A mechanikus tanulás, a fejezet címe is utal rá: tanulási stratégia és egyúttal tanulási stílusis. Stratégiaként tanulási taktikák sorozatából épül fel. Tanulási stílusként az egyénben rögzülttulajdonságok egész sora alkotja. Akár stratégiaként, akár stílusként értelmezzük, amechanikus tanulásnak több lépésből álló folyamata van. Így maga a mechanikus tanulásfolyamata is – elég nagy gyakorisággal való alkalmazásának hatására – mechanikusanvésődhet be. Szokásunkká válhat. A szokásnak pedig az a legfontosabb tulajdonsága, hogymegfontolások, meggondolások nélkül fut le. Ha például szokásunk, hogy étkezés előtt kezetmosunk, akkor ebédhez készülve, anélkül, hogy végiggondolnánk az étkezés előtti kézmosásszükségességét, bemegyünk a fürdőszobába, és kezet mosunk. Ugyanígy, ha szokásunk amechanikus tanulás, akkor minden tanulási helyzetben, anélkül, hogy végiggondolnánk azalkalmazandó tanulási stratégiát és stílust, mechanikusan tanuljuk meg a tananyagot.Tanulók körében végzett vizsgálatok szerint igen elterjedt, hogy a meghatározásokat,tankönyvi leírásokat is mechanikusan tanulják meg. Gyakran már önmagában az a tipográfiaimegoldás, hogy a könyvben egy vagy több mondat vastagabb betűvel van szedve, kiváltja amechanikus tanulást. Hozzászoktunk ugyanis, hogy vastag betűvel szedik ameghatározásokat, azokat pedig mechanikusan sajátítjuk el, bár ezekre más tanulási stratégiais vonatkozhatna. A fogalmaknak csupán egyetlen elemét célszerű mechanikusan tanulni: azelnevezését. A meghatározások esetén azt, hogy úgy hívjuk: „mítosz”, vagy úgy, hogy„savbázis reakció”, vagy „prímszám”. Csak a nevet tartalmazó hangsor az, ami vagy nemértelmezhető, vagy értelmezéssel esetleg más elnevezéshez is juthatnánk. Maga a fogalommár értelmes tanulással is elsajátítható. Sőt! Csak értelmes tanulással érhető el, hogy más, atananyagban közvetlenül nem szereplő helyzetekben is alkalmazható legyen.De hogyan hozhatunk létre önállóan is meghatározást? Ehhez ismerni kell a meghatározásszerkezetét. A legtöbb meghatározás két szerkezeti elemből épül föl:• A legközelebbi halmaz megnevezéséből (latinul: „genus proximum”), amely alábesoroljuk a meghatározandó fogalmat.• A megkülönböztető jegyekből (latinul: „differentia specifica”), amelyekmegkülönböztetik a meghatározandó fogalmat az ugyanabba a halmazba tartozó többifogalomtól.Nézzük egy példán! A fotel: csupán egy személy részére szolgáló háttámlás, karfásülőbútor. Melyek voltak a megkülönböztető jegyek? Mit is mondtunk tehát a fotelről? Azt,hogy olyan ülőbútor, ami nem kanapé (mert csak egy személynek készült) és nem szék (mertannál kényelmesebb, van karfája, háttámlája). És mi volt a legközelebbi halmaz? Miért nemsoroltuk a fotelt a bútorok közé? Miért választottuk éppen az ülőbútor fogalmát? Azért, mert abútorok csoportjába sorolva meg kellett volna különböztetnünk még a szekrénytől, asztaltól ésa többi bútortól is. A legközelebbi halmaz (ülőbútor) kiválasztásával lecsökkenthetők amegkülönböztető jegyek.Ugyanez a szerkezete a tananyagban található fogalmak meghatározásának. Például aköznév olyan főnév, amelyik nem tulajdonnév, vagy a kétéltűek olyan gerincesek, amelyeknem halak, hüllők, madarak vagy emlősök. A meghatározások önálló létrehozásának, mintlátható, csupán két feltétele van:1. Meg kell találni a meghatározandó fogalom fölötti legközelebbi halmazfogalmat.Amennyiben ez a lépés nem sikeres, a meghatározásunk átláthatatlan, továbbitevékenységeink során használhatatlanul bonyolult lesz.2. Ismerni kell az ugyanabba a halmazba tartozó többi fogalom valamennyi lényegestulajdonságát. Csak ennek az ismeretnek a birtokában lehet képes arra, hogy számbavegye a meghatározandó fogalmat a többitől megkülönböztető jegyeket. Előző77
példánkból kiindulva: a fotelt addig nem tudja meghatározni, amíg nem ismeri megmind a fotel, mind a szék, mind a kanapé lényeges tulajdonságait. Ezt követőenazonban különösebb nehézség nélkül határozhatja meg mindhárom ülőbútort. Aköznév sem határozható meg addig, amíg nem ismeri meg a tulajdonnevet. Aztkövetően azonban mind a köznév, mind a tulajdonnév meghatározása már egyszerűfeladat.Most vegye elő a Mechanikus tanulás-értelmes tanulás kitöltött kérdőívét, és vizsgálja át,hogy a mechanikus tanuláshoz írt felsorolásában valóban csak olyan tananyagok vannak-e,amelyeket mechanikusan célszerű megtanulni! Ha szükséges, javítson a felsorolásán. Húzzaki a mechanikusan tanulandók csoportjából az oda nem tartozókat, és írja át az értelmesentanulandók közé!2.2.3. ÖsszefoglalásEnnek a tanulási egységnek fontos célja volt, hogy feltárja a tanulási stratégiák és tanulásistílusok lényegét. Példán keresztül mutatta be, hogy a stratégia milyen tanulási taktikákbólépülhet fel, és azt is, hogy az így kialakult tanulási szerkezet hogyan határozza meg a tanulásfolyamatát.Lehetővé vált, hogy a tanulási egység tanulmányozója megismerhessen néhány fontostulajdonságot saját, már korábbi tanulásai során kialakított tanulási stílusáról: a konkrétabsztrakt,az aktív-reflektív, a vizuális-verbális és az analitikus-globális dimenziókban, illetvea konvergencia-divergencia és az alkalmazkodás-asszimilálás tudásjellemzőkhöz valóviszonyában.A mechanikus tanulás fogalmán keresztül mutatta be a tananyag a tanulási szokást és azt,hogy milyen okok vezethetnek az ilyen jellegű szokások kialakulásához.A meghatározás szerkezetének leírása és a meghatározások létrehozásánakbegyakoroltatása pedig arra adott alkalmat, hogy elkerülhetővé váljon a mechanikus tanulásszokássá alakulása, így kizárhatóak legyenek annak az értelmes tanulást nehezítő károskövetkezményei.78
- Page 1:
A gyakorlati pedagógia néhány al
- Page 5 and 6:
kiegészítésekkel, interaktív me
- Page 7:
TartalomjegyzékElőszó a kötethe
- Page 11 and 12:
elsajátítsák a közoktatásban m
- Page 13 and 14:
közös pontjait, majd a tanulást
- Page 15 and 16:
Mint nagyon sok esetben az emberi j
- Page 17 and 18:
és a pedagógiai gyakorlatot. A pe
- Page 19 and 20:
kell állnunk egy kicsit. Mit mondh
- Page 22:
(2006. április). Angolul olvasók
- Page 25 and 26:
1.2. A tanulás pszichológiai ért
- Page 27 and 28:
válasza (pl. menekülés) kapcsola
- Page 29:
1.2.1.3. A tanulás pedagógiai és
- Page 32 and 33: lehet a szervezés, amelynek során
- Page 34 and 35: A kognitív fejlődés tekintetébe
- Page 36 and 37: által keltett rémes lárma mellet
- Page 38 and 39: nincs az a siker, amivel megeléged
- Page 40 and 41: erről a tanulás információfeldo
- Page 42 and 43: gyermek sokat tud mondani gondolkod
- Page 44 and 45: 4. feladatVálasszon ki egy tantár
- Page 46 and 47: 2. Hogyan tanuljunk?2.1. A tanulás
- Page 48 and 49: ítélik meg, s arra törekednek, h
- Page 50 and 51: vagy rossz, viszont bíznak abban,
- Page 52 and 53: Amikor a tanulás szabályozásána
- Page 54 and 55: stratégiáról és a mechanikus é
- Page 56 and 57: A tanulók tanulási és teljesít
- Page 58 and 59: hétköznapi elképzelésekkel teh
- Page 60 and 61: TANULÁSI MINTÁZAT/STÍLUSÖSSZETE
- Page 62 and 63: A tanulási mintázat változása k
- Page 64 and 65: mit és hogyan tanuljanak; a kurzus
- Page 66 and 67: „fejleszteni” a tanulásról al
- Page 68 and 69: 9. feladatGyűjtsön olyan tudomán
- Page 70 and 71: A tanulásról alkotott nézetek, a
- Page 72 and 73: Spinath, B. − Stiensmeier-Pelster
- Page 74 and 75: tudásához. Ebből a széles, lén
- Page 76 and 77: Ennek a fejezetnek a témája a tan
- Page 78 and 79: A konkrét-aktív pontokkal és a t
- Page 80 and 81: A kérdőív adatainak elemzése: A
- Page 84 and 85: Feladatok1. feladatGondolja végig
- Page 86 and 87: 2.3. Kooperatív tanulás (Petriné
- Page 88 and 89: színvonalon a tudásává váljon.
- Page 90 and 91: 1. konfliktusmentes, (az együttmű
- Page 92 and 93: 2.3.4.2. Brainstorming - ötletbör
- Page 94 and 95: Egy problémaközpontú csoportmunk
- Page 96 and 97: IrodalomBábosik István - Nádasi
- Page 98 and 99: 2.4. Tanulási tevékenységtípuso
- Page 100 and 101: egyszerre problémamegoldás és el
- Page 102 and 103: „lélektelenül gyakorolni” a l
- Page 104 and 105: 2.4.2.5. ElméletalkotásKissé tal
- Page 106 and 107: megbízható, alapos, jól mozgós
- Page 108 and 109: miatt. Motivációs erő a gyakorla
- Page 110 and 111: - Az új tudásnak gyümölcsözőn
- Page 112 and 113: Feladatok1. feladatA feladat egyén
- Page 114 and 115: pedagógiai, pszichológiai képzé
- Page 116 and 117: 3. Hogyan értékeljük a tanulást
- Page 118 and 119: sajnos tévedni fog, és ráadásul
- Page 120 and 121: • Törekedjünk arra, hogy a vizs
- Page 122 and 123: IrodalomM. Nádasi Mária (1997): V
- Page 124 and 125: mesterség tanulásához szüksége
- Page 126 and 127: • A hallgató az általa kiválas
- Page 128 and 129: • évfolyamtársak kritikai észr
- Page 130 and 131: A mesterfokú képzésben tovább
- Page 132 and 133:
ZárszóKötetünkben kísérletet
- Page 134 and 135:
FogalmakAlaklélektan (Gestalt-pszi
- Page 136 and 137:
Intrinzik motivációk: olyan kész
- Page 138 and 139:
ismeretek elsajátításában, hogy
- Page 140 and 141:
Mellékletek1. sz. melléklet - A t
- Page 142 and 143:
2. sz. melléklet - A tanulásról
- Page 144 and 145:
TulajdonságskálaKarikázza be azt
- Page 146 and 147:
többi fogalom, illetve az egyes fo
- Page 149 and 150:
5. sz. melléklet A tanulásról é
- Page 151 and 152:
2. táblázat: Egyetemi és főisko
- Page 153 and 154:
6. táblázat: Az új belépő hall
- Page 155 and 156:
„Azt hiszem, a tanulás legfontos
- Page 157 and 158:
F1) A tanulásnak az elvont, intell
- Page 159 and 160:
9. sz. melléklet - A Tanulási str
- Page 161 and 162:
24. Általábana) ha figyelmesen é
- Page 163 and 164:
10. sz. melléklet - A Tanulási st
- Page 165 and 166:
Lehetséges variációként• a ta
- Page 167 and 168:
• Bátorítsuk diákjainkat helyv
- Page 169 and 170:
A vitához kapcsolódó tudás ért
- Page 171 and 172:
Olvassa el a javasolt módszereket
- Page 173 and 174:
Tartalma, lényegeOlyan, a tanóra
- Page 175 and 176:
SzerepkörIdézetkeresőNyomozóNyo
- Page 177 and 178:
• Alternatív stratégiák és el
- Page 179 and 180:
7. Kimutatod-e, hogy figyelsz társ
- Page 181 and 182:
„Én jobban szeretem, és nagyon
- Page 183 and 184:
15. sz. melléklet - A Portfólió
- Page 185 and 186:
180Kommunikációs képesség
- Page 187 and 188:
182Mentális egészség
- Page 189 and 190:
Farkas Károly (2004): Gyorsolvasá