Hatékony tanulás - MEK

színvonalon a tudásává váljon. A jól működő kooperáció során ez megvalósul. Apárt/csoportot bármikor egyénileg is képviselheti bármelyik tagja, így beszámolója mind azegyén, mind a csoport eredményeként értékelhető. Az egyéni felelősség a részteljesítményekminőségében is jelentkezik, hiszen azok megmutatkoznak az egészben, ezért érdemes azegyéni képességek, lehetőségek maximumát nyújtani az együttműködés során.e) Megfelelő szintű szociális készségek minden tanulónál: A tolerancia, az empátia, abizalomépítés, a döntéshozás és a konfliktuskezelés megfelelő szintje nélkül lehetetlen azegyüttműködés. Ezek fejleszthetők, a kooperatív tanulás alkalmas szituáció erre. (Kagan,2004, II./14. fejezet; ld. 13. sz. melléklet)f) Időkeretek: Az együttműködő tanuláshoz szükséges előzetesen meghatározni azidőkereteket is, hogy a tanulók meg tudják tervezni, szervezni, valósítani, bemutatni ésértékelni a vállalt vagy kapott feladatot.A szociális/társas képességek, készségek napjaink szakirodalmában a kompetenciákkörében jelennek meg, amelyeknek többféle értelmezése ismert. Csapó Benő „a tudásnak arraa formájára utal, amelynek elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok révéntörténik, és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg”(Csapó, 2002, 40. p.). Elfogadva ezt a meghatározást, a kooperatív tanulás remek lehetőség,ideális terep a szociális/társas kompetenciák tanulásához, fejlődéséhez, fejlesztéséhez. NagyJózsef (1994, 1997, 2000) megkülönbözteti az általános és a speciális kompetenciákat. Azáltalános (az ember mindennapi egyéni és társas létezéséhez szükséges) kompetenciák közötttaláljuk a szociális kompetenciát, amelynek megléte esetén képes az ember a saját érdekeit amásik ember, csoport érdekeinek csorbítása nélkül érvényesíteni. Összetevői a szociálismotívumok (pl. az egyén meggyőződései, előítéletei, szokásai, magatartásmintái) és afejleszthető szociális képességek (segítés, együttműködés, vezetés, versengés, szociáliskommunikáció, kontaktuskezelés képességei). A szociális motívumok és képességek együttszervezik a társas helyzetbe került egyén viselkedését. A szociális kompetenciákkialakításához szükséges a kapcsolódó ismeretek birtoklása, vagyis tudni kell például, hogymit jelent a csoporthoz, családhoz, hazához való tartozás, az előítélet, az együttműködés, atolerancia, a konfliktuskezelés stb. Ezek függvényében alakulhatnak/alakulnak ki,változhatnak az egyénre jellemző szociális motívumok (szociális értékrend) és képességek,amelyek döntően befolyásolják az egyén aktuális társas magatartását. A társas kompetenciákaz önszabályozott tanulásban is szerepet kapnak.A közelmúltban egy nemzetközi együttműködés eredményeként született meg egy kötet(Rychen – Hersch Salganik, 2001), amelyben különböző szerzők tanulmányait összegezték aszerkesztők annak érdekében, hogy áttekintést adjanak az oktatás segítségévelkialakítható/kialakítandó kompetenciák rendszeréről, amelyek meghatározó szerepet játszanakaz egyének személyes és társadalmi, gazdasági sikerességében. A különböző kutatóknálkülönböző megnevezésben, de mindenütt megjelennek a szociális kompetenciák (pl.kooperatív kompetencia, közösségi kapcsolatok megtalálásának és megtartásánakkompetenciái, együttműködés, felelősségvállalás kompetenciái, konfliktuskezelés és -megoldás kompetenciái). Van olyan kutató (Cecilia Ridgeway), aki a demokratikustársadalmakban való együttélés keretében a szociális csoportokhoz való csatlakozást, annaklétrehozását és működtetését tartja az egyetlen egyetemleges kulcskompetenciának.Hozzákapcsolható kulcskompetenciák még szerinte az érdekütközések kezelésénekkompetenciája és a demokratikus működéssel kapcsolatos kompetenciacsoport, a felelősségmegosztásés a csoporton belüli egyensúlyra törekvés elvárása együtt az autonóm cselekvésképességével (Mihály, 2002).83