Hatékony tanulás - MEK

A mechanikus tanulás, a fejezet címe is utal rá: tanulási stratégia és egyúttal tanulási stílusis. Stratégiaként tanulási taktikák sorozatából épül fel. Tanulási stílusként az egyénben rögzülttulajdonságok egész sora alkotja. Akár stratégiaként, akár stílusként értelmezzük, amechanikus tanulásnak több lépésből álló folyamata van. Így maga a mechanikus tanulásfolyamata is – elég nagy gyakorisággal való alkalmazásának hatására – mechanikusanvésődhet be. Szokásunkká válhat. A szokásnak pedig az a legfontosabb tulajdonsága, hogymegfontolások, meggondolások nélkül fut le. Ha például szokásunk, hogy étkezés előtt kezetmosunk, akkor ebédhez készülve, anélkül, hogy végiggondolnánk az étkezés előtti kézmosásszükségességét, bemegyünk a fürdőszobába, és kezet mosunk. Ugyanígy, ha szokásunk amechanikus tanulás, akkor minden tanulási helyzetben, anélkül, hogy végiggondolnánk azalkalmazandó tanulási stratégiát és stílust, mechanikusan tanuljuk meg a tananyagot.Tanulók körében végzett vizsgálatok szerint igen elterjedt, hogy a meghatározásokat,tankönyvi leírásokat is mechanikusan tanulják meg. Gyakran már önmagában az a tipográfiaimegoldás, hogy a könyvben egy vagy több mondat vastagabb betűvel van szedve, kiváltja amechanikus tanulást. Hozzászoktunk ugyanis, hogy vastag betűvel szedik ameghatározásokat, azokat pedig mechanikusan sajátítjuk el, bár ezekre más tanulási stratégiais vonatkozhatna. A fogalmaknak csupán egyetlen elemét célszerű mechanikusan tanulni: azelnevezését. A meghatározások esetén azt, hogy úgy hívjuk: „mítosz”, vagy úgy, hogy„savbázis reakció”, vagy „prímszám”. Csak a nevet tartalmazó hangsor az, ami vagy nemértelmezhető, vagy értelmezéssel esetleg más elnevezéshez is juthatnánk. Maga a fogalommár értelmes tanulással is elsajátítható. Sőt! Csak értelmes tanulással érhető el, hogy más, atananyagban közvetlenül nem szereplő helyzetekben is alkalmazható legyen.De hogyan hozhatunk létre önállóan is meghatározást? Ehhez ismerni kell a meghatározásszerkezetét. A legtöbb meghatározás két szerkezeti elemből épül föl:• A legközelebbi halmaz megnevezéséből (latinul: „genus proximum”), amely alábesoroljuk a meghatározandó fogalmat.• A megkülönböztető jegyekből (latinul: „differentia specifica”), amelyekmegkülönböztetik a meghatározandó fogalmat az ugyanabba a halmazba tartozó többifogalomtól.Nézzük egy példán! A fotel: csupán egy személy részére szolgáló háttámlás, karfásülőbútor. Melyek voltak a megkülönböztető jegyek? Mit is mondtunk tehát a fotelről? Azt,hogy olyan ülőbútor, ami nem kanapé (mert csak egy személynek készült) és nem szék (mertannál kényelmesebb, van karfája, háttámlája). És mi volt a legközelebbi halmaz? Miért nemsoroltuk a fotelt a bútorok közé? Miért választottuk éppen az ülőbútor fogalmát? Azért, mert abútorok csoportjába sorolva meg kellett volna különböztetnünk még a szekrénytől, asztaltól ésa többi bútortól is. A legközelebbi halmaz (ülőbútor) kiválasztásával lecsökkenthetők amegkülönböztető jegyek.Ugyanez a szerkezete a tananyagban található fogalmak meghatározásának. Például aköznév olyan főnév, amelyik nem tulajdonnév, vagy a kétéltűek olyan gerincesek, amelyeknem halak, hüllők, madarak vagy emlősök. A meghatározások önálló létrehozásának, mintlátható, csupán két feltétele van:1. Meg kell találni a meghatározandó fogalom fölötti legközelebbi halmazfogalmat.Amennyiben ez a lépés nem sikeres, a meghatározásunk átláthatatlan, továbbitevékenységeink során használhatatlanul bonyolult lesz.2. Ismerni kell az ugyanabba a halmazba tartozó többi fogalom valamennyi lényegestulajdonságát. Csak ennek az ismeretnek a birtokában lehet képes arra, hogy számbavegye a meghatározandó fogalmat a többitől megkülönböztető jegyeket. Előző77