08.11.2012 Views

Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék

Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék

Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

c○Copyright 2010 - Lohász Máté Márton, Régert Tamás<br />

12. fejezet<br />

A RANS modellezés<br />

A Reynolds átlagolt modellezés (RANS=Reynolds Averaged Navier-Stokes) az a<br />

turbulencia modellezési fajta, amelyet még manapság is leggyakrabban használnak<br />

az ipari gyakorlatban. Ebben a megközelítésben az a cél, hogy a Reynolds<br />

átlagolt mennyiségeget meg tudjuk határozni. Ennek módja, hogy numerikusan<br />

megoldjuk a már korábban levezetett RANS egyenletet. Ahogy azt láttuk ez az<br />

egyenlet a konvektív tag nemlinearitása miatt nem képez zárt rendszert, megjelenik<br />

a Reynolds feszültség tenzor, amely új változó a Reynolds átlagolt sebességkomponensekhez<br />

(ui ) és a nyomáshoz (p ) képest.<br />

12.1. Örvényviszkozitás modell<br />

Tehát összefoglalva a RANS modellezés feladta a Reynolds feszültség tenzor<br />

(u ′ i u′ j ) modellezése a számítani kívánt mennyiségek segítségével (ui , p ). Esetleg<br />

új közbülső mennyiségeket fogunk definiálni amelyeket szintén számítunk.<br />

Mivel korábban már láttuk hogy a turbulencia egyik legfontosabb tulajdonsága<br />

mérnöki szemmel az, hogy növeli a diffúziót, a modellezésnek érdemes erre fokuszálnia.<br />

Továbbá analógiát fedezhetünk föl a kinetikus gázelmélet molekulái és a<br />

turbulens áramlás folyadékcsomagjai között. Ezt az analógiát már közel száz éve<br />

Vázlat verzió<br />

megtették, annak ellenére, hogy nem volt olyan tiszta képük a koherens struktúrák<br />

mibenlétéről mint manapság. Mi már láthattuk a koherens struktúra koncepció alkalmazásaiban,<br />

hogy a sebességingadozások nagyrészt megérhetőek a struktúrák<br />

sebességmezőjeként, mozgásaként.<br />

A kinetikus gázelmélet alapján a viszkózus feszültség tenzor felírható a deformáció<br />

tenzor skalár szorosaként, amely skalárt dinamikai viszkozitásnak nevezünk,<br />

ha tömegegységre vesszük, akkor:<br />

Saját használatra<br />

Φij = 2νSij<br />

76<br />

(12.1)

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!