08.11.2012 Views

Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék

Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék

Jegyzet kezdemény (BMEGEÁTMO10 ... - BME Áramlástan Tanszék

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

c○Copyright 2010 - Lohász Máté Márton, Régert Tamás<br />

11. fejezet<br />

A koherens struktúra koncepció<br />

A koherens struktúra koncepció szerint a turbulencia nem pusztán véletlenszerű<br />

jelenség, hanem a turbulns ingadozások jelentős részét áramlási struktúrák mozgásaként<br />

képzelhetjük el. Így a Reynolds felbontás helyett egy hármas felbontást<br />

definiálunk, ahol tulajdonképpen az ingadozást bontjuk úgynevezett koherens és<br />

háttér turbulencia részekre.<br />

ϕ = ϕ + ϕ ′ ch + ϕ ′ bg<br />

Vázlat verzió<br />

Saját használatra<br />

(11.1)<br />

ϕ ′ ch a koherens részt jelenti, míg ϕ′ bg a turbulens hátteret. E szerint a megközelítés<br />

szerint a koherens résznek van fontosabb szerepe a turbulencia leírásában és<br />

egyben ezt a részt könyebb megérteni, befolyásolni. A koherens név onnan származik,<br />

hogy olyan struktúrákat keresünk amelyek a Kolmogorov skálákhoz mérve<br />

nagyok és hosszú ideig megtartják főbb tulajdonságaikat. Sok turbulens áramlásokat<br />

megfigyelve intuitíve arra jutottak, hogy az áramlásban lévő forgó struktúrák<br />

azaok amelyek hosszú ideig eggyüt mozognak. Később látni fogjuk, hogy ez a<br />

megérzés többé-kevéssé igaznak bizonyult, azaz örvények a koherens stuktúrák.<br />

11.1. Áramlások lokális jellemzése<br />

<strong>Áramlástan</strong>ból már tanultuk, hogy a sebességmezőt egy pont környezetében a sebességvektor<br />

derivált tenzorával lehet jellemezni, így a pont környezében a sebesség<br />

egy totális deriváltként írható fel.<br />

ui(xl + δxj) = ui(xl) + ∂juiδxj<br />

(11.2)<br />

Szintén tanultuk, hogy a derivált tenzort (Aij<br />

def<br />

= ∂iuj) érdemes három részre felbontani,<br />

elsőként szimmetrikus (Sij = 1/2(∂iuj + ∂jui)) és antiszimmetrikus<br />

(Ωij = 1/2(∂iuj −∂jui)) részre bontjuk. Elvileg a szimmetrikus részt még tovább<br />

71

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!