stratégiáról és a mechanikus és az értelmes tanulás kapcsolatáról a Tanulási stratégia éstanulási stílus című fejezetben olvashat.A mélyreható feldolgozás során a tanuló összeköti a különböző fejezetekben olvasottakat;hogy feltárja a tanult elméletek közti különbségeket, hasonlóságokat; a kurzus témájáróligyekszik átfogó képet kialakítani; hogy az új ismereteket összekapcsolja azzal, amit már tud;továbbá kritikusan kezeli az olvasottakat, az adatok alapján saját maga igyekszikmegfogalmazni következtetéseit. A tanulási stratégiák egy másik felosztása szerint amélyreható feldolgozás feleltethető meg leginkább a tananyag globális megközelítésének,tanulási stratégiájának (ld. a Tanulási stratégia és tanulási stílus című fejezetet). A lépésrőllépésre történő vagy felszínes feldolgozás során a hallgatók addig ismételgetik a tananyag főrészeit, amíg kívülről meg nem tanulják; egy tankönyvben egymás után dolgozzák fel éstanulják meg az egyes részeket; a tanulás során mindig elemről elemre, részről részrehaladnak. Ezt az idézett másik tanulásistratégia-elmélet szerint (ld. a Tanulási stratégia éstanulási stílus című fejezetet) többé-kevésbé az analitikus stratégiának feleltethetjük meg, bára lépésről lépésre történő feldolgozásban a memorizálásnak, a szó szerint történő tanulásnaknagyobb szerepe van. A konkretizáló feldolgozás során a hallgatók az egyes elméletek, témákgyakorlati hasznosságát keresik, és igyekeznek a tanultakat a gyakorlati problémákmegoldásához alkotó módon felhasználni. A kognitív feldolgozó stratégia egyes típusaitfoglaltuk össze a 3. táblázatban. (Ld. 13−18. feladat!)A kognitív feldolgozóstratégia típusaiMélyrehatóLépésről lépésretörténő/felszínesKonkretizálóJellemzőiA tanultakról átfogó kép kialakítása, a hasonlóságok éskülönbségek kiemelése, a tanultak kritikus kezelése,összevetése a korábbi tudással, tapasztalatokkal.A tanultak szó szerinti memorizálása, ismételgetése, atanult részeket egymás után, lépésről lépésre tanulják.A tanultak gyakorlati hasznosságának mérlegelése, agyakorlati problémák megoldásához való felhasználás.3. táblázat: A kognitív feldolgozó stratégiák típusainak sajátosságai2.1.3. A tanuló2.1.3.1. A tanulóról alkotott elképzelésekA tanulóról alkotott elképzelések foglalják össze a tanulók nézeteit a következő kérdésekben:• Hogyan gondolkodnak magukról mint tanulókról?• Milyen tanulónak látják magukat?• Miért tanulnak?• Hogyan értelmezik a tanulói szerepet?A tanulóról alkotott elképzelések szintén mindig egyéni, személyes nézetek, tehát egyestanulókra jellemző, egymástól sok szempontból különböző elképzelések. A tanulóról alkotottelképzelés szinonimájaként használjuk a tanulóképet, tanulófelfogást és a tanulóelképzelést is,mivel a szakirodalomban egyelőre még nem történt meg az egyes terminusok pontosítása, azegyes fogalmak közti lehetséges különbségek pontos megragadása (Vö. Golnhofer –Szabolcs, 2005).A tanulók magukról mint tanulókról alkotott elképzeléseiket több szempont menténalakíthatják ki, de itt érdemes megjegyezni, hogy e nézetek is legtöbbször rejtve maradnak a49
tanulók előtt. A tanulófelfogás kialakításában szerepet játszhat, hogy a tanuló hogyanértelmezi a tanulást, hogy milyen módon értelmezi a felnőtt- és gyerekszerepet és -feladatokat, s nem utolsósorban, hogy mit gondol saját magáról, képességeiről.Azok, akik a tanulásról tudásreprodukcióként gondolkodnak, magukat tanulóként gyakranpasszív, befogadó szerepben látják; ezzel szemben azok, akik a tanulást tudásalakításként, -átalakításként értelmezik, jellemzőbben magukat aktívnak tartják a tanulás során is. A passzívtanulóképet tovább erősítheti, hogy a gyerekek úgy érzik, hogy a sikeres tanulószerepérdekében „el kell játszaniuk”, hogy nem kompetensek, még nagyon sok mindenhez nemértenek, s ezért a felnőttek segítségére szorulnak a tanulás során. Ezt a jelenséget szoktákprekompetencia-elvnek is nevezni (Baker – Freebody, 1989, idézi Golnhofer – Szabolcs,2005, 95. p.): a felnőtt a kompetens, a gyerek pedig ehhez képest hiánylény, aki még nemkompetens. Bár mai társadalmunkban a gyermekkor is sok szempontból megváltozott, mégisúgy tűnik, hogy az iskolában a gyerekek még gyakran megmaradnak a felnőttektől függő,általuk szabályozott, az ő elvárásaiknak megfelelő szerepben.Egy hazai közoktatásban végzett kutatás (Golnhofer, 2003; Golnhofer – Szabolcs, 2005)arról számol be, hogy a tanulók a különféle iskolai tevékenységekhez kötődően más- ésmásként értelmezik tanulószerepüket. Jellemző, hogy a tanulás során főként passzívnak látjákmagukat, s aktivitásként leginkább csak iskolai társas tevékenységeiket (pl.: szünetbelibeszélgetések, délutáni kávéház szervezése) értelmezik. Ráadásul a társas tevékenységekhezkötődően jelennek meg a tanulók pozitív érzelmei is. A társas tevékenységekélményszerűségét pedig a tanítás során is lehetne kamatoztatni elsősorban a kooperatívtanulás segítségével (ld. részletesebben a Kooperatív tanulás című fejezetben).Magunkról mint tanulóról való elképzeléseinket, s ezáltal tanulásunkat, a tanulásfolyamatát jelentős mértékben meghatározza, hogy hogyan gondolkodunk énünkről,képességeinkről: hiszünk-e abban, hogy mi magunk tudunk változtatni a képességeinken,vagy azt gondoljuk, hogy azokon nem lehet változtatni. Képességeink megítélése alapján kétfajta, gyakran rejtve maradó implicit énelmélet vázolható fel, amelyek különböző módonbefolyásolják, hogy milyen célokat fogalmazunk meg a tanulással kapcsolatban, s ezáltalmennyire leszünk eredményesek.A tanulók egy része az adottság-elméletet vallja, azaz azt gondolja, hogy képességeimegváltoztathatatlanok; a növekedés-elméletben hívő tanulók szerint viszont a képességekfejleszthetők, változtathatók. Az adottság-elmélet képviselői a tanulás során teljesítési célokatfogalmaznak meg: meg akarják mutatni megváltoztathatatlannak hitt képességeiket, és elakarják kerülni azokat az eredményeket, amelyek aláásnák a képességeikre vonatkozóelképzeléseiket. A növekedés-elmélet képviselői ezzel szemben tanulási célokat tűznek ki: akihívásokat úgy értelmezik, mint alkalmat a tanulásra; képességeik, kompetenciájuknövelésének, fejlesztésének lehetőségét. Ha nem sikeresek a tanulás vagy egy feladatelvégzése során, akkor ezt azzal magyarázzák, hogy nem tettek elég erőfeszítést a feladatmegoldására, s ez további tanulásra ösztönözheti őket (Dweck, 1999, idézi Yorke – Knight,2004). Érdemes a pedagógia és tanár szakos képzésben kiemelt kompetenciákhoz, mintpéldául az együttműködéshez, a kommunikációs képességhez (részletesen ld. a Portfólió éstanulás című fejezetet) kötötten is végiggondolni az adottság-, illetve növekedés-elméletetvallók célkitűzéseit, hiszen ez erőteljesen befolyásolja, hogy mit várnak a hallgatók afelsőfokú tanulmányoktól, illetve önmaguktól. Talán kicsit nagyot ugorva agondolatmenetben, vajon azt gondolják-e, hogy a pedagógusi pályára születni kell, azaz máreleve rendelkezni kell például azokkal az együttműködési, kommunikációs képességekkel,amelyre pedagógusként szükség van (adottság-elméletet vallók); vagy azt, hogy a pedagógia,a tanár szakos képzés során fejleszthetők e képességeik, kompetenciáik (növekedéselméletbenhívők).50
- Page 1:
A gyakorlati pedagógia néhány al
- Page 5 and 6: kiegészítésekkel, interaktív me
- Page 7: TartalomjegyzékElőszó a kötethe
- Page 11 and 12: elsajátítsák a közoktatásban m
- Page 13 and 14: közös pontjait, majd a tanulást
- Page 15 and 16: Mint nagyon sok esetben az emberi j
- Page 17 and 18: és a pedagógiai gyakorlatot. A pe
- Page 19 and 20: kell állnunk egy kicsit. Mit mondh
- Page 22: (2006. április). Angolul olvasók
- Page 25 and 26: 1.2. A tanulás pszichológiai ért
- Page 27 and 28: válasza (pl. menekülés) kapcsola
- Page 29: 1.2.1.3. A tanulás pedagógiai és
- Page 32 and 33: lehet a szervezés, amelynek során
- Page 34 and 35: A kognitív fejlődés tekintetébe
- Page 36 and 37: által keltett rémes lárma mellet
- Page 38 and 39: nincs az a siker, amivel megeléged
- Page 40 and 41: erről a tanulás információfeldo
- Page 42 and 43: gyermek sokat tud mondani gondolkod
- Page 44 and 45: 4. feladatVálasszon ki egy tantár
- Page 46 and 47: 2. Hogyan tanuljunk?2.1. A tanulás
- Page 48 and 49: ítélik meg, s arra törekednek, h
- Page 50 and 51: vagy rossz, viszont bíznak abban,
- Page 52 and 53: Amikor a tanulás szabályozásána
- Page 56 and 57: A tanulók tanulási és teljesít
- Page 58 and 59: hétköznapi elképzelésekkel teh
- Page 60 and 61: TANULÁSI MINTÁZAT/STÍLUSÖSSZETE
- Page 62 and 63: A tanulási mintázat változása k
- Page 64 and 65: mit és hogyan tanuljanak; a kurzus
- Page 66 and 67: „fejleszteni” a tanulásról al
- Page 68 and 69: 9. feladatGyűjtsön olyan tudomán
- Page 70 and 71: A tanulásról alkotott nézetek, a
- Page 72 and 73: Spinath, B. − Stiensmeier-Pelster
- Page 74 and 75: tudásához. Ebből a széles, lén
- Page 76 and 77: Ennek a fejezetnek a témája a tan
- Page 78 and 79: A konkrét-aktív pontokkal és a t
- Page 80 and 81: A kérdőív adatainak elemzése: A
- Page 82 and 83: A mechanikus tanulás, a fejezet c
- Page 84 and 85: Feladatok1. feladatGondolja végig
- Page 86 and 87: 2.3. Kooperatív tanulás (Petriné
- Page 88 and 89: színvonalon a tudásává váljon.
- Page 90 and 91: 1. konfliktusmentes, (az együttmű
- Page 92 and 93: 2.3.4.2. Brainstorming - ötletbör
- Page 94 and 95: Egy problémaközpontú csoportmunk
- Page 96 and 97: IrodalomBábosik István - Nádasi
- Page 98 and 99: 2.4. Tanulási tevékenységtípuso
- Page 100 and 101: egyszerre problémamegoldás és el
- Page 102 and 103: „lélektelenül gyakorolni” a l
- Page 104 and 105:
2.4.2.5. ElméletalkotásKissé tal
- Page 106 and 107:
megbízható, alapos, jól mozgós
- Page 108 and 109:
miatt. Motivációs erő a gyakorla
- Page 110 and 111:
- Az új tudásnak gyümölcsözőn
- Page 112 and 113:
Feladatok1. feladatA feladat egyén
- Page 114 and 115:
pedagógiai, pszichológiai képzé
- Page 116 and 117:
3. Hogyan értékeljük a tanulást
- Page 118 and 119:
sajnos tévedni fog, és ráadásul
- Page 120 and 121:
• Törekedjünk arra, hogy a vizs
- Page 122 and 123:
IrodalomM. Nádasi Mária (1997): V
- Page 124 and 125:
mesterség tanulásához szüksége
- Page 126 and 127:
• A hallgató az általa kiválas
- Page 128 and 129:
• évfolyamtársak kritikai észr
- Page 130 and 131:
A mesterfokú képzésben tovább
- Page 132 and 133:
ZárszóKötetünkben kísérletet
- Page 134 and 135:
FogalmakAlaklélektan (Gestalt-pszi
- Page 136 and 137:
Intrinzik motivációk: olyan kész
- Page 138 and 139:
ismeretek elsajátításában, hogy
- Page 140 and 141:
Mellékletek1. sz. melléklet - A t
- Page 142 and 143:
2. sz. melléklet - A tanulásról
- Page 144 and 145:
TulajdonságskálaKarikázza be azt
- Page 146 and 147:
többi fogalom, illetve az egyes fo
- Page 149 and 150:
5. sz. melléklet A tanulásról é
- Page 151 and 152:
2. táblázat: Egyetemi és főisko
- Page 153 and 154:
6. táblázat: Az új belépő hall
- Page 155 and 156:
„Azt hiszem, a tanulás legfontos
- Page 157 and 158:
F1) A tanulásnak az elvont, intell
- Page 159 and 160:
9. sz. melléklet - A Tanulási str
- Page 161 and 162:
24. Általábana) ha figyelmesen é
- Page 163 and 164:
10. sz. melléklet - A Tanulási st
- Page 165 and 166:
Lehetséges variációként• a ta
- Page 167 and 168:
• Bátorítsuk diákjainkat helyv
- Page 169 and 170:
A vitához kapcsolódó tudás ért
- Page 171 and 172:
Olvassa el a javasolt módszereket
- Page 173 and 174:
Tartalma, lényegeOlyan, a tanóra
- Page 175 and 176:
SzerepkörIdézetkeresőNyomozóNyo
- Page 177 and 178:
• Alternatív stratégiák és el
- Page 179 and 180:
7. Kimutatod-e, hogy figyelsz társ
- Page 181 and 182:
„Én jobban szeretem, és nagyon
- Page 183 and 184:
15. sz. melléklet - A Portfólió
- Page 185 and 186:
180Kommunikációs képesség
- Page 187 and 188:
182Mentális egészség
- Page 189 and 190:
Farkas Károly (2004): Gyorsolvasá