VASÚTTERVEZÉS - BME Út és Vasútépítési Tanszék

BME Út és Vasútépítési TanszékVasúttervezésAz irány szerinti vágányelrendezést a 207. a) és b) ábrán látjuk szintbeni keresztezéssel ésvágánybújtatással. Bár az állomás vágányainak hálózata így kevésbé egyszerűen alakul, mégiselőnyös, hogy a peronok mindkét oldala mellől ugyanazon irányba indulnak a vonatok, s ígyaz utasok tájékozódása könnyebb. Hátrányos még, hogy a C irány induló vágánya nem egy,hanem két pontban keresztezi a B irány érkező vágányát terelési lehetőség nélkül (207. a) ésb) ábra), viszont a vágánybújtatás lehetősége – akár az állomáson kívülre eltolva, -könnyebben adódik. Ezért a bújtatásos megoldásoknak ez a leggyakoribb típusa.207. ábra: Kétvágányú elágazó vonal elrendezése irány szerinti üzemmelAszimmetrikus irány szerinti elrendezést mutat a 208. a) és b) ábra szintbeni és bújtatásosmegoldással. Ennek előnye az előző teljes irány szerinti üzemmel szemben az, hogy azelágazó irányok csak egy metsződési pontot eredményeznek (a pont), illetve a vágánybújtatásiműtárgy, híd nem két, hanem csak egy vágányt hidal át, s így kisebb költséggel építhető meg.Ez utóbbi megoldásnak viszont hátránya, hogy a fontosabbik irány fővágányainak avonalvezetése is romlik és az a felőli bejáratnál feltétlenül egy (lehetőleg nagysugarú) kitérőmellékágán kell áthaladniuk.208. ábra: Kétvágányú elágazó vonal elrendezése korlátozott irány szerinti üzemmel- 153 -