VASÚTTERVEZÉS - BME Út és Vasútépítési Tanszék

BME Út és Vasútépítési TanszékVasúttervezés6.2.6 Elágazó állomás6.2.6.1 Általános irányelvekAz elágazóállomásokon a vasútvonal két, nagyjából hasonló fontosságú vonalra ágazik el. Azeredeti közös irányból (a 205. ábrán pl. A felől) érkező vonatok egy része B felé, másik részec felé folytatja útját, sőt elképzelhető olyan vonat, vagy vonatrész, amely a C és B irányokközött (ún. sarokforgalomban) közlekedik, az állomáson irányát változtatva mozdonyváltássalvagy mozdonykörüljárással. Lehetséges az is, hogy az A irányból jövő személyszállító vagytehervonatnak csak egyik része megy tovább az egyik, pl. a B irányba, míg a másik vonatrésztfélreállítva, egy későbbi vonathoz sorolják hozzá, amely a másik, C irányba megy.Személyszállító vonatok esetében még a közvetlen kocsi kiállítása is szokásos, amikor azátszállások elkerülése végett, az utasok kényelme érdekében egy külön megjelölt a másikirányba továbbítandó közvetlen kocsit a személy-, vagy gyorsvonatból kisorolnak, s egykésőbb induló, vagy várakozó másik irányú vonatba sorolnak be.Az elágazóállomás vágányhálózatában tehát lehetővé kell tenni a két vonal közötti átmenete,nemcsak teherkocsi-csoportok, hanem személyvonatok, személykocsi-csoportok, sőt egyeskocsik félreállítását vagy tárolását is biztosítani kell. Az elágazóállomás emellett közbensőállomásnak tekintendő mindkét irányú vonal számára, ezért mindkét vonal számára amegelőzések, keresztezések lehetőségét biztosítani kell. Végül természetes, hogy azelágazóállomásnak saját helyi teherforgalma is van, tehát az azt lebonyolító rakodó, felállítóvágányok, áruforgalmi berendezések létesítéséről is gondoskodni kell.Megjegyezzük, hogy a csatlakozó- és az elágazóállomások közötti fő különbség tehát abbanvan, hogy a csatlakozóállomáson az egyik csatlakozó (elágazó) vonalra nem mennek át afővonalról teljes szerelvények, személykocsi-csoportok, míg elágazóállomásokon aszerelvények, kocsicsoportok rendszeres átmenetele jellemző a majdnem egyenrangú irányokfelé. Ezért az elágazóállomásokon az egyes irányok keresztezésmentessége, elválasztása nemoldható meg úgy, mint a csatlakozóállomásokon. A keresztező menetek számánakcsökkentésére viszont mindent meg kell tenni a vonalak átbocsátóképességének fokozására.Ha a forgalom nagysága megkívánja és gazdaságossá teszi, akár vonalbújtatással, kétszintűkeresztezéssel, hidakkal kialakított terv-variánst is érdemes megvizsgálni a magasabb építésiköltségek ellenére.6.2.6.2 A vágányelágazások alapformáiAz elágazóállomások fő vázát a nyíltvonalakat folytató átmenő fővágányok elágazásialapformái befolyásolják elsősorban. Mindegyik esetben a legfontosabb alapelv az, hogy azelágazó irányok részére az állomás teljes hosszában külön-külön átmenő fővágányokat kellbiztosítani, s az átmenetelt az állomás mindkét végén biztosítani kell az egyes irányok között.Egyvágányú elágazó vonal esetében a legegyszerűbb a helyzet. Az átmenő fővágányokalapelrendezését a 205. a) ábra mutatja. Ha a másik fővonal kétvágányú, akkor csak igenkisforgalmú elágazó vonal esetén elegendő a 205. b) ábra szerinti egyetlen elágazó vonalifővágány. Sokkal előnyösebb és helyesebb, ha az egyvágányú elágazó vonalnak az állomásonbelül két fogadóvágánya van, vagy vonal szerinti elrendezésben (205. c) ábra), vagy pedigún. aszimmetrikus irány szerinti elrendezésben (205. d) ábra). Így az elágazó vonalkésései afővonal forgalmát jóval kevésbé zavarják.- 151 -