Hatékony tanulás - MEK

és a pedagógiai gyakorlatot. A pedagógia művelői igyekeztek közelebbről is meghatározni,vajon milyen módon zajlik a közvetítés.1.1.5.1. Az ismeretátadás pedagógiájaTalán a legegyszerűbb elképzelés szerint a kész, már nyelvileg megformált ismereteket anyelv segítségével adjuk át a tanulóknak. Hívhatjuk ezt az ismeretátadás paradigmájának is.A lényeg, hogy amiről tanulunk, azzal nem vagyunk közvetlen kapcsolatban, hanem csakannak nyelvi leírásával. A gyakorlatban a leckét elmagyarázó történelemtanár, az előadásokattartó fizikatanár juthat eszünkbe. Világos, hogy ez a gondolkodásmód tökéletesen tükrözi atudásközvetítés metaforájában rejlő elgondolást, a pedagógus fejéből vagy a leírt szövegekbőla nyelv mint médium közvetítésével kerül át a tudás a tanuló ember fejébe.1.1.5.2. A szemléltetés pedagógiájaA szemléltetés pedagógiájában alapvetően más szemléletmód érvényesül, de azért az alapugyanaz. A közvetítés kiindulópontja nem egy előre előállított tudásrendszer, hanem maga avalóság. Ebben a pedagógiában a megismerési folyamatról alkotott kép lényege, hogy atapasztalatainkból, a tanulás tárgyával való közvetlen kapcsolatok segítségével tanulunk. Aközvetítők az ingerek. A látás, a hallás és a többi érzékelési folyamat játssza a döntőszerepeket a tanulásban. A pedagógus dolga nem elsősorban a magyarázat, hanem abemutatás, a szemléltetés, annak biztosítása, hogy a gyerekek valóban megtapasztalhassákérzékszerveiken keresztül a körülöttük lévő valóságot. A szemléltetés pedagógiájánakmegvalósulása a képeket, filmeket rendszeresen használó történelemtanár tevékenysége, vagya tanári asztalon kísérleteket bemutató fizikatanár munkája.1.1.5.3. A cselekvés pedagógiájaA tudásközvetítés paradigmájának harmadik formáját alkalmazza a cselekvés pedagógiája.Szinte már le se kellene írnunk, talán annyira kitalálható az előző kettőből és a nevéből is: itt aközvetítésben a cselekvés játssza a döntő szerepet. Képviselői ezt a pedagógiát azért tartjákmagasabb rendűnek minden megelőző pedagógiai elképzelésnél, mert benne nem csak és nemis elsősorban az ismeretek nyelvi átadása, nem is csak a szemléltetés a lényeg, hanem az, amita tanuló maga tevékenykedik. Azt vallják, hogy a tanuló öntevékenysége vezet tanuláshoz. Aforrás továbbra is a tanulón kívüli valóság, de annak üzeneteit már nem csak azérzékszerveinek segítségével fogadja be a diák, hanem a cselekvései lesznek a közvetítők.Minden belső műveletünk először külső, cselekvéses műveletként létezik, hogy aztánugyanennek a cselekvésnek a segítségével váljék belsővé. A kicsi gyermek a játékkockáitkezdetben nem tudja megfelelő sorrendben egymásra helyezni, így csak kicsi tornyot tudépíteni. De addig-addig próbálkozik, játszik a kockákkal, míg fokozatosan rájön, hogy alegnagyobbat érdemes alulra helyezni, arra az eggyel kisebbet stb. És ebben a folyamatbanelsajátítja a sorba rendezés belső műveletét is, amelyet a játéka, a cselekvései hoztak bennelétre. Vagyis a játékkockák viszonyrendszerét, a keze és a kockák közti cselekvéseskapcsolatokat és különösen a sorba rakást, mint tevékenységet, mint algoritmust belsővé tette,vagyis közvetítés történt. A cselekvés pedagógiájának felel meg a leginkább, hatörténelemtanárunk szituációjátékokat szervez rendszeresen a történelmi eseményekmegértetésére, illetve ha a példabeli fizikatanár gyakran tanulókísérletekkel igyekszik tanítania fizikai összefüggéseket, törvényeket.12