4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Hamberger Judit 92 Nemzeti programok: cseh4 Sem fizikai külsejét (feltűnően dús sötétbarna hajjal, tömött bajusszal, és határozott, kemény homlokkal,szúrós, nyílt, világos tekintettel jelenítették meg, így is írták le fizikai jellemrajzát), sem lelki és szellemikondícióját tekintve nem volt szokványos ember.5 A barátoknak egymás között kiosztott feladata volt, hogy egész Európát, annak irodalmát feltérképezzék,személyesen megismerjék, és a megszerzett tapasztalatok által a cseh irodalmat gazdagítsák. Havlíčekrea szláv világ alapos megismerése jutott.6 Leírta, hogy a világtól nem vár nagy dolgokat, és hogy életútja, amelyet magának kiválaszt, nem lesztele boldogsággal. Az élettől elsősorban „egészséges agyat" kívánt, minden másból pedig csak annyit,amennyi feltétlenül szükséges. Amire a leginkább szüksége van, ami élete tartóoszlopa, az a barátság,a barátai szeretete. Tudta, hogy ő „nem fog ingadozni a szélben", és hogy az ilyen embernek kevés hívevan a világban. Mindössze azt kívánja, hogy akadjon néhány ember, akik őt olyanként szeretik,olyanként fogadják el, amilyen, és ha lesz néhány ilyen ember, akkor ő akár kabát nélkül is, denyugodtan és vidáman tud élni. (Rövid életében kevés barát és társ, megtört egészség, politikaiüldöztetések jutottak neki osztályrészül.)7 Ezt már első szerelmes feljegyzéseiben is megfogalmazta, amikor azt írta: „Leány, ha meg akarszismerni engem, ne az írásaimra tekints; ott a szívembe csak tükrön keresztül látsz, amit a világielőítéletek adnak. Akkor tekints rám, amikor a haza ellenségei ellen kezembe veszem a kardot, amikormajd a hazáért fogok meghalni, akkor nézz az arcomba." (Idézi: Ravik, 7.)8 Ján Kollár (1793-1852) szlovák evangélikus lelkész, politikus, költő, nyelvész, régész. A szlovák és acseh nemzeti megújhodás képviselője. A szláv kölcsönösség és a cseh-szlovák nyelvi egységgondolatának szellemi atyja és propagátora. Herder és Hegel nyomán ő teremtette meg a szláv történelemegységének filozófiai és kulturális koncepcióját.9 Pavol Jozef Šafárik (1795-1861) szlovák származású tudós. 1833-tól Prágában élt, a prágai egyetemena szlavisztika professzora volt.10 Slovan a Čech. Lid a národ, 63-95.11 Lid a národ, 470.12 Josef Kajetán Tyl (1808-1856) cseh író, drámaíró, színész. A maga korában a cseh nemzet kedvencevolt. A cseh himnusz szövegének szerzője.13 Egyik kortársa és ellenfele, Jakub Malý szerint Havlíček az újságjával és elképzeléseivel hazafiként egyév alatt többet tett, nagyobb hatással volt, mint sokan mások egész életükben. (Idézi Ravik, 39.)14 Egyik levelében Palacký azt írta Brixenbe a száműzött Havlíčeknek, hogy semmi olyant nem akar nekimondani, amit ne tudhatna meg az egész világ: hogy ő szereti Havlíčeket, nagyra tartja, tiszteli őt, az őoldalán áll, és neki ugyanolyan jókat kíván, mint saját magának. Idézi Ravik, 136.15 A forradalomhoz fűződő viszonyát többször kifejtette: A forradalmat, mint a társadalmi változásokkikényszerítésének eszközét nem zárta ki, de csak eszköznek tartotta. Tudatában volt annak, hogy azerőszak eszközként való alkalmazása jobban igényli a körülmények és feltételek következetesmérlegelését, mint bármilyen másfajta akció. Forradalom esetén is hideg fejű megfontolást követelt,nem pedig fék nélküli érzelmeket, indulatokat. A forradalom csak eszköze a rossz kormányeltávolításának, de önmagában nem eszköze (különösen pedig nem biztosítéka) annak, hogy jó kormánythozzunk létre, és azt megtartsuk. Talán ebben fogható meg legjobban a Havlíček praktikus polgáriálláspontja és a radikális demokraták közötti lényegi eltérés. Azt tartotta, hogy a forradalmi eredményfő biztosítéka a műveltség. A műveletlen nemzet, akármilyen véres forradalmakat is visz véghez, neméri el a kitűzött szabadságot és jogokat, ha nem sokkal azután újra becsapják, és kényuralomba hajtják.A forradalom ugyan megszabadíthatja a nemzetet az elnyomóktól, de csak egy időre, mert ha az egésznemzet nem művelt, akkor mindig akadnak olyan ügyeskedők, akik egy másik úton visszahozzák adespotizmust. Olvasóit így oktatta: „Én magam a fegyveres forradalom nagy ellensége vagyok, ésfőként a fejekben és a szívekben végbemenő forradalomra esküszöm."16 Idézi Morava, 109.17 Havlíček az önálló szláv nemzetek helyzetét illetően nem volt a legoptimistább. Tudta, hogy mindegyikausztriai szláv nemzet önmagában gyenge. Nagy problémának látta azt, hogy a szláv nemzetekneknincs egymással határa, és nem is elég erősek ahhoz, hogy védekezzenek.18 A félelem légkörét az is bizonyítja, hogy még František Palacký is 12 évre kivonult a politikai közéletből.19 Nagy port kavart az 1850-1851-ben keletkezett Epištoly Kutnohorské (Kutná Hora-i episztolák),amelyben a katolikus egyházat, mint a Habsburg abszolutizmus ideológiát biztosító támaszát ítélte el.Bennük fejezte ki viszonyát a valláshoz és egyházhoz. Felvázolta, hogy mi késztette arra, hogy szakítsona katolikus egyházzal, és a vallást elválassza a katolikus egyháztól. A vallást az élet erkölcsi20 viszonyait, Egyik megvetette, megalapozásának ismerősének bűntetteit.ostorozta, tartotta, 1851-ben nevetségessé de a így katolikus írt: tette. „fin egyházat, itt Támadta jól érzem és bennük különösen magam, a katolikus mint annak a szigorú, meztelen egyház mindenható a hatalmi tövisek között, és hierarchiájátvagyoni mint