You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Látta André Calvi szemét, ezt az elszánt, könyörtelen, sötét tekintetet, és tisztán felfogta, valahogy<br />
azonnal megértette, hogy ez most nem vicc. Bánta már. Megbánt mindent. Ez nem üres fenyegetés,<br />
tényleg le fogja vágni az ujjait, ha nem tudja leharapni ezt az egyet saját maga.<br />
Fulladozott, és közben összepisilte magát.<br />
Azonnal érezte a takaró alatti nedves meleget, az ernyedést. És azt is, hogy innen már nincs kiút.<br />
Ráterült ez az érzés. Hogy legyőzték. Tüdejét mázsás súlyként kezdte nyomni a félelem, most már<br />
ettől fulladt, a pánik görcsétől. Mert az idő, mintha csak viharos tengeri hullám ragadná el, hirtelen<br />
száguldani kezdett vele. Rohantak a másodpercek, most váratlanul megint késztetést érzett, hogy<br />
meg kellene próbálnia még egyszer, úgyhogy meg is tette, igen, újra beleharapott saját magába, de<br />
megint nyilalló fájdalmat érzett, és megint feladta.<br />
Többé már nem hörgött, nem próbálta kirántani az ujját a szájából, csak elernyedve megadta<br />
magát a sorsnak és ennek a büntetésnek. Sírt.<br />
Rángatózva sírt, mint egy kisgyerek, nem hangosan, csak megalázva, gyengének és védtelennek<br />
érezve magát. Miért nem csinál valamit Gianni, miért nem ordít az a másik rohadék a telefon<br />
hangszórójában, hogy darabokra lövi ezt a szemét állatot, ha tényleg tesz vele valamit?<br />
André küzdött. Próbálta legyűrni az indulatait, mert rájött, hogy zsákutcába tévedt. Gianni<br />
borzalmas hangja, a köcsögözés, az elmúlt másfél nap tébolya, a szakácsozás, ettől most mind meg<br />
kellene szabadulnia. Időt akart, tiszta pillanatokat. Végiggondolni a helyzetet.<br />
Hibázott, tudta jól.<br />
Tíz másodperces résbe navigálta magát indokolatlanul és feleslegesen, mert erőt akart mutatni.<br />
Hirtelen felindulásból megragadta ennek a nyomorultnak az ujját, és többé nincs jó választása. Telik<br />
az idő, neki viszont tennie kell valamit.<br />
Ha elengedi, ha mégsem vágja le az ügyvéd ujjait, akkor nem ért az egész semmit, akkor ő<br />
megmarad egyszerű szakácsnak, aki kizuhant az ablakon, és tényleg agyrázkódást kapott. Gianni<br />
nem veszi majd komolyan, nem marad vonalban, röhögve kinyomja a telefont, és neki esélye sem<br />
lesz többé arra, hogy Gianni hibázzon. Hogy mondjon valamit, amit nem kellene, ami kiindulást vagy<br />
irányt jelenthetne. Nyomot, amin elindulhat.<br />
De akkor is! Vágja le ennek az embernek az ujjait? Mint egy barbár? Ez nem ő! Ilyesmit nem tehet.<br />
Mit gondolna Fruzsika? És Adrienn? Miért hagyja mindig, hogy feltámasszák benne az ő sötét,<br />
veszélyes oldalát? Ezt az énjét! Évek óta temeti, próbálja elásni, és akkor jön dr. Bazsó, jön Gianni<br />
meg aki mögöttük áll, és egyetlen pillanat alatt vége. Mindjárt megint a kezdőkockán lesz, ott,<br />
ahonnan évekkel ezelőtt elindult, de nincs idő, nem tud gondolkodni, kiutat keresni, mert csak pár<br />
másodperce maradt, és kész. Mit tegyen?
Change language