Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék
Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék
Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
c○Copyright 2010 - Lohász Máté Márton, Régert Tamás<br />
11. FEJEZET. A KOHERENS STRUKTÚRA KONCEPCIÓ 72<br />
bonthatnánk a nyomára és a deviátor részére, de mivel összenyomható áramlásokat<br />
vizsgálunk, így a nyom zérus. A felbontás azért érdekes, mivel Ωij a forgásnak<br />
felel meg, Sij pedig a deformációnak. Ez alapján logikus például, hogy a<br />
Navier-Stokes egyenletben a viszkozus erők Sij függvényeként irhatóak, ugyanis<br />
a folyadék forgása következtében nem keletkezik súrlódási erő.<br />
Ωij hatása forgásnak felel meg, mivel Ωjiδxl egy kereszt szorzat ω × δx formájában<br />
írható fel aminek eredménye egy ω-ra és x merőleges sebességváltozás.<br />
A derivált tenzor ismeretében meghatározhatóak egy pont közelében az áramvonalak<br />
viselkedése. Legyen az áramvonal lokális Lagrange-i koordinátája s(t),<br />
ennek időbeli deriváltja megegyezik a lokális Euler-i sebességgel, azaz:<br />
si(t) ˙ = ∂juisi(t) (11.3)<br />
Ha egy pontban ∂jui állandónak tekintjük, akkor ez egy közönséges előpsrendű<br />
lineáris differenciál egyenlet rendszer, ennek megoldásainak viszgálatához érdemes<br />
a derivált tenzort saját koordináta rendszerében tekinteni. A saját koordináta<br />
rendszerbeli viselkedést a sajátértékek helyett a tenzor skalár invariánsaival is lehet<br />
jellemezni.<br />
P = −Aii (11.4)<br />
Q = 1<br />
2 P 2 − 1<br />
2 AikAki<br />
R = −<br />
(11.5)<br />
1<br />
3 P 3 + P Q − − 1<br />
3 AikAknAni<br />
(11.6)<br />
Összenyomhatatlan áramlásra P = 0, így a lokális áramképeket pusztán Q és<br />
R segítségével jellemezni lehet. A 11.1 ábrán látható milyen értékekhez milyen<br />
áramkép tartozik.<br />
11.2. Koherens struktúra, örvény detektálás<br />
Vázlat verzió<br />
11.2.1. Örvényesség<br />
Eleinte a nagy örvényességű zónákat tekintették koherens struktúráknak, ez a<br />
megközelítés sok hasznos eredményt szolgáltatott szabad nyírórétegek viszgálatánál.<br />
Azonban a későbbiekben felismerték, hogy fallal határolt áramlások esetén<br />
a fal melletti nagy nyírás, nagy örvényességgel is együtt így ez a változó nem<br />
használható koherens struktúrák detektálására.<br />
11.2.2. Diszkrimináns kritérium<br />
Saját használatra<br />
A diszkrimináns módszernél abból indultak ki, hogy ha a lokális áramképben forgás<br />
van jelen akkor örvényről van szó, így a derivált tenzor diszkriminánsát tekin-