Hatékony tanulás - MEK

mit és hogyan tanuljanak; a kurzus céljait világosnak látják, a terhelést nem túl magasnak, azértékelésnél pedig úgy látják, hogy az oktatók a téma megértését ellenőrzik. Ezzel szemben atanulást reprodukcióként értelmező és felszínes stratégiát alkalmazó tanulók a tanítástszegényesnek érzékelik, a kurzus céljait kevésbé világosnak, a terhelést túl magasnak, azértékelést pedig reprodukcióorientáltnak tartják (Ramsden, 1984).Lényeges felvetendő kérdés még, hogy mi történik akkor, amikor a tanulóktanulásfelfogása, tanulási stratégiái és az általuk észlelt tanulási környezet nem illik össze,inkoherens. Egyfelől – mint a tanulási mintázat változása kapcsán már írtuk – ez a pozitívirányú változás előfeltétele is lehet: az innovatív, a tanulás folyamatát támogató tanításhatására a tanulással kapcsolatos nézeteink átalakulnak, de ezt a változást a tanulási stratégiáknem követik rögtön, tehát átmenetileg a tanulási mintázat egyes elemei nem illenek össze.Másfelől viszont az inkoherencia lehet negatív irányú is: ha például az értelmezésre irányulóstílusú tanulók a követelményeket, a kiadott feladatokat túl soknak tartják, akkor az nagyvalószínűséggel náluk is a lépésről lépésre történő, felszínes, reprodukcióra irányuló stratégiáterősíti. A tanulási mintázat, tanulási elképzelések, stratégiák és a tanulási környezet köztitartós inkoherencia észlelése rosszabb teljesítményhez és a tanulók elégedetlenségéhez isvezethet.Például azoknál a finn orvostan-hallgatóknál, akikre jellemző volt az értelmezésreirányuló tanulási stílus, elégedetlenséget szült, ha a tanulási környezet nem támogatta atanulási elképzelésüknek megfelelő tanulási stratégiákat, s ezért végül a tanulásikörnyezetnek megfelelő reproduktív stratégiákat alkalmaztak, ugyanakkor nagyfokúelégedetlenséget is éreztek (Lonka – Lindblom-Ylänne, 1996).A tanárok számára tehát mindenféleképpen fontos, hogy ne csak új, szerintük eredményestanítási-tanulási módszereket alkalmazzanak (ld. például a kooperatív módszereket aKooperatív tanulás című fejezetben), hanem hogy törekedjenek megérteni, hogy mindezthogyan észlelik, értelmezik a tanulóik (ebből a szempontból is érdemes átgondolni a Tanulásitevékenységtípusok című fejezetbe leírtakat). (Ld. 29−33. feladat!)2.1.6. A tanulásról, magunkról mint tanulóról alkotott elképzelések hasznossága éslehetőségek a reflektálásra, változtatásraA fejezet amellett érvelt, hogy a tanulással, magunkkal mint tanulóval kapcsolatos személyeselképzeléseinket érdemes tudatosítani, elemezni, egyúttal pedig önismeretünket fejleszteniezen a téren, hiszen ebből kiindulva változtathatunk a tanulásunk módján, s hatékonyabbak éssikeresebbek is lehetünk a tanulásban. Különösen fontos a tanulással kapcsolatoselképzeléseket, stratégiákat egy olyan időszakban átgondolni, amely olyan új kihívásokatjelent, mint a felsőfokú oktatás.Befejezésképpen ezért röviden bemutatnánk azokat a jellegzetes utakat, amelyeketkövetve át lehet gondolni az egyéni nézeteket; elemezni és reflektálni lehet a tanulásról,tudásról, tanulóról alkotott elképzelésekre; s a saját nézetek formálódása révén a tanulásunkmódján, módszerein, taktikáin is változtatni lehet. E tanulási utak teljesen nem választhatók elegymástól, de azért fontos elkülönítve megemlíteni őket, hogy a reflexió szempontjábóllényeges pontok világosak legyenek. Minden tanulási úthoz egyébként a fejezet feladataiközül több is kapcsolódik, amelyek közül néhányra az egyes utakhoz kötötten utalunk is.A saját nézeteink elemzéséhez az egyik legfontosabb kiindulópontként szolgálhat akorábbi tanulással, tanítással kapcsolatos tapasztalataink elemzése és újragondolása aHatékony tanulás című könyvben megismert elméletek, megközelítések segítségével (pl. 22.feladat). A tapasztalatok elemzését megkönnyíti, ha olyan egyszerű kérdésekre próbálunkválaszolni, mint hogy milyen tanulási-tanítási szituációkat, tanulási tevékenységeket,59