4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Szilágyi Imre 66 Nemzeti programok: szlovénPreporod tagjai többször találkoztak egymással. Juš Kozak visszaemlékezése szerint:„Amikor France [Fabjančič] azt mondta neki, hogy az egyesülés ideája politikai idea,ami annyiban különbözik az eddigi délszláv közeledéstől, hogy a szlovénok a szerbekkel,a horvátokkal és a bolgárokkal a nemzeti és a kulturális szabadság alapján akarnakegyesülni, örömmel felemelkedett az asztaltól, kezet nyújtott neki és megígérte, hogy őmaga rendez egy gyűlést, amelyen az Ausztriától való elválásról beszél majd, s ezt megis tette azon a tavaszon."2"Ez a részlet ismét azt mutatja, hogy a Preporod tagjai nem voltak teljesen azonos ésegységes állásponton a kultúra kérdését illetően. Ugyancsak a szlovénok körében meglévőtudathasadásos állapotot mutatja a katolikus Néppárt lapjának Cankar előadásávalkapcsolatos reakciója. A cikkíró elutasította az író politikai nézeteit, majd így írt: „Amipedig a szlovénok további kulturális és irodalmi életét illeti, amely miatt Cankar aggódik,a dolog egyáltalán nem olyan komoly, mint ahogy neki tűnik. A horvátok és aszlovénok nyelvi közeledésének szükségessége nyilvánvaló, és automatikusan meg kellvalósulnia, minél intenzívebbek lesznek az egymás közötti kapcsolataink."21Cankar tehát a Preporod mozgalom híveivel együtt a leghatározottabban elutasítottaa szlovén politikai pártok azon elképzelését, hogy a szlovén nemzeti kérdést az Osztrák-MagyarMonarchia keretein belül oldják meg, ugyanakkor a szlovén politikai spektrumnagy részével (ideértve a Preporod tagjainak legtöbbjét is) szembehelyezkedve,kiállt a szlovén nyelv és a szlovén kultúra önállóságának megőrzése mellett. E két elvakkoriban szinte egyedülálló összekapcsolása, s a Jugoszláviában szerzett tapasztalatoktették Cankar ezen írását a szlovénok számára a 20. század nagy részében követendőpéldává.Jegyzetek1 Deák Ágnes: A Habsburg Birodalom a nacionalizmus kihívásai között. Tervek és koncepciók a birodalomújjáalakítására (1848-1849). http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/1997_4-01.htm#P29_13720. (Azidézetben lévő hibákért az idézett szerző felel. - Sz. I.)2 Igor Grdina: Slovenski apostoli avstroslavizma. In Slovenska kronika XIX. stoletja 1800-1860.Ljubljana, Nova revija, 2001, 78.3 Irena Gantar Godina: Neoslavizem in Slovenci. Ljubljana, Znanstveni inštitut Filozofske fakultete,1994, 10.4 Stane Granda: Zedinjena Slovenija. In Enciklopedija Slovenije 15. köt., Ljubljana, Mladinska knjiga,2001, 146-150.5 Kovács Endre (főszerk.): Magyarország története 1848-1890. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979,851-856.; A történész lelkiismerete. HANÁK PÉTERREL BESZÉLGET PESTI JÁNOS http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/22/297_305.html.; Ress Imre: Kapcsolatok és keresztutak.Horvátok, szerbek, bosnyákok a nemzetállam vonzásában. Budapest, L'Harmattan, 2004, 129-130.6 Janko Pleterski: Trializem pri Slovencih in jugoslovansko zedinjenje. Zgodovinski časopis, 1968,169-184.; Igor Grdina: Trializem: Avstrija, Ogrska in južni Slovani. In Slovenska kronika XX.stoletja. Ljubljana, Nova revija, 1997, 97-98.7 France Prešeren: Pesnitve in pisma. Ljubljana, Mladinska knjiga, 245-253.; 367-370. Arató Endre: Amagyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1983, 58-64.;8 Petar Korunić: Jugoslavenska ideologija u hrvatskoj i slovenskoj politici. Zagreb, Globus, 1985, 419-421.9 Darko Dolinar: Ilešič, Fran. In Enciklopedija Slovenije, 4. köt., Ljubljana, Mladinska knjiga, 1990,105.; Vasilij Melik: Novoilirstvo. In Enciklopedija Slovenije, 8. köt., 1994, 32.; Irena Gantar Godina:i. m. 138.10 Irena Gantar Godina szerint (lásd 11. jegyzet) a szöveg szerzője France Fabjančič, Dušan Voglar ésDušan Moravec szerint (lásd a 12. jegyzetet) pedig testvére, Vlado Fabjančič.11 Irena Gantar Godina: Preporodovsko gibanje 1912-1914. In uő: T. G. Masaryk in masarykovstvo naSlovenskem (1895-1914). Ljubljana, Slovenska matica, 1987, 106-117.