Hatékony tanulás - MEK

Ha visszalapozunk könyvünk bevezető fejezetéhez, ahol a tanulással kapcsolatosalapelvekről írtunk, a tanulási folyamat pszichológiai megközelítésének ismeretében isigazoltnak tekinthetjük az első három alaptételt. Az első tétel szerint a tanulás aktív,értelmezést kívánó, értelmezést létrehozó tevékenység, mivel nem nélkülözheti a tanuló egyénközreműködését és mentális erőfeszítését. Ahogy pedig fentebb már kifejtettük, a tanulás (azemlékezés) annál hatékonyabb, minél több értelmes kapcsolatot tudunk kialakítani azismereteink között (1. tétel). Második tételünk kimondja, hogy a tanulás eredményességét éshatékonyságát előzetes tudásunk és ismereteink is befolyásolják. Ezt az emlékezet fentebbvázolt működésében, a visszacsatolásoknak az információfeldolgozásra gyakorolt hatásábanláttuk igazolódni. Végezetül itt is felhívjuk a figyelmet a tanulás konstruktivistamegközelítésére, amely mind második, mind harmadik tételünk megfogalmazásának alapjáulszolgált. A konstruktivista felfogás szerint ugyanis előzetes tudásunk (2. tétel) és a tanulásrólalkotott elképzeléseink (3. tétel) is szerepet játszanak a tanulási folyamatban.1.2.2. A tanulással összefüggő életkori sajátosságokHa a tanulást pszichológiai szemszögből vizsgáljuk, gondolkodnunk kell arról is, hogy akülönböző életkorú tanulók milyen, a tanulás szempontjából fontos sajátosságokkalrendelkeznek. Természetesen 6−7 éves korunk előtt is tanulunk, de a csecsemő- éskisgyermekkor részletes bemutatására ehelyütt nincs módunk: egyrészt azért, mert kötetünk isaz iskolai tanulásról szól, másrészt pedig azért, mert a 6−7 éves kor előtti fejlődés igensokrétű. Az alábbiakban tehát az iskolába lépéstől kezdve fogjuk áttekinteni, hogy akülönböző életkori szakaszokban milyen testi, társas, érzelmi és kognitív sajátosságokjellemzik a tanulót.1.2.2.1. KisiskoláskorA 6–10 éves gyerekek életében az iskolába lépés olyan rendkívüli változást jelent, melyfejlődésük minden területén nagyfokú alkalmazkodást követel meg tőlük. Testi fejlődésüktekintetében a legnagyobb változást az okozza, hogy korábban egész nap lehetőségük voltenergiáik testmozgással történő levezetésére, az iskolai tanulási formák azonban e térenjelentős korlátokat vezetnek be életükben: nem állhatnak fel, nem futkározhatnak akkor,amikor csak eszükbe jut. A szellemi munka még jelentős megterhelést jelent számukra, ezértigen fontos az elegendő mennyiségű pihenés, amely nemcsak az éjszakai alvásra terjed ki,hanem a tanulási tevékenységet ésszerű gyakorisággal megszakító játékos, a tanuláshoz nemkapcsolódó, lehetőség szerint a szabad levegőn végzett tevékenységekre is.A kisiskolások társas életében is jelentős változások következnek be: bár az óvodában iskortársak között voltak, az iskolába kerülést követően nő meg az igényük a tudatosrokonszenvi választásokra, a baráti kapcsolatok kialakítására. Egyre érettebb szabálytudatukés szabálykövetésük a csoportos tevékenységformákra is egyre alkalmasabbá teszi őket akártanórai, akár tanórán kívüli körülmények között. A szabályokat ugyanakkor túl komolyanveszik, és inkább az adott helyzetekhez igazítják, ami komoly nehézséget jelenthet acsoportmunkát alkalmazó pedagógus számára (a csoportmunkáról és a kooperatívtevékenységi formákról ld. részletesebben a Kooperatív tanulás című fejezetet).Érzelmi fejlődésükre a fokozott érzékenység jellemző: nehezen fogadják a bírálatot,kritikát, könnyen megsértődnek és az esetleges kudarcokat is rosszul viselik. Rendkívül fontosszámukra a dicséret, különösen a felnőttektől – szüleiktől és tanítóiktól – származó elismerés,ugyanakkor az életkor előrehaladtával egyre jobban odafigyelnek arra is, miként vélekednekróluk társaik.28