o_19j6pqdgr1hrj13o41gkm3hqbjla.pdf

Néha viszont elkeverik a ruhákat, a jelek szerint most is. Ilyenkor a kazah milliárdosfeleség, aki a
maga szintjén próbál valami értelmes dologgal is foglalkozni, nem csak partikra járni, hirtelen golyó
általi halálra ítélt koszos kis kazah kurva lesz az unatkozó és sértett Barbi szemében.
– Ez az asztanai ringyó. – Barbi amúgy tájékozott nő volt, a jelek szerint még azt is regisztrálta,
hogy Alma-Ata helyett pár éve Asztana lett Kazahsztán fővárosa. – Ez a kis kazah kurva azt képzeli,
hogy csak mert betehette Londonba a lábát, szétcseszerintheti bárkinek az estéjét.
A tartalomhoz képest a hangja még mindig bágyadt volt. Mentes mindenféle érzelemtől. A
„szétcseszerinteni” szót is olyan elhalva ejtette ki, mintha a végére belefáradt volna a hosszúságába,
hogy neki ilyen terjedelmes kifejezéseket kell végigartikulálnia.
Irritáló tudott lenni.
Kocsist most épp arra kárhoztatta, hogy a mogyoróbarna bőrfotelban ülve és a gép kajütablakán
kifelé bambulva, fel kellene már szállni, kerek két percen át a cannes-i pálmafákat nézegesse, és
néma csendben végighallgassa a monoton beszámolót arról, ezt el nem lehet viselni, hogy Barbi
Párizsba utazott, mert ugye, Kocsis nem akarta, hogy vele legyen Monacóban, dehogynem. Ezért ő
inkább eljött Alicia Keys, az kicsoda?, koncertjére a Szajna-parti Palais Omnisportba. De a kazah
ringyó nem azt a ruhát küldte a szállodaszekrényébe, melyiket is a háromszázból?, amit ő még reggel
Genfből rendelt az iPadjén, és Kocsis most már tényleg csináljon valamit, hát persze, mert farmerban
mégsem mehet koncertre.
A magyar milliárdosnak ekkor véletlenül kicsúszott a száján, hogy kedves Barbara, biztos, hogy
neked ma ez a legnagyobb problémád?, de rögtön megbánta.
Barbi ugyanis utálta Magyarországot, ezért tüntetőleg soha nem olvasta el az ottani híreket, így
halvány fogalma sem volt arról, hogy reggel óta mi zajlik Budapesten.
Kocsis önvédelemből és reflexszerűen kikapcsolt. A halványkék miniszoknyás stewardess combját
nézegette, miközben Barbi most már kicsit emeltebb hangon kifejtette, mert szeretett a kitartójára,
a pocakos Kocsisra haragudni, hogy neki igenis ez a baja. Ez bizony, és ha Kocsisnak csak egy kicsit is
számítana, hogy vele mi történik, ha csak egy kicsit is szeretné, akkor megértené a problémáját, de
hát miért is hívta fel, tudhatta volna, hogy nem fog segíteni, és így tovább. Csak mondta és mondta.
Kocsis közben arra gondolt, hogy ez az amúgy tényleg csodaszépre sikeredett, de hatvan
négyzetméteres panellakásban felnőtt és az elmúlt másfél évben mellette kikupált ringyócska
hogyan tudott teljes szívből ilyenné válni ennyire rövid idő alatt. Hogyan felejtette el, hogy honnan
is jött? Pár évvel ezelőtt valószínűleg tényleg az lehetett a gondja, hogy mit vegyen fel estére, de
nem a Ruhaszéf szolgáltatás hibája miatt, hanem mert nem volt mit. Párizsban sem járt korábban
még soha. Most meg őszintén hisztizik. Mi juttatta ezt a nőt másfél év alatt oda, hogy unott hangon