeges összefüggésekre. (A továbbiakban a könnyebb követhetőség miattennél a kérdőívnél is a „konkrét” és az „absztrakt” kifejezéseket használjuk.) Kiegészítettékazonban a rendszert további három dimenzióval: az információ érzékelésére (vizuálisverbális),a megértésre vonatkozóval (analitikus-globális), valamint a tanuló által kedveltmegismerési folyamattal (induktív-deduktív).DimenziókAz információ érzékeléseAz információ felvételeAz információ feldolgozásaAz információ megértéseAz információk közöttikövetkeztetésekvizuálislátással szerzettinformációkkonkrét(szenzitív)adatok megszerzése,tények és megfigyelésekaktívcselekvés, együttműködésanalitikuskis tartalmi egységek ésazok sorrendjeinduktívtények és megfigyelésekTulajdonságokverbális vagy auditívhallással szerzettinformációkabsztrakt(intuitív)szimbólumok, fogalmak,elvonatkoztatásokreflektívönelemzés, egyénitevékenységglobálisátfogó kép kialakításadeduktívalapelvek és elméletek1. táblázat: Felder tanulási stílus-rendszerének dimenzióiA kérdőív közvetlenül mér az ötből négyet: a konkrét-absztrakt, a vizuális-verbális, azaktív-reflektív és az analitikus-globális dimenziókat. A következtetésre (induktív-deduktív)pedig másik két dimenzióból, a konkrét-absztraktból és az analitikus-globálisból juthatunk el.Feltételezhető ugyanis, hogy azok, akikre a konkrét megközelítés és az analitikusság egyaránterősen jellemző, és kevéssé az absztrakció és globális megközelítés, inkább az induktív utatkedvelik, míg a döntően absztraktak és globálisak otthonosabban mozognak a deduktívkövetkeztetések világában.74
- Page 1:
A gyakorlati pedagógia néhány al
- Page 5 and 6:
kiegészítésekkel, interaktív me
- Page 7:
TartalomjegyzékElőszó a kötethe
- Page 11 and 12:
elsajátítsák a közoktatásban m
- Page 13 and 14:
közös pontjait, majd a tanulást
- Page 15 and 16:
Mint nagyon sok esetben az emberi j
- Page 17 and 18:
és a pedagógiai gyakorlatot. A pe
- Page 19 and 20:
kell állnunk egy kicsit. Mit mondh
- Page 22:
(2006. április). Angolul olvasók
- Page 25 and 26:
1.2. A tanulás pszichológiai ért
- Page 27 and 28: válasza (pl. menekülés) kapcsola
- Page 29: 1.2.1.3. A tanulás pedagógiai és
- Page 32 and 33: lehet a szervezés, amelynek során
- Page 34 and 35: A kognitív fejlődés tekintetébe
- Page 36 and 37: által keltett rémes lárma mellet
- Page 38 and 39: nincs az a siker, amivel megeléged
- Page 40 and 41: erről a tanulás információfeldo
- Page 42 and 43: gyermek sokat tud mondani gondolkod
- Page 44 and 45: 4. feladatVálasszon ki egy tantár
- Page 46 and 47: 2. Hogyan tanuljunk?2.1. A tanulás
- Page 48 and 49: ítélik meg, s arra törekednek, h
- Page 50 and 51: vagy rossz, viszont bíznak abban,
- Page 52 and 53: Amikor a tanulás szabályozásána
- Page 54 and 55: stratégiáról és a mechanikus é
- Page 56 and 57: A tanulók tanulási és teljesít
- Page 58 and 59: hétköznapi elképzelésekkel teh
- Page 60 and 61: TANULÁSI MINTÁZAT/STÍLUSÖSSZETE
- Page 62 and 63: A tanulási mintázat változása k
- Page 64 and 65: mit és hogyan tanuljanak; a kurzus
- Page 66 and 67: „fejleszteni” a tanulásról al
- Page 68 and 69: 9. feladatGyűjtsön olyan tudomán
- Page 70 and 71: A tanulásról alkotott nézetek, a
- Page 72 and 73: Spinath, B. − Stiensmeier-Pelster
- Page 74 and 75: tudásához. Ebből a széles, lén
- Page 76 and 77: Ennek a fejezetnek a témája a tan
- Page 80 and 81: A kérdőív adatainak elemzése: A
- Page 82 and 83: A mechanikus tanulás, a fejezet c
- Page 84 and 85: Feladatok1. feladatGondolja végig
- Page 86 and 87: 2.3. Kooperatív tanulás (Petriné
- Page 88 and 89: színvonalon a tudásává váljon.
- Page 90 and 91: 1. konfliktusmentes, (az együttmű
- Page 92 and 93: 2.3.4.2. Brainstorming - ötletbör
- Page 94 and 95: Egy problémaközpontú csoportmunk
- Page 96 and 97: IrodalomBábosik István - Nádasi
- Page 98 and 99: 2.4. Tanulási tevékenységtípuso
- Page 100 and 101: egyszerre problémamegoldás és el
- Page 102 and 103: „lélektelenül gyakorolni” a l
- Page 104 and 105: 2.4.2.5. ElméletalkotásKissé tal
- Page 106 and 107: megbízható, alapos, jól mozgós
- Page 108 and 109: miatt. Motivációs erő a gyakorla
- Page 110 and 111: - Az új tudásnak gyümölcsözőn
- Page 112 and 113: Feladatok1. feladatA feladat egyén
- Page 114 and 115: pedagógiai, pszichológiai képzé
- Page 116 and 117: 3. Hogyan értékeljük a tanulást
- Page 118 and 119: sajnos tévedni fog, és ráadásul
- Page 120 and 121: • Törekedjünk arra, hogy a vizs
- Page 122 and 123: IrodalomM. Nádasi Mária (1997): V
- Page 124 and 125: mesterség tanulásához szüksége
- Page 126 and 127: • A hallgató az általa kiválas
- Page 128 and 129:
• évfolyamtársak kritikai észr
- Page 130 and 131:
A mesterfokú képzésben tovább
- Page 132 and 133:
ZárszóKötetünkben kísérletet
- Page 134 and 135:
FogalmakAlaklélektan (Gestalt-pszi
- Page 136 and 137:
Intrinzik motivációk: olyan kész
- Page 138 and 139:
ismeretek elsajátításában, hogy
- Page 140 and 141:
Mellékletek1. sz. melléklet - A t
- Page 142 and 143:
2. sz. melléklet - A tanulásról
- Page 144 and 145:
TulajdonságskálaKarikázza be azt
- Page 146 and 147:
többi fogalom, illetve az egyes fo
- Page 149 and 150:
5. sz. melléklet A tanulásról é
- Page 151 and 152:
2. táblázat: Egyetemi és főisko
- Page 153 and 154:
6. táblázat: Az új belépő hall
- Page 155 and 156:
„Azt hiszem, a tanulás legfontos
- Page 157 and 158:
F1) A tanulásnak az elvont, intell
- Page 159 and 160:
9. sz. melléklet - A Tanulási str
- Page 161 and 162:
24. Általábana) ha figyelmesen é
- Page 163 and 164:
10. sz. melléklet - A Tanulási st
- Page 165 and 166:
Lehetséges variációként• a ta
- Page 167 and 168:
• Bátorítsuk diákjainkat helyv
- Page 169 and 170:
A vitához kapcsolódó tudás ért
- Page 171 and 172:
Olvassa el a javasolt módszereket
- Page 173 and 174:
Tartalma, lényegeOlyan, a tanóra
- Page 175 and 176:
SzerepkörIdézetkeresőNyomozóNyo
- Page 177 and 178:
• Alternatív stratégiák és el
- Page 179 and 180:
7. Kimutatod-e, hogy figyelsz társ
- Page 181 and 182:
„Én jobban szeretem, és nagyon
- Page 183 and 184:
15. sz. melléklet - A Portfólió
- Page 185 and 186:
180Kommunikációs képesség
- Page 187 and 188:
182Mentális egészség
- Page 189 and 190:
Farkas Károly (2004): Gyorsolvasá