Hatékony tanulás - MEK

tanulók képességekkel kapcsolatos nézetei stabilabbak, kevésbé tudnak változni, mint azáltalános iskolában (Robins – Pals, 2002).A hazai közoktatási kultúrában a tanulók tanulófelfogásának tudatosítása még nem terjedtel, holott mint a korábbiak is bizonyítják, a tanulókép tudatosítása, fejlesztése segít a jobbteljesítmények elérésében. Erről tanúskodik egy hazai kutatás: a megkérdezett tanulók többmint fele úgy írta le magát, mint akit alapvetően az érzelmei befolyásolnak a tanulás során;kisebb részük az erőfeszítés dimenziójában értelmezte saját teljesítményét; s csak kevesengondolkodtak magukról úgy, mint önreflektív tanulóról (Golnhofer – Szabolcs, 2005) –mindez azt mutatja, hogy nehezen tudják megfogalmazni a tanulófelfogásukat, amivalószínűleg azzal magyarázható, hogy az viszonylag kialakulatlan.2.1.3.2. A tanulóról alkotott elképzelések és a tanulás módjaA legjellegzetesebb összefüggés a tanulók implicit énelmélete és a tanulás módja közt az,hogy azok a tanulók, akik a növekedés-elméletet vallják, elsősorban mélyreható stratégiátalkalmaznak a tanulás során, míg az adottság-elméletben hívő tanulók inkább felszínestanulási stratégiát, azaz a tananyagot lépésről lépésre dolgozzák fel és elsősorban amemorizálásra. A tanulási célokat kitűző növekedés-teoretikusokra a mélyreható feldolgozásistratégia gyakorisága mellett jellemző még, hogy kitartóbbak, a tanulásban felmerülőnehézségek esetén gyakrabban kérnek segítséget, általában intrinzik motivációvalrendelkeznek, s a feladatokhoz pozitívabb érzelmek fűzik őket (Yorke – Knight, 2004).Fel kell ismerni, hogy a tanulás során a tanulási célok kitűzése minden szempontbólkedvező eredményre vezet, hiszen bármilyennek is gondoljuk saját adottságainkat,képességeinket, teljesítményeinket, a lényeg az, hogy a fejlesztésre helyezzük a hangsúlyt. Haegy tanuló feltételezi, hogy fejlesztheti képességeit, akkor ez annak a lehetőségét ismegteremti, hogy a tanulás módjának és tanulási motivációjának fejlesztésében is higgyen.Az oktatás számára is célként fogalmazódik meg a diákok tanulási célkitűzésénekmegerősítése, s a teljesítési célkitűzések enyhítése, mégpedig elsősorban azoknál a tanulóknál,akik „rossznak” tartják saját képességeiket, negatív én-kompetenciával rendelkeznek. Azoktatás során ezért lényeges, hogy a tanár visszajelzései ne a tanulóra vonatkozzanak, ami azadottság-elméletben való hitet növeli, hanem mindig a tanulás folyamatára (Robins – Pals,2002). (Ld. 19−28. feladat!)2.1.4. A tanulásról alkotott nézetek, a tanulás módjának és eredményességénekösszefüggéseiA fejezet korábbi részében láttuk, hogy a tanulásról, tanulóról alkotott nézetek és a tanulásmódja között szoros összefüggés van, ugyanakkor mélyebben még nem elemeztük ezeket azösszefüggéseket. A kapcsolat iránya egyértelmű: a tanulóról, tanulásról alkotott elképzelésekazok, melyek meghatározzák, befolyásolják a tanulás módját, s ezáltal hatnak a tanuláseredményességére (ld. 1. ábra). A tanulásról alkotott elképzelés, a tanulási orientáció, atanulás szabályozása és a feldolgozó stratégia kategóriáinak egyes típusai mentén kialakul azegyénre jellemző domináns tanulási mintázat, stílus (Vermunt, 1996; Kálmán, 2004). Ebben atanulókép nem szerepel külön tényezőként, bár a tanulásról alkotott elképzelésbe belefér atanuló aktív-passzív szerepének értelmezése. Jól látható az ábrán, hogy a tanulásielképzelések és a tanulási orientáció azok a tényezők, amelyek meghatározzák a többit, tehátfeltételezhetően ezek azok az elemek, amelyek a legstabilabbak, a legnehezebben változnak,ugyanakkor az is igaz, hogy a tanulók tanulása érdemben csak a tanulási elképzelésekenkeresztül változhat. A tanulási elképzelések közvetlenül és közvetetten, a tanulásszabályozásán keresztül is hatnak a tanulnivalók feldolgozásának módjára. Szemben a52