o_19j6pqdgr1hrj13o41gkm3hqbjla.pdf

A SZERZŐ MEGJEGYZÉSE
A regény szereplőit a képzelet szülte. Bármilyen hasonlóság létező személyekkel csakis a véletlen
műve lehet. Különös tekintettel vonatkozik ez Kocsis Zsolt, Kengyeles Sándor, Simonka Antal és a
hatvanas éveiben járó magyar miniszterelnök személyére.
A „díszletek” viszont többnyire valóságosak. A kitalált figurák – néhány indokolt kivételtől
eltekintve – létező helyszíneken mozognak. A regényben szóba kerülő és dátummal jelölt múltbeli
események többségükben megtörténtek, mint ahogy részben valóságosak azok az összefüggések is,
melyek a kitalált szereplők világát ebben a történetben körbefonják.
Az André-trilógia előző két kötete is hasonlóan készült, legutóbb három bankár mégis azt
gondolta, hogy ő a Bankár. Számomra érthetetlen módon magukra vették ezt az „inget”.
Kár!
Abból a szempontból vagyok csak hálás érte, hogy az emiatt velem történtek Magyarország újabb
összefüggéseit világították meg előttem. A tanulságokat természetesen beleírtam ebbe a regénybe.
És egyúttal persze köszönet azoknak is, akik segítettek.
Mert voltak ilyenek.
Méghozzá elég sokan.
Hiszen mindig súgnak. Elsősorban a valamiért magukra „ismerők” és a mindent túlreagálók
környezetéből. Mert ezek szerint őket sem szereti mindenki. Az összes munkatársuk, minden
vacsorapartnerük és valamennyi szomszédjuk.
Ráadásul egymást sem kedvelik… és csak jönnek, mondják és súgják a másikról!
Pedig ez csak fikció!
Úgyhogy felesleges bármi mást beleképzelni! Kitalált történet a jövőből. 2015-ből.
PROLÓGUS