4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Vesztróczy Zsolt 101 Nemzeti programok: szlovákni, de döntés nem született, a tervek sikere pedig alapvetően a hadi helyzet alakulásátólfüggött.41A háttérben zajló politikai kötélhúzással párhuzamosan a csehországi Kremsierbenis sorsdöntő események zajlottak, ahol a birodalmi gyűlés eközben új alkotmányt dolgozottki. December végén kimondták a néptörzsek egyenjogúságát, valamint jogukatnemzetiségük és nyelvük megőrzéséhez, 1849 februárjában pedig František Palacký újtartományi berendezkedést dolgozott ki. Ennek alapján a 14 meglévő tartomány történelmialapon továbbra is fennmaradt volna, de a hat legnagyobbat, az ottani nemzetiségiarányoknak megfelelően, 31 további körzetre bontották volna, és így sor kerültvolna a szlovák területi elhatárolódásra is.42A magát győztesnek érző uralkodó azonban, sajnos, március 7-én feloszlatta akremsieri parlamentet, az alkotmányjogi és nemzetiségpolitikai vita befejezéseként pedig1849. március 4-én kiadta az oktrojált alkotmányt. Ez már nem föderatív, hanemcentralizált alapon szervezte át a birodalmat, bár 5. §-a kimondta a népfajok egyenjogúságát,amelyeknek „sérthetetlen joga van nemzetisége és nyelve fenntartására ésművelésére".43 Az alkotmány Magyarországról több történelmi részt (Horvátország,Szlavónia, Erdély, Bácska) leválasztott, de ezek a területi változások a szlovákokatnem érintették. Az országban lakó nemzetiségekről a 71. § úgy rendelkezett, hogy„minden nemzetiségek '$ a' tartományban divatozó nyelvek egyenjogúsága a' nyilvánosés polgári élet minden viszonyaiban czélszerű intézmények által biztosíttatik. Különösszabály rendezendi ezen viszonyokat".44A téli hadjárat katonai sikereinek hatására a szlovák felkelés vezetői úgy vélték,hogy a magyar szabadságharcot leverték, és következik a birodalom újrarendezése.Céljaik elérése érdekében ezért március elejére újabb felségfolyamodványt dolgoztakki, amelyben - az ausztroszlávizmus jegyében - Magyarországtól független, önállóSzlovák Nagyfejedelemség létrehozását, saját tartománygyűlést és közigazgatást, teljesiskolai hálózat kiépítését, valamint a birodalmi gyűlésben való részvételi jogot kértekaz uralkodótól.45 Az oktrojált alkotmány azonban államjogi szempontból keresztülhúztaa számításaikat, ezért kénytelenek voltak arra, hogy a megváltozott körülményeknekmegfelelő új beadványt készítsenek. Ebben a birodalmon belüli nemzeti egyenjogúságot,a szlovák területek Magyarországtól való elkülönítését, saját közigazgatást és tartománygyűlést,valamint a magyar hivatali nyelv teljes eltávolítását kérték az uralkodótól,ám ez ellentétben volt az új alkotmánnyal is, amely úgy rendelkezett, hogy a„birodalom és egyes koronatartományok határait csak törvény által szabad megváltoztatni".46A beadványt - Jan Kozáček vezetésével - egy szlovák küldöttség vitte Olmücbe,ahol március 19-én adták át Ferenc Józsefnek, de ő nem teljesítette az abban foglaltakat.A császári oldalon a szlovákok ügyét ekkor már nemcsak Štúrék képviselték, hanemaz 1849 márciusában kinevezett három kormánymegbízott, Ján Kollár, František Hánrichés Ján Hlavač is, akik gróf Majláth János koordinálásával tanácsadókként tevékenykedtek.Bár ők is a császár oldalán álltak, programjuk a részleteket tekintve több ponton iseltért a Štúrék által képviseltektől. Ők ugyanis - az oktrojált alkotmány szellemében -a kialakítandó szlovák tartományok belső berendezkedésére helyezték a hangsúlyt, és amárcius folyamán elkészített beadványaikban a közigazgatási, nyelvhasználati, oktatásiés egyházi problémák megoldására tettek javaslatot.47 Komoly feszültséget gerjesztettviszont szlovák oldalon az a tény, hogy a kormánybiztosok a bibliai cseh nyelv, és nem