You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Aztán elköltöztek még jobb környékre, elegáns, öltönyös emberek közé. Patyolattiszta<br />
kertvárosba, ahol már nem volt kerítés a házak előtt, csillogtak az autók, és senki sem káromkodott,<br />
csak az ő apja. És senki más nem tetovált semmit magára, csak az ő apja.<br />
De még ez is tetszett Gianninak. Az ő faterja cool, az osztálytársaié viszont unalmas brancs. Így<br />
ment ez egészen tizennyolc éves koráig, amikor egyetlen óra leforgása alatt összeomlott az életük.<br />
Az FBI egy esős őszi nap reggelén körbevette a házukat, az apja feltett kézzel kisétált a verandára,<br />
és bilincsbe verve elvitték. Minden megváltozott. A másnapi újságban olvasta el, akkor jött csak rá,<br />
hogy valójában ki is Sammy Ciccone, az a fickó, akit éjszakánként a konyhájukban látott maga elé<br />
meredni. Hát a fater a Gambino-klán caporegiméje volt, a leszámolásokat végrehajtó egységek<br />
kapitánya.<br />
De még ezt is elviselte, szinte még büszke is volt rá. Cool, a fater cool, ezt mondogatta magában.<br />
Visszaemlékezve hirtelen megértett sok mindent, és most már a konyhai merengéseket is meg tudta<br />
magyarázni. Elképzelte, hogy mi mindent csinálhatott az apja, a caporegime, amitől nem tudott<br />
aludni. Cool.<br />
De mire felépítette magában a hős apa képét, addigra kiderült, megint csak az újságokból, hogy<br />
Sammy Ciccone vádalkut kötött. Együttműködött az FBI-jal, és cserébe azért, hogy beárulta a<br />
Gambino-klán több tagját is, megúszta ötéves börtönbüntetéssel. Lebuktatott mindenkit. Ment a<br />
rács mögé John Gotti és vele együtt szinte az egész klán. Híres történet ez, az amerikai maffia<br />
nagyregényének egyik zaftos fejezete a nyolcvanas évek végéről.<br />
Gianni ekkor keveredett Szicíliába. Kimenekítették a távoli rokonokhoz. A New York-i Gambinókkal<br />
régóta veszekedő Inzerillo család olasz ágának a védelmébe. Állítólag még az FBI is tudott róla, és az<br />
apjával kötött alku részeként titokban rábólintottak. Megengedték, hogy az Inzerillók megvédjék<br />
Ciccone fiát. A fater közben egy szupertitkos nevadai börtönbe került, alámerült kereken öt évre, ő<br />
pedig Palermóba, Luciano Provenzanóhoz.<br />
– Embert faragok belőled, öcskös. – Ezzel kezdte a sebhelyes arcú Luciano, aki pár hét alatt az apja<br />
helyére lépett, és rögtön megtanította Gianninak azt az alapszabályt, amihez azóta is tartja magát.<br />
– Ha kilövünk egy golyót, ha a lövedék elhagyja a csövet, akkor soha többet nem beszélünk róla. Még<br />
arra sem emlékszünk, hogy ki húzta meg a ravaszt. Világos? Direkt és átvitt értelemben egyaránt!<br />
Hát, világos volt. Egyre világosabb. Gianni szép lassan megváltozott. Új apára lelt Szicíliában.<br />
Olyannyira, hogy amikor öt évvel később a fater szabadult, és az FBI új személyazonosságot<br />
felajánlva az egész Ciccone családot el akarta rejteni valahol Amerikában, új életet kínálva nekik,<br />
akkor csak Gianni anyja, a clevelandi magyar lány tartott vele. Ő viszont nem. Ő már nem. Gianni<br />
nem kért a tanúvédelmi programból. Nem akart velük tartani. Velük élni.
Change language