Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék
Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék
Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
c○Copyright 2010 - Lohász Máté Márton, Régert Tamás<br />
11. fejezet<br />
A koherens struktúra koncepció<br />
A koherens struktúra koncepció szerint a turbulencia nem pusztán véletlenszerű<br />
jelenség, hanem a turbulns ingadozások jelentős részét áramlási struktúrák mozgásaként<br />
képzelhetjük el. Így a Reynolds felbontás helyett egy hármas felbontást<br />
definiálunk, ahol tulajdonképpen az ingadozást bontjuk úgynevezett koherens és<br />
háttér turbulencia részekre.<br />
ϕ = ϕ + ϕ ′ ch + ϕ ′ bg<br />
Vázlat verzió<br />
Saját használatra<br />
(11.1)<br />
ϕ ′ ch a koherens részt jelenti, míg ϕ′ bg a turbulens hátteret. E szerint a megközelítés<br />
szerint a koherens résznek van fontosabb szerepe a turbulencia leírásában és<br />
egyben ezt a részt könyebb megérteni, befolyásolni. A koherens név onnan származik,<br />
hogy olyan struktúrákat keresünk amelyek a Kolmogorov skálákhoz mérve<br />
nagyok és hosszú ideig megtartják főbb tulajdonságaikat. Sok turbulens áramlásokat<br />
megfigyelve intuitíve arra jutottak, hogy az áramlásban lévő forgó struktúrák<br />
azaok amelyek hosszú ideig eggyüt mozognak. Később látni fogjuk, hogy ez a<br />
megérzés többé-kevéssé igaznak bizonyult, azaz örvények a koherens stuktúrák.<br />
11.1. Áramlások lokális jellemzése<br />
<strong>Áramlástan</strong>ból már tanultuk, hogy a sebességmezőt egy pont környezetében a sebességvektor<br />
derivált tenzorával lehet jellemezni, így a pont környezében a sebesség<br />
egy totális deriváltként írható fel.<br />
ui(xl + δxj) = ui(xl) + ∂juiδxj<br />
(11.2)<br />
Szintén tanultuk, hogy a derivált tenzort (Aij<br />
def<br />
= ∂iuj) érdemes három részre felbontani,<br />
elsőként szimmetrikus (Sij = 1/2(∂iuj + ∂jui)) és antiszimmetrikus<br />
(Ωij = 1/2(∂iuj −∂jui)) részre bontjuk. Elvileg a szimmetrikus részt még tovább<br />
71