Hatékony tanulás - MEK

Ennek a fejezetnek a témája a tanulási stílus, amely a stratégiáknál megkezdettgondolatsort folytatja, de már csak azokra a tanulási tulajdonságokra összpontosít,amelyekben az egyes emberek különböznek egymástól. A tanulási stílusok csoportjába tehát,legáltalánosabb megközelítésben, a tanulás egyéni jellemzői tartoznak. A fogalomnaktöbbféle értelmezése ismert. Ha a tanuló szempontjából vizsgáljuk, akkor ez egyfajta hajlam,fogékonyság egy sajátos, az egyénre jellemző tanulási stratégia alkalmazására. Ha a tanulásfolyamata oldaláról közelítünk, akkor a tanulási stílusba azok az egyén által leginkábbelőnyben részesített külső és belső feltételek, tanulási módok tartoznak, amelyek között atanulás végbemegy (Mező, 2004). A külső feltételek együttesen a tanulás körülményeitalkotják. Van, aki élénk megvilágítás mellett szeret tanulni, és van, aki jobban kedveli azirányított fényt. Van, akinek a tanulása melegben eredményesebb, és van, aki inkább a kisséhűvösebb környezetben tud jobban koncentrálni. De lehet tanulni fekve, ülve, állva, tanulásközben sétálva, tanulhatunk együtt másokkal, és lehetnek köztünk olyanok is, akik inkábbegyedül szeretnek tanulni. Hogy kinek milyen külső tényezők biztosítanak leginkábbmegfelelő körülményeket, az viszonylag könnyen megállapítható abból, ahogy tanulniszokott. A belső feltételek számbavétele már pontosabb, szisztematikusabb vizsgálatokatigényel. De ennek a könyvnek az olvasója számára nem teljesen ismeretlenek ezek afeltételek. Találkozott velük A tanulás pszichológiai értelmezése című fejezetben.A tanulási stílusokkal való ismerkedést érdemes az itt következő két kérdőív kitöltésével,majd a kérdőívekből nyert adatok elemzésével kezdeni. Így a tanulási stílusra vonatkozóinformációkat azonnal össze tudja majd vetni az Olvasó a saját stílusára levonhatókövetkeztetésekkel. Az adatok elemzésénél ne felejtkezzen meg arról, hogy a tanulásistratégia és a tanulási stílus egyes elemei olyan szoros kapcsolatban állnak egymással, hogyazokat nem is mindig lehet, és nem is mindig érdemes elkülöníteni! Gondoljon csak ennek azalfejezetnek az első bekezdésében említett globális-analitikus fogalompárról írtakra!2.2.2.1. Tanulási stílusok feltárása I.Kezdjen el megismerkedni saját tanulási stílusával! Töltse ki a Kolb-féle kérdőívet (ld. 7. sz.mellékletet)!Miután kitöltötte a kérdőívet, vagyis csoportonként rangsorolta („A” csoporttól az „I”csoportig) valamennyi leírt állítást, adja össze a pontokat a következők szerint:a) Az információ felvételére vonatkozó tulajdonságok, vagy más megfogalmazással azészlelés dimenziója:• A konkrét, tapasztaláson alapuló („KT”) jellemzőhöz a következő csoportok 1.sorába került pontszámokat kell összegeznie: B,C,D,E,G,H.• Az absztrakt, elméletalkotó („AE”) jellemzőhöz a következő csoportok 3. sorábakerült pontszámokat kell összegeznie: B,C,D,E,H,I.b) Az információ feldolgozására vonatkozó tulajdonságok, azaz a feldolgozásdimenziója:• Az reflektív, megfigyelő („RM”) jellemzőhöz a következő csoportok 2. sorábakerült pontszámokat kell összegeznie: A,C,F,G,H,I.• Az aktív, kísérletező („AK”) jellemzőhöz a következő csoportok 4. sorába kerültpontszámokat kell összegeznie: A,C,F,G,H,I.Minél nagyobb egy dimenzió valamelyik végpontjának (KT-AE vagy AK-RM) apontszáma, az arra a dimenzióra vonatkozó tulajdonságok annál inkább jellemzik a tanulást.Látszatra a dimenziók végpontjai ellentétnek tűnnek. Azt gondolhatná: a konkrétnak ellentéteaz absztrakt (elvont), az aktívnak a megfigyelő. De ezek valójában nem ellentétpárok. Ittugyanannak a dimenziónak a két végpontjáról van szó. Ezek között a végpontok közötthelyezkedünk el, illetve helyezhető el a tanulási stílusunk. Lehet, hogy egy dimenzión belül a71