4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Vesztróczy Zsolt 99 Nemzeti programok: szlováklévő iskolákban a szlovák nyelv, a szlovák területeken pedig a magyar nyelv oktatásánakbevezetése, holott a szlovák nyelv akkor nem töltött be olyan közéleti szerepet,mint korábban a latin, vagy akkoriban a magyar és a német. A programban mindösszeegy pont foglalkozott társadalmi kérdésekkel (az irtásföldek problémája), noha ezek, akorabeli viszonyokat tekintve, sokkal nagyobb vonzerőt jelenthettek volna, mint a nemzetijellegű követelések.A korabeli politikai és társadalmi viszonyok között a liptószentmiklósi petíció tehát,összességében, nem tekinthető reális követeléseket tartalmazó, kompromisszumratörekvő programnak, és ez, a magyar fél szintén kizárólagosságra törekvő álláspontjávalkiegészülve, törvényszerűen vezetett a fegyveres szlovák-magyar összeütközéshez.25Nem véletlen, hogy a petíciót még Seaton-Watson, a szlovák ügy egyik legnagyobbképviselője is úgy értékelte, hogy „a program különös keveréket alkot. A követelésekenvégighaladva, az utolsó három pont kivételével (sajtó- és gyülekezési szabadság,általános választójog - a szerző kiemelése) ... a többit csak irreálisnak és eltúlzottnaktekinthetjük. Ennek bizonyítéka, hogy alkotói a pillanatnyi eufória hatása alatt cselekedtek,így azok szöges ellentétben álltak a gyakorlati lehetőségekkel".26A liptószentmiklósi petíciót követően a magyar kormány, élve a május 5-én meghirdetettstatárium nyújtotta lehetőségekkel, Štúr, Hodža27 és Hurban ellen elfogatóparancsotadott ki, mire azok Csehországba menekültek, és részt vettek a június 2-ánkezdődő prágai szláv kongresszuson.28A találkozó legfontosabb kérdése a szláv népek Habsburgokhoz fűződő viszonyavolt. A résztvevők, az alakuló német államhoz való csatlakozást elutasítva, a HabsburgBirodalom fenntartása mellett foglaltak állást, de a szükséges reformok kérdésében máreltértek a vélemények. Míg a cseh liberálisok, František Palackýval29 az élen, a birodalomföderatív átalakítását fogalmazták meg, addig a lengyelek és a szlovákok annakdemokratikus átalakítását szorgalmazták, azon belül pedig önálló szláv államok kialakításátkívánták. A kongresszuson a szlovákok új, a ruszinokkal közös követelésekettartalmazó petíciót dolgoztak ki, amelynek alapjául a liptószentmiklósi program szolgált.Ebben nemzetük elismerését, önálló tartománygyűlést, anyanyelven oktató iskolahálózatfelállítását, a nemzeti okok miatt bebörtönzött szlovák hazafiak elengedését,szabad egyesülési jogot, a magyarok számára pedig szlovák és ruszin, míg az utóbbiakszámára magyar tanszékek felállítását kérték, államköltségen.30 Időközben azonbanPrágában felkelés tört ki, amit június 17-én Windischgrätz herceg levert; a vereséghatására a szláv kongresszus érdemi döntés nélkül oszlott szét, így a birodalom szlávnépeinek összefogása elveszítette aktualitását. A szlovákok számára ezután már csak amagyarok elleni fegyveres harcra készülődő két, hagyományosan udvarhű délszláv nép,a horvátok és a szerbek jelenthették a további partnereket, a velük való szorosabb együttműködésrévén pedig fokozatosan az ellenforradalom táborába sodródtak. 1848 őszétőlkezdve, több hazai nemzetiséghez hasonlóan, ez jelentette számukra az egyetlen alternatíváta magyarokkal szemben, így kénytelenek voltak a Habsburgok oldalán résztvenni a magyar forradalom elleni fegyveres küzdelemben, remélve, hogy ennek fejébena győztes császári hatalom teljesíti nemzeti kívánságaikat.31Ennek jegyében alakult meg szeptember 16-án Bécsben a Szlovák Nemzeti Tanács,amit a Habsburg udvar - a szlovák vezetők forradalmi múltjának és a mozgalom csekélysúlyának köszönhetően - meglehetősen távolságtartóan kezelt.32 Ennek égisze alatt1848 őszén egy szlovák önkéntes katonai egység is megalakult, amely a szabadságharc-