08.11.2012 Views

Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék

Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék

Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

c○Copyright 2010 - Lohász Máté Márton, Régert Tamás<br />

11. FEJEZET. A KOHERENS STRUKTÚRA KONCEPCIÓ 72<br />

bonthatnánk a nyomára és a deviátor részére, de mivel összenyomható áramlásokat<br />

vizsgálunk, így a nyom zérus. A felbontás azért érdekes, mivel Ωij a forgásnak<br />

felel meg, Sij pedig a deformációnak. Ez alapján logikus például, hogy a<br />

Navier-Stokes egyenletben a viszkozus erők Sij függvényeként irhatóak, ugyanis<br />

a folyadék forgása következtében nem keletkezik súrlódási erő.<br />

Ωij hatása forgásnak felel meg, mivel Ωjiδxl egy kereszt szorzat ω × δx formájában<br />

írható fel aminek eredménye egy ω-ra és x merőleges sebességváltozás.<br />

A derivált tenzor ismeretében meghatározhatóak egy pont közelében az áramvonalak<br />

viselkedése. Legyen az áramvonal lokális Lagrange-i koordinátája s(t),<br />

ennek időbeli deriváltja megegyezik a lokális Euler-i sebességgel, azaz:<br />

si(t) ˙ = ∂juisi(t) (11.3)<br />

Ha egy pontban ∂jui állandónak tekintjük, akkor ez egy közönséges előpsrendű<br />

lineáris differenciál egyenlet rendszer, ennek megoldásainak viszgálatához érdemes<br />

a derivált tenzort saját koordináta rendszerében tekinteni. A saját koordináta<br />

rendszerbeli viselkedést a sajátértékek helyett a tenzor skalár invariánsaival is lehet<br />

jellemezni.<br />

P = −Aii (11.4)<br />

Q = 1<br />

2 P 2 − 1<br />

2 AikAki<br />

R = −<br />

(11.5)<br />

1<br />

3 P 3 + P Q − − 1<br />

3 AikAknAni<br />

(11.6)<br />

Összenyomhatatlan áramlásra P = 0, így a lokális áramképeket pusztán Q és<br />

R segítségével jellemezni lehet. A 11.1 ábrán látható milyen értékekhez milyen<br />

áramkép tartozik.<br />

11.2. Koherens struktúra, örvény detektálás<br />

Vázlat verzió<br />

11.2.1. Örvényesség<br />

Eleinte a nagy örvényességű zónákat tekintették koherens struktúráknak, ez a<br />

megközelítés sok hasznos eredményt szolgáltatott szabad nyírórétegek viszgálatánál.<br />

Azonban a későbbiekben felismerték, hogy fallal határolt áramlások esetén<br />

a fal melletti nagy nyírás, nagy örvényességgel is együtt így ez a változó nem<br />

használható koherens struktúrák detektálására.<br />

11.2.2. Diszkrimináns kritérium<br />

Saját használatra<br />

A diszkrimináns módszernél abból indultak ki, hogy ha a lokális áramképben forgás<br />

van jelen akkor örvényről van szó, így a derivált tenzor diszkriminánsát tekin-

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!