A tanulási mintázat változása kapcsán érdemes röviden kitérni arra, hogy vannak olyaneredmények, amelyek arra irányítják figyelmünket, hogy a tanulási mintázat alakulásánakemlített forgatókönyve alapvetően az európai kultúrában jellemző, s hogy más kultúrákban atanulási nézetek, illetve a tanulási mintázat is jellemzően másképp alakul.A tanulási mintázat kulturális különbségeire példaként szolgálhat az, hogy amíg azeurópai országokban jellemzőek az egymástól elkülönült tanulási stílusok, addig indonéz éskínai tanulóknál a memorizálásra és a megértésre törekvés éppen hogy kiegészíti egymást,azaz az értelmezésre és a reprodukcióra irányuló stílus eggyé olvad (Vermunt – Vermetten,2004).2.1.5. A tanulással kapcsolatos nézeteket és a tanulás módját befolyásoló tényezőkA felsőoktatásban a tanulással kapcsolatos nézetek, a tanulás módja és a tanulási mintázategyes típusai eredményesebb tanuláshoz, jobb tanulmányi teljesítményhez vezetnek, ezért afigyelem az ezeket befolyásoló tényezőkre irányul, s két alapvető kérdés merül fel: vannak-eolyan személyiségvonások, amelyek jelenléte esetén nagyobb valószínűséggel jellemző atanulóra bizonyos tanulási elképzelés, tanulási mintázat; illetve vannak-e olyan speciális,oktatáshoz köthető tényezők, amelyek hatására jellegzetesen valamilyen változás következikbe a tanulók tanulási mintázatában?A személyiségvonások és a tanulásról, tanulóról alkotott elképzelések összefüggéseinekfeltárásához a pszichológiában elfogadott öt, a személyiség alapszerkezetét meghatározófaktort, a „Nagy Ötök”-et szokták felhasználni, mely a következő alapvetőszemélyiségvonásokból áll: extraverzió (pl. magabiztosság, az impulzusok szabad kifejezése,a dominanciára törekvés, az önbizalom és a társaságkedvelés), barátságosság (pl.: melegség,szeretetre méltóság, engedelmes szolgálatkészség), lelkiismeretesség (pl.: kitartás, célokértvaló küzdelem, teljesítményre való törekvés), emocionalitás/neuroticizmus (pl.:szorongásélmény) és intellektus (pl. képzeletgazdagság, logikus gondolkodás, a tapasztalatokiránti nyitottság, autonómia). (Carver – Scheier, 1998; Busato – Prins – Elshout – Hamaker,1999.) (A személyiségvonásokhoz kapcsolódóan tekintse meg a 3. számú melléklettulajdonskálákat tartalmazó önismereti kérdőívét és feladatait!). A személyiségvonások és atanulási mintázat közt találtak összefüggéseket, de ezek nem bizonyultak igazán erősnek; atanulásról alkotott elméletek esetében pedig egyáltalán nem is tapasztaltak ilyen kapcsolatot(Bakx – Sanden – Vermetten, 2002).Az értelmezésre irányuló stílus esetében legjellemzőbb az intellektusszemélyiségvonása; reprodukcióra irányuló mintázat esetében a lelkiismeretesség és abarátságosság; az alkalmazásra irányuló mintázat pedig együtt jár a barátságossággal, azintellektussal, az extraverzióval és a lelkiismeretességgel. A nem irányított tanulásimintázatra pedig a neuroticizmus jellemző, az intellektus és a lelkiismeretesség alapvonásapedig szinte egyáltalán nem (Busato, Prins, Elshout és Hamaker, 1999; Vermunt ésVermetten, 2004). A tanulás módjához kötődően a lelkiismeretesség és a barátságosság afelszínes, memorizáló, lépésről lépésre történő tanulási stratégiával, míg az intellektus amélyreható stratégiával mutat összefüggést (Vermetten – Lodewijks – Vermunt, 2001).Ezen összefüggéseknél bizonyos esetekben meghatározóbbak a személyiségvonások és azészlelt kompetenciák közti kapcsolat. A felsőoktatásnak azokon a területein, ahol a szakmaiképességek, kompetenciák megszerzésébe a személyek jobban bevonódnak (pl. tanárképzés,pedagógia szakos képzés), úgy tűnik, hogy a felsőoktatás első évében egyesszemélyiségvonások hatása érzékelhető. Például szociális munkásnak tanuló hallgatóknál azintellektus személyiségvonása (ezen belül is leginkább az autonómia) befolyásolja alegjelentősebben a hallgatók saját kommunikációs kompetenciájának észlelését. A felsőfokútanulmányok előrehaladtával viszont csökken a személyiségvonások alapján a saját57
kompetencia észlelésének bejósolhatósága, ami azt jelenti, hogy a felsőfokú képzés hatásáraaz alapvető személyiségvonások szerepe egyre kevésbé lényeges (Bakx – Sanden sVermetten, 2002).Elmondható tehát, hogy a tanulók személyiségvonásainak bármilyen hatásánál sokkallényegesebb, hogy a tanulók milyen tanulási-tanítási környezetben tanulnak. Az oktatás, atanulási-tanítási környezet befolyásolhatja a tanulók tanulási mintázatát, ez teszi lehetővé,hogy az innovatív, a tanulás támogatását előtérbe állító oktatás pozitív irányú változásokatindítson el a tanulásról alkotott elképzelésekben. Ugyanakkor emellett figyelembe kell venniazt is, hogy a tanulók már meglévő tanulási nézeteiken keresztül értelmezik, észlelik atanulási környezetet.Nézzünk az innovatív, tanulóközpontú oktatás hatására néhány példát! Egy finnegyetemen több innovatív kurzust szerveztek: az oktatók először részt vettek egy belsőpedagógiai továbbképzésen, majd ez alapján szabadon alakíthatták ki tanítási módszereiket,melyek a tanulói aktivitásra, interaktivitásra és együttműködésre épültek. Az innovatívmódszerek hatására a kurzusokon részt vevő hallgatóknál csökkent a felszínes stratégiákalkalmazása, a társakkal való versengés és a motivációval kapcsolatos problémák. Amélyreható stratégiák használatában nem történt jelentős változás (Honkimäki – Tynjälä –Valkonen, 2004).A tanulási környezet hatására egy másik példa, amikor a tudásalkotó, -konstruáló tanulástelőtérbe állító pszichológiai kurzus hatását vizsgálták a hallgatók teljesítményére. A tanulástanításfolyamatába beépítették a folyamatos értékelést, melynek célja a tanulók metakognitívképességeinek és kritikai gondolkodásának fejlesztése volt. Az innovatív és egy„hagyományos” kurzus hallgatói közös záróvizsgát tettek, amelyen egy reproduktív tanulástigénylő, elméleteket összehasonlító kérdés és egy átfogó, a saját megközelítésmódot vizsgálókérdés szerepelt. A kutatók azt találták, hogy mindkét kérdés esetében a „hagyományos”kurzus hallgatói írtak hosszabb válaszokat, az innovatív kurzusra járó csoport viszontmagasabb szintű, bonyolultabb tudás megszerzéséről adott számot: több osztályozást,összehasonlítást, általánosítást használtak a feladatok megoldása során (Tynjälä, 1998). Azeredmények jól mutatják, hogy a tanulók tanulásának módjára, illetve a tanuláselképzelésükrenemcsak a tanítás módja, hanem legalább ilyen erőteljesen az értékelés módja is hat. Érdemesezt szem előtt tartani, amikor a Hogyan értékeljük a tanulást? című rész fejezeteit olvassa.A tanítás és az értékelés mellett a tanulók tanulására közvetetten befolyással bírnak atanárok tanítással kapcsolatos nézetei is. Olyan hallgatókkal, akik mélyreható stratégiátalkalmaznak, és a tanítást is úgy észlelik, mint ami ezt támogatja, jellemzően olyan szakokontalálkoztak a kutatók, ahol az idősebb oktatók a tanulóközpontú tanítás hívei voltak,koherensen gondolkodtak a tanítás módjáról és a tanítással kapcsolatos elképzelésekről(Prosser – Ramsden – Trigwell – Martin, 2003).A tanítás, az értékelés megváltoztatásával, az oktatók tanulóközpontú tanításfelfogásávalazonban még mindig nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a tanulók ennekmegfelelően változtatnak a tanulási mintázatukon, tanulási stratégiájukon; hiszen azt, hogyhogyan észlelik a tanulók a tanulási környezetet, nemcsak az oktatás módja, hanem korábbitanítással kapcsolatos tapasztalataik és a tanulásról alkotott elképzeléseik is meghatározzák.Általában az értelmezésre irányuló stílusú tanulók a tanulási környezetet úgy észlelik,mint ami hangsúlyozza az egyes témák, tárgyak közti összefüggéseket és egyértelműentanulóközpontú; ezzel szemben a reprodukcióra irányuló tanulási mintázat esetében ahallgatók inkább a tények memorizálását és a kurzusokon való aktív részvétel ösztönzésénekhiányát észlelik (Vermunt – Vermetten, 2004). Továbbá a tanulást tudásalkotásként, -átalakításként értelmező és mélyreható stratégiát használó tanulók a tanítást jellemzően magasszínvonalúnak észlelik: szerintük az oktatók nagy erőfeszítést tesznek azért, hogy a hallgatóiktanulási nehézségeit megértsék; hogy nagyobb önállóságot adjanak diákjaiknak abban, hogy58
- Page 1:
A gyakorlati pedagógia néhány al
- Page 5 and 6:
kiegészítésekkel, interaktív me
- Page 7:
TartalomjegyzékElőszó a kötethe
- Page 11 and 12: elsajátítsák a közoktatásban m
- Page 13 and 14: közös pontjait, majd a tanulást
- Page 15 and 16: Mint nagyon sok esetben az emberi j
- Page 17 and 18: és a pedagógiai gyakorlatot. A pe
- Page 19 and 20: kell állnunk egy kicsit. Mit mondh
- Page 22: (2006. április). Angolul olvasók
- Page 25 and 26: 1.2. A tanulás pszichológiai ért
- Page 27 and 28: válasza (pl. menekülés) kapcsola
- Page 29: 1.2.1.3. A tanulás pedagógiai és
- Page 32 and 33: lehet a szervezés, amelynek során
- Page 34 and 35: A kognitív fejlődés tekintetébe
- Page 36 and 37: által keltett rémes lárma mellet
- Page 38 and 39: nincs az a siker, amivel megeléged
- Page 40 and 41: erről a tanulás információfeldo
- Page 42 and 43: gyermek sokat tud mondani gondolkod
- Page 44 and 45: 4. feladatVálasszon ki egy tantár
- Page 46 and 47: 2. Hogyan tanuljunk?2.1. A tanulás
- Page 48 and 49: ítélik meg, s arra törekednek, h
- Page 50 and 51: vagy rossz, viszont bíznak abban,
- Page 52 and 53: Amikor a tanulás szabályozásána
- Page 54 and 55: stratégiáról és a mechanikus é
- Page 56 and 57: A tanulók tanulási és teljesít
- Page 58 and 59: hétköznapi elképzelésekkel teh
- Page 60 and 61: TANULÁSI MINTÁZAT/STÍLUSÖSSZETE
- Page 64 and 65: mit és hogyan tanuljanak; a kurzus
- Page 66 and 67: „fejleszteni” a tanulásról al
- Page 68 and 69: 9. feladatGyűjtsön olyan tudomán
- Page 70 and 71: A tanulásról alkotott nézetek, a
- Page 72 and 73: Spinath, B. − Stiensmeier-Pelster
- Page 74 and 75: tudásához. Ebből a széles, lén
- Page 76 and 77: Ennek a fejezetnek a témája a tan
- Page 78 and 79: A konkrét-aktív pontokkal és a t
- Page 80 and 81: A kérdőív adatainak elemzése: A
- Page 82 and 83: A mechanikus tanulás, a fejezet c
- Page 84 and 85: Feladatok1. feladatGondolja végig
- Page 86 and 87: 2.3. Kooperatív tanulás (Petriné
- Page 88 and 89: színvonalon a tudásává váljon.
- Page 90 and 91: 1. konfliktusmentes, (az együttmű
- Page 92 and 93: 2.3.4.2. Brainstorming - ötletbör
- Page 94 and 95: Egy problémaközpontú csoportmunk
- Page 96 and 97: IrodalomBábosik István - Nádasi
- Page 98 and 99: 2.4. Tanulási tevékenységtípuso
- Page 100 and 101: egyszerre problémamegoldás és el
- Page 102 and 103: „lélektelenül gyakorolni” a l
- Page 104 and 105: 2.4.2.5. ElméletalkotásKissé tal
- Page 106 and 107: megbízható, alapos, jól mozgós
- Page 108 and 109: miatt. Motivációs erő a gyakorla
- Page 110 and 111: - Az új tudásnak gyümölcsözőn
- Page 112 and 113:
Feladatok1. feladatA feladat egyén
- Page 114 and 115:
pedagógiai, pszichológiai képzé
- Page 116 and 117:
3. Hogyan értékeljük a tanulást
- Page 118 and 119:
sajnos tévedni fog, és ráadásul
- Page 120 and 121:
• Törekedjünk arra, hogy a vizs
- Page 122 and 123:
IrodalomM. Nádasi Mária (1997): V
- Page 124 and 125:
mesterség tanulásához szüksége
- Page 126 and 127:
• A hallgató az általa kiválas
- Page 128 and 129:
• évfolyamtársak kritikai észr
- Page 130 and 131:
A mesterfokú képzésben tovább
- Page 132 and 133:
ZárszóKötetünkben kísérletet
- Page 134 and 135:
FogalmakAlaklélektan (Gestalt-pszi
- Page 136 and 137:
Intrinzik motivációk: olyan kész
- Page 138 and 139:
ismeretek elsajátításában, hogy
- Page 140 and 141:
Mellékletek1. sz. melléklet - A t
- Page 142 and 143:
2. sz. melléklet - A tanulásról
- Page 144 and 145:
TulajdonságskálaKarikázza be azt
- Page 146 and 147:
többi fogalom, illetve az egyes fo
- Page 149 and 150:
5. sz. melléklet A tanulásról é
- Page 151 and 152:
2. táblázat: Egyetemi és főisko
- Page 153 and 154:
6. táblázat: Az új belépő hall
- Page 155 and 156:
„Azt hiszem, a tanulás legfontos
- Page 157 and 158:
F1) A tanulásnak az elvont, intell
- Page 159 and 160:
9. sz. melléklet - A Tanulási str
- Page 161 and 162:
24. Általábana) ha figyelmesen é
- Page 163 and 164:
10. sz. melléklet - A Tanulási st
- Page 165 and 166:
Lehetséges variációként• a ta
- Page 167 and 168:
• Bátorítsuk diákjainkat helyv
- Page 169 and 170:
A vitához kapcsolódó tudás ért
- Page 171 and 172:
Olvassa el a javasolt módszereket
- Page 173 and 174:
Tartalma, lényegeOlyan, a tanóra
- Page 175 and 176:
SzerepkörIdézetkeresőNyomozóNyo
- Page 177 and 178:
• Alternatív stratégiák és el
- Page 179 and 180:
7. Kimutatod-e, hogy figyelsz társ
- Page 181 and 182:
„Én jobban szeretem, és nagyon
- Page 183 and 184:
15. sz. melléklet - A Portfólió
- Page 185 and 186:
180Kommunikációs képesség
- Page 187 and 188:
182Mentális egészség
- Page 189 and 190:
Farkas Károly (2004): Gyorsolvasá