Hatékony tanulás - MEK

stratégiákat, módszereket, technikákat kedveltünk, illetve nem kedveltünk eddigitanulmányaink során (pl. tanári előadás, egy tanulótárs kiselőadása stb.). Miután pedig aszámunkra meghatározó tanulási-tanítási szituációkat, módokat azonosítottuk, következőlépésként azt kellene megfogalmazni, hogy miért tartottuk ezt vagy azt a tanulási szituációtjónak, hasznosnak. E kérdések megválaszolásához pedig bátran támaszkodhatunk a fejezetbenmegismert egyéb, a tanulók, hallgatók elképzelései alapján felvetetődő szempontokra,elméletekre.Egy másik jól járható út, ha kifejezetten a nézetek megismerésére, megértésére fejlesztettmódszereket, technikákat alkalmazva tudatosítjuk, elemezzük a tanulásról, tudásról, tanításról,tanárról, tanulóról alkotott elképzeléseinket. A 4. számú mellékletben három fő módszertismerhet meg ehhez: a metafora írását és elemzését, a fogalmi térkép készítését és az ötsorost.Egy triviális megoldás, ha egyszerűen önmagunk megismerésére és megértésérehelyezzük a hangsúlyt. Megnézzük, hogy milyen tulajdonságokkal tudjuk jellemeznimagunkat (ld. 3. számú melléklet), vagy hogy milyen tanulónak tartjuk magunkat, mitgondolunk kompetenciáinkról, képességeinkről (pl. 27. feladat, szempontokat találhat ehhez aPortfólió és tanulás című fejezetben is), vagy hogy felnőttnek tartjuk-e magunkat vagy sem, ésmiért (20. és 21. feladat).Lényeges szempontok tudatosításához, mások és saját tanulásunk megértéséhez járulhathozzá, ha megkérdezünk másokat arról, hogy ők hogyan értelmezik a tanulást, tudást, tanítáststb., s ha megpróbáljuk összevetni a különböző tanulók, pedagógusok elképzeléseitegymáséival és a sajátjainkkal. Mások elképzeléseit meg lehet néhány jó kérdés feltevésévelismerni (pl. 5., 19. feladat), lehet egy egyszerű beszélgetés keretébe beépíteni (pl. 1. feladat), stermészetesen lehet nagyobb lélegzetű interjút is készíteni az adott tanulóval, pedagógussal(pl. 7., 24., 31. feladat).Az eddigi tanulási utak szinte mindegyikében fontos szerepet játszik másokelképzeléseinek megértése, ütköztetése a sajátjainkkal, vagy éppen saját elképzeléseinkmegfogalmazása mások számára. A tanulásról, tudásról, tanulóról alkotott elképzeléseinkrevaló reflektálás során elengedhetetlen a tanulótársak segítsége, az értelmezéseken,elemzéseken való együttmunkálkodás, közös gondolkodás. Az együttmunkálkodásra, közösgondolkodásra találhat példákat a Kooperatív tanulás című fejezetben, A tanulásitevékenységtípusok című fejezetben, a 11., 12. és 13. sz. mellékletben, de jó példa erre efejezet 25. és 29. feladata is.A felsőfokú tanulmányok megkezdésekor egy további hasznos út lehet, ha azt próbáljukmeg megfogalmazni magunk, a tanulótársak és az oktatók számára, hogy mit gondolunk afelsőoktatásról, az egyetemen való tanulásról, milyen előzetes elképzeléseink, elvárásainkvannak ezzel kapcsolatban (pl. 3. feladat). Ezeket az elképzeléseinket, elvárásainkat pedigérdemes az új tanulási tapasztalatainkkal összevetni (pl. 6., 32. feladat).Az egyetemi tanulás során kiemelt jelentősége lehet azon új tanulási tevékenységtípusokmegismerésének és kipróbálásának, amelyekről a Tanulási tevékenységtípusok címűfejezetben olvashat, s amelyek közül sokkal valószínűleg korábbi tanulmányai során még nemtalálkozott (pl. problémakitűzés, elméletalkotás, előzetes tudás elemzése). Az új tanulásitevékenységtípusok kipróbálása után pedig érdemes nemcsak a tanulás eredményeitmegbeszélni, hanem azt is, hogy hogyan segítette az adott tanulási tevékenységtípus atanulásunkat, vagy hogy a tevékenységtípusnak milyen olyan elemei voltak, amik nemtetszettek, nehezítették a tanulást. Azt is hasznos átgondolni, hogy bizonyos elemeket miérttartunk jónak, hasznosnak, hatékonynak, míg másokat nem.Végül azzal érdemes lezárni ezt a nem végleges és lezárható felsorolást, hogy afelsőoktatásban tanulva talán az egyik legnagyobb felelősség és lehetőség is, hogyhallgatóként a tanulásunk módjával és tartalmával kapcsolatban gyakran magunk hozhatjukmeg a döntéseket. Ezt pedig akkor tudjuk vállalni, ha igyekszünk tudatosítani és folyamatosan60