Hatékony tanulás - MEK

mit jelent az agysejtek közötti kapcsolatok tekintetében az, hogy az osztályunkban a harmadikpadban ülő Fruzsina tudja, hogy Magyarország fővárosa Budapest, vagy képes rá, hogykivonja a 15-ből a 7-et.1.1.4. A tanulás értelmezései mint metaforákAz ember tanulási folyamataiban a változás (az agy változása) adaptivitása azt jelenti, hogy akialakult tudás hasznos lesz a számunkra. Szívesen használjuk máskor is ezt a tudást,megtartjuk, hiszen bevált. De nem ugrottunk itt túl nagyot? Az agy változásáról, az agysejtekközötti kapcsolatok alkotta hálózat átalakulásáról beszéltünk, és egy hirtelen fordulattaláttértünk a tudásra. Eközben még azt is mondtuk, hogy lényegében fogalmunk sincs, mi akapcsolat az agy struktúrája és a tudás között. Igen, ez túl nagy ugrás, és érdemes is jobbanfigyelni rá. Abban a pillanatban, ahogy tudásról kezdünk el beszélni, s nem az agyszerkezetének átalakulásáról, önkéntelenül is új tulajdonságokat, új összefüggéseket hozunkbe a tárgyalásba. És ezek közül a legfontosabb, hogy a tudást egységekben létező, ide-oda„vihető”, átadható, „szállítható”, közvetíthető valaminek gondoljuk. Ennek a szinteészrevétlen értelmezésbővítésnek szinte döbbenetes következményei vannak.Az történik ugyanis, hogy olyan tulajdonságokat feltételezünk a tudásról, amelytulajdonságok annak hétköznapi értelmezésében természetesek, viszont el is indítanakbennünket egy úton, amelyről elég nehéz letérni. De ne beszéljünk rébuszokban! A legtöbbember, de hozzá kell tennünk, hogy a szakemberek többsége is a tanulásról, és abban atudással kapcsolatos folyamatokról úgy gondolkodik, arra gondol, hogy a tudást átadjuk,közvetítjük. A nyelvészet, a kognitív pszichológia a metafora fogalmával közelíti megbizonyos gondolatainkat és nyelvi kifejezéseinket, mint amilyenek a következők: „a tanárátadja a tudást a gyermeknek”, „az iskolában tudásközvetítés zajlik”, „a diákok nagy tömegűtudást kénytelenek átvenni (vagy elsajátítani)” stb. A metafora hasonlítás, valamit egy másikvalamivel helyettesítünk a célból, hogy jobban megértsük. Átadni, közvetíteni, átvenni,elsajátítani dolgokat, tárgyi létezőket szoktunk (legalábbis a szavak eredeti jelentése szerint).Vagyis itt a tanulásra egy metaforát alkalmazunk, a tárgyak, anyagi dolgok mozgatásávalpróbáljuk meg leírni, hogy mi is történik.A metaforák nem csak művészi eszközök, hanem a hétköznapokban használt nyelvegészen hétköznapi jelenségei is. Mindig valamilyen fontos szemléleti hozzáállást, valamilyenelgondolást tükröznek. A metaforák azt fejezik ki, hogyan gondolkodunk arról a valamiről,amire használjuk őket. Ez a helyzet a tanulással is, a „szállítás”, „közvetítés”, „átadás”,„átvétel”, „elsajátítás” metaforák pontosan kifejezik, milyen módon gondolunk a tanulásra.A tudósok kételkedő emberek. Ami rendkívül természetes a hétköznapokban, s amibefészkelte magát a tudományba is, azt szeretik megkérdőjelezni, vagy szeretnek újmegoldásokat, alternatívákat keresni, különösen akkor, ha jó okuk van rá. Nos, atudományban (a filozófiában, a pedagógiában, a pszichológiában) a tanulás tudásközvetítésseltörténő értelmezésének is megszületett az alternatívája. De mielőtt ez széles körben a 20.század utolsó harmadában megtörtént volna, az előtt a tanulás tudásközvetítésként valóértelmezése még dicső és rendkívül termékeny pályát futott be magában a tudományban is, éstermészetesen a tanítás-tanulás gyakorlatában is.1.1.5. A tanulásról alkotott pedagógiai elképzelésekPedagógia szakos, illetve tanárnak készülő egyetemi hallgatók tanulmányaiban akésőbbiekben ez a téma még részletesebben szerepel, most elég csak átfogóan, a lényegmegvilágításával megértetni, milyen tanulással kapcsolatos és a tudásközvetítés metaforájávalleírható álláspontok alakultak ki és határozzák meg jelenleg is a tanulásról való gondolkodást11