Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék
Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék
Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
c○Copyright 2010 - Lohász Máté Márton, Régert Tamás<br />
6. FEJEZET. A TURBULENCIA LÉPTÉKEI 32<br />
A nagy léptékek és Kolmogorov léptéket aránya is számolható, ha figyelembe<br />
vesszük, hogy ε ∼ u 3 0/l0.<br />
η/l0 ∼ Re −3/4<br />
uη/u0 ∼ Re −1/4<br />
τη/τ0 ∼ Re −1/2<br />
Vázlat verzió<br />
Saját használatra<br />
(6.6)<br />
(6.7)<br />
(6.8)<br />
Látható, hogy η/l0 csökken a Reynolds szám növelésével, tehát nagy Reynolds<br />
szám esetén van egy olyan l tartomány, hogy l0 ≫ l ≫ η. Feltehető, hogy ebben a<br />
tartományban olyan nagy a Reynolds szám (lu(l)/ν), hogy a viszkozitásnak nincs<br />
szerepe. Ez alapján kimondhatjuk a harmadik hipotézist.<br />
Hipotézis (Kolmogorov második hasonlósági hipotézise). Minden turbulens áramlásban<br />
megfelelően magas Reynolds szám esetén az l léptékű mozgások statisztikáit<br />
függetlenül ν-től egyedül ε határozza meg, amennyiben l az l0 ≫ l ≫ η<br />
tartományba esik.<br />
Érdemes bevezetni egy lDI hosszat, oly módon, hogy az előző hipotézist a l0 ><br />
> l > lDI módon írhassuk. Ez a skála két részre bontja az univerzális egyensúlyi<br />
tartományt (l < lEI), a tehetetlenségi tartományra (lEI > l > lDI) és a disszipációs<br />
tartományra (l < lDI). A viszkozitásnak csak disszipációs tartományban van<br />
szerepe, itt játszódik le a disszipáció teljes egészében.<br />
A KÖVETKEZŐ ábrán a különböző skálák és tartományok láthatóak. Az energia<br />
fő tömege a 1<br />
6l0 < l < 6l0 tartományban van, ezt energiát tartalmazó tartománynak<br />
nevezzük. A betűk jelentése a következő I= inercia, E= energia, D=<br />
disszipációs, a hosszléptékek nevei a két oldal alapján vannak definiálva.<br />
Pusztán ε használatával nem lehet hossz-, sebesség- és időléptéket definiálni,<br />
de egy l hosszléptékhez meg lehet határozni ε és l segítségével sebesség és<br />
időléptéket:<br />
u(l) = (εl) 1/3 = uη(l/η) 1/3 ∼ u0(l/l0) 1/3<br />
τ(l) = (l 2 /ε) 1/3 = τη(l/η) 2/3 ∼ τ0(l/l0) 2/3<br />
(6.9)<br />
(6.10)<br />
Ennek következmény, hogy a tehetetlenségi tartományban a sebesség és idő<br />
léptékek a hosszléptékkel egyszerre csökkennek.<br />
Az energia kaszkádban lényeges szerepe van a T (l) energia áramnak, amely a<br />
l-nél nagyobb skálákról az l-nél kisebb skálája szállítja a mozgási energiát. T (l)<br />
u(l) 2 /τ(l)-el skálázható. Mivel<br />
u(l) 2 /τ(l) = ε (6.11)<br />
T (l) is l-től független és ε-al megegyező. Az energia ráta minden skálán azonos:<br />
TEI ≡ T (lEI) = T (l) = TDI ≡ T (lDI) = ε (6.12)