You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Egyetlen légzsák sem nyílt ki.<br />
André nyakán kidagadtak az erek és az izmok. A margitszigeti vasember betonoszlopként maradt<br />
az ülésben, teste csak kicsit billent jobbra. Azonnal visszanézett balra, látta a szirénázva feléjük<br />
robogó rendőrautót. Úgy jön, mintha frontálisan beléjük akarna rohanni. Felöklelni őket. Nem is<br />
értette. Vadul, nyílegyenesen közeledett. Ötven méter, legfeljebb annyira lehetett.<br />
André átpillantott jobbra. Az autó, aminek nekivágódott, üresnek tűnt, a becsapódástól<br />
elröpülhetett a vezetője. Talán nem volt bekötve. Ez jutott eszébe, egy ilyen felesleges részlet, a<br />
biztonsági öv, miközben meglátta az ügyvédet, még véresebben, mint korábban, szétszakadt<br />
zakóban, szinte felkenődve a jobb oldali ajtóra. Lenézett a saját kezére. Egy pillanatra nem érezte az<br />
időt, mintha csak kamerával pásztázná ezt a szétzilált teret, az autóbelsőt. Látta, szinte kívülállóként<br />
vizsgálta a saját kezét, amivel még mindig markolja az eltépett öltöny belső zsebét, benne a<br />
névjegytartót és az akadásig behúzott kéziféket.<br />
Rohantak a másodpercek. Már csak negyven méter, harmincöt, harminc, de a rendőrkocsi még<br />
mindig nem lassít. Csak jön, jön és jön.<br />
André padlóig nyomta a gázt. Hallotta felsikítani a hátsó kerékgumikat. A kéziféket együtt<br />
szorította a szétszakadt öltöny anyagával, a zseb textiljének foszlányaival, és igen, valahol a<br />
markában, ennek az acélfogásnak a mélyén ott gyűrődött a névjegytartó is, ha egyáltalán azt találta<br />
meg. De már nem maradt ideje magához venni, mert megint szüksége volt mindkét kezére.<br />
Huszonöt méter.<br />
Nyomta a gázt, és oldalt hajolt. A szétszakadt szövet amorf kesztyűként fogta körbe a csuklóját,<br />
miközben ő átnyúlt az ügyvéd elterült, véres teste fölött, és kinyitotta az ajtót. A mozdulat előtt<br />
kiengedte a kéziféket, így a kocsi végre engedett, és a füstölögve pörgő kerék megkapaszkodott az<br />
aszfaltban. Sarok-lábujj mozdulat, a bal lábfeje tizedmásodpercnyi pumpálással megpöccintette a<br />
kuplungot, az ajtó pedig lassan nyílni kezdett.<br />
André ebben a pillanatban balra rántotta a kormányt, és közben egy villanásnyit ráfékezett. A kocsi<br />
súlypontja ettől azonnal balra és előre lendült, az ajtó pedig nagy lendülettel kicsapódott. Az<br />
utastérből zúdult minden kifelé. Csak ő nem, aki kapaszkodott. Mintha egy bőröndöt borítana ki.<br />
Röpült az ügyvéd a kocsisor mellett nyíló résbe. A balra rántott kormánnyal André helyet csinált<br />
magának a most még üres, szembejövő sávban. Az ügyvéd oda fog esni, a belső sáv aszfaltjára. Az<br />
ajtó már lendült is visszafelé, mert André azonnal ellenkező irányba húzta a kormányt, hiszen<br />
harmadik kar híján így, ezzel a mozdulattal akarta becsukni az ajtót. Az autó súlypontja már épp<br />
visszatért középre, amikor észrevette, hogy az ügyvéd teste még mindig nincs kint teljesen. A lába<br />
be fog ragadni, mert rácsukódik az ajtó.