Hatékony tanulás - MEK

erről a tanulás információfeldolgozási elméleténél (ld. 1.2.1.4. pont) olvashattunk. Tanulásiképességeink fejlesztése során legtöbbször memóriánk működésének javítására törekszünk, dejól tudjuk, hogy a figyelem az emlékezet előszobájának tekinthető, ezért mindenemlékezetfejlesztő technika egyben bizonyos figyelmi képességek (pl. megfigyelési képesség,megkülönböztetési képesség, felismerési képesség) fejlődésére is kedvező hatást gyakorol,illetve már eleve meglévő magasabb működési szintjükre épít. Az emlékezet és a figyelemfejlesztése céljából olyan játékos, szórakoztató feladatokat érdemes végeznünk, mint például ahelyek módszere, a kulcsszó módszer (ld. 1. sz. melléklet). Az emlékezet fejlesztésévelfoglalkozó könyvek elsősorban ilyen módszerek elsajátíttatására törekednek (Schlögl, 2000;Metzig − Schuster, 2003; 101 memóriafejlesztő módszer, 2005).A tanulás során mindig gondolkodunk, ezért a tanulás akkor lehet hatékony és sikeres, hagondolkodási képességeink és készségeink is magas szinten működnek. Számos mentálistevékenységünket sorolhatjuk ebbe a körbe; a tanulás szempontjából a legfontosabbnak aproblémamegoldás és a problémameglátás, az absztrakció (elvonatkoztatás), az összefüggésekmeglátása, a kategorizáció és a rendszerezés képessége, készsége tekinthető. Ha a tanulást azinformációkkal való műveletek sorozataként értelmezzük, akkor érdemes az információkkalvaló bánásmód egyéni jellegzetességeivel mint tanulási stílusokkal is foglalkoznunk. Ahogyezt egy másik fejezetben (ld. a Tanulási stratégia és tanulási stílus című fejezetet) részletesenbemutatjuk, a tanulásnak a gondolkodás jellege, jellegzetességei szerint – Kolb elméleteértelmében – legalább négyféle stílusát különíthetjük el, úgy mint (a) konkrét, tevékenységenalapuló stílus, (b) absztrakt, elméletalkotó stílus, (c) aktív, kísérletező stílus és (d) reflektív,megfigyelő stílus. Ha pedig a tanulási stílust az információkkal való bánásmód még többterületére kiterjedően vizsgáljuk, akkor – Felder és Soloman elmélete szerint – az információkérzékelése, felvétele, feldolgozása, megértése és az információk közötti következtetésekalapján is egyéni jellegzetességeket különíthetünk el. Saját gondolkodásunk, tanulási stílusunkismerete rendkívül fontos szerepet tölt be a hatékony és sikeres tanulási folyamatban, mivelinformációfeldolgozásunk sajátosságai befolyásolják azt is, hogy milyen módszerekkel,eszközökkel és milyen körülmények között tudunk jól tanulni.A tanuláshoz szükséges legalapvetőbb készségeink az írás és az olvasás, amelyek azírásbeli és szóbeli kifejezés képességeinek automatizált változatai. Ha ezeket nemmegfelelően sikerül elsajátítanunk, akkor a tanulásban később is biztosan gondjaink lesznek.De ugyanilyen fontos, a napjainkban nagyon sok gyereknél fejletlen beszédértési és –észlelésiképesség, készség, ezek teszik ugyanis lehetővé, hogy a társas környezetben is megértsük aszóbeli információkat. Mivel az intézményes tanulás társas közegben zajlik, ezeknek aképességeknek nem szabad lebecsülnünk a jelentőségét.A tanulási folyamat során előbb célokat tűzünk ki, majd megtervezzük a tanulásitevékenységet és megszervezzük a tanuláshoz szükséges optimális feltételeket; a célkitűzés, atervezés, a szervezés és az önellenőrzés ezért éppolyan fontos képességek a tanulásifolyamatban, mint a figyelem és az emlékezet. A tanulási célkitűzések szorosanösszekapcsolódnak a tanulás motivációival is. A tanulással kapcsolatban kétféle tanulási céltkülöníthetünk el: tanulási és teljesítési célkitűzést (pl. Dweck, 1986; Ames, 1984; Nicholls,1984; idézi Nahalkáné – Gérnyi – Nahalka, 2004, 13. p.). A tanulási célkitűzés valamilyenkompetencia növelésére, míg a teljesítési célkitűzés valamilyen magas szintű kompetenciabemutatására, illetve annak elkerülésére irányul.Mindebből az következik, hogy a hatékony és sikeres tanulás érdekében elsősorban olyancélok meghatározására érdemes törekednünk, amelyek valóban képességeink, készségeink éstudásunk gyarapodását eredményezik (ld. A tanulásról és magunkról mint tanulóról alkotottelképzelések című fejezetet). Itt válik világossá a célkitűzések és a motivációk közöttikapcsolat, illetve az egyes intrinzik motivációs tényezők szerepe közötti különbség: ha atanulásban olyan belső motivációs tényezőket is be tudunk vetni, mint a35